Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Dr. Fáy Csaba: Az öntözőszivattyúk fejlődési iránya

210 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. Dr. Fáy Cs.: Az öntözöszivaltyúk fejlődési iránya 2. ábra. Tralctorvontatású permetezőagregát szivattyúja hajtóművel Puc. 2. Hacoc ÖAH nodami pacmaopa na mpuKmopitoM xody, c mebiM MomopoM Fig. 2. Pump and drive of tractor-towed sprayin set 1. ábra. Pajtás V típusú átemelő szivattyú agregát Puc. 1. licpcKamieaioujuü nacocubtü aepeeam mtina ílaürnaui V Fig. 1. Pajtás Type V low-head pump set csak a szivattyúk járókerekét kell a jelenleg általánosan használt bronz helyett öntöttvasból készíteni. A használt töménységek mellett az öntöttvas kellően korrózióálló, és a tiszta vízhez képest jobb elektromos vezetőképességű oldatok szállítása miatt a fémek elektrolitikus potenciálkülönbsége miatt kialakuló korrózióveszély megelőzésére a különféle fémeket lehetőleg kerülni kell a szivattyú folyadékkal érintkező részeiben. Ha azonan az öntöttvas az adott töménységre nem eléggé korrózióálló, akár tiszta bronz, akár rozsdamentes acél kivitel is szóbajöhet , hiszen a szivattyúgyárak hozzászoktak, hogy például a hajóipar igényére a tengervízszállító szivattyúkat azonos formában, de tiszta bronzból állítsák elő. A növényvédőszerek szállítására szerkesztett permetlé szivattyú folyadékkal érintkező alkatrészeit például roszdamentes acélból készítettük. A mezőgazdaság is elérkezhet olyan helyzetbe, hogy a termelés biztonsága megéri a drágább, de hosszabb élettartalmú gépet, amelynek karbantartása és tartalékalkatrész ellátása is kisebb munkaigényű, raktárigényű. A szenny vízöntözés további kérdése a tömszelence. A jelenleg általánosan alkalmazott olcsó zsinóros és még mindig elég olcsó zsírzott szimmering gyűrűs (karmantyús) megoldások nem csöpögésmentesek, ezért nem elégítik ki az egészségügyi követelményeket. Fokozatosan rá kell térni itt a drágább, de szivárgásmentesen tömítő csúszógyűrűs úgynevezett mechanikus tömszelencékre. Például a permetlé szivattyúkban már ezt a megoldást alkalmaztuk, s teljes sikerrel, sorozatgyártásban is. A darabos szenyezést is tartalmazó szennyvizek koptató hatása miatt a mechanikus tömszelencék azonban csak igen kemény, például keményfém csúszófelületekkel tartósak, ezért ilyen esetben az import kivitel kerül előtérbe, mert nem rendelkezünk még a megfelelő minőségű szerkezeti anyagokkal. A darabos szennyezést is tartalmazó szennyvizek bizonyos szemcsenagyság méretig — 3—5 mm — szállíthatók a szűrt szennyvízre átkonstruált normál agregát okkal. Az ennél nagyobb darabokat tartalmazó szennyvíz általában nem használható öntözésre, de ha mégis szóbajön, elsősorban árasztással juttathatjuk a terepre, nem esőztetve. Ilyen célra a függőleges tengelyű VSz típusú szivattyúk használhatók fel, mert ezekben olyan járókereket helyeztünk el, ami nem tud eldugulni. A tömszelence kérdést a függőleges kiyitel, amely benyúlik a szennyvízbe, kiküszöböli, hiszen a folyadékszint alatt egyszerű réstömítés is alkalmazható. A dugulásmentességi igény egyben megalkuvást kíván a hatásfokkal, hiszen a biztosan dugulásmentes szivattyúk hatásfoka 40—60% között is jónak tekinthető. Ha valahol új, jobb hatásfokú, s emellett mégis dugulásmentes hidraulikai formát sikerül kialakítani, az előre vinné a fejlődést. Mivel vannak ilyen irányú külföldi tapasztalatok, mérlegelni lehetne licenc vásárlás kérdését is. A fagyvédelemre az esőztető agregátok és rendszerek használhatók, különleges szórófejekkel, legfeljebb sokkal több csővezetékre van szükség, mint a normál esőztetésnél. De a munkaerő hiány a normál esőztetésnél is szükségessé teheti az áttelepítések megelőzésére a teljes csőrendszer kiépítését (különösen pl. gyümölcsösök kezelésekor). A növényvédőszerek kiszórására az esőztető berendezések nem alkalmasak, mert ott a tápszereknél nagyobb töménységű vegyszereket kell kis mennyiségben, nagy nyomással szétporlasztani; bár e feladat hasonlít a fagy védelemhez, a csőrendszerben visszamaradó értékes anyag mennyisége miatt gazdaságosan szóba sem jöhet. Itt csak a traktorvontatású agregátok vagy repülőgépes permetezés jöhet szóba. A DIGÉP erre a célra már kifejlesztett a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral közösen egy permetlé szivattyút, amit az új traktorvontatású gépekben alkalmaznak (2. ábra). A gazdaságok erősödése során vetődik fel az a kérdés, hogy érdemes-e egyes — dieselmotorhajtású — agregátokat alkalmazni olyan motorvédelemmel, ami lehetővé teszi, hogy egy motorkerékpárral felszerelt gépkezelő egyidőben több gépre ügyeljen fel, vagy gazdaságosabb földbefektetett nyomócsöves központi gépházas automata vízműveket építeni? Mindkét megoldás szivattyúi ren-