Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Dr. Csanádi Lajosné–Dr. Kernács Sándor: A vízszennyeződés okozta gazdasági károk és veszteségek meghatározásának módszertani kérdései

Dr. Csanádi L.—Dr. Kernács S.: A vízszennyeződést gazdasági károk Hidrológiai Közlöny 1912. 4—5. sz. 17£) már eleve megteremtették a vízszennyeződés elleni szervezett védekezés politikai, gazdasági feltételeit és egyben a szocialista országoknak ezen a téren való együttműködésének lehetőségét is. A vizek t isztaságnak megvédése érdekében a KGST Végrehajtó Bizottsága már 1963-ban jóváhagyta a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások alapelveit. A vizek tisztaságának megóvása a szennyezés növekedésével és a szennyező anyagok körének bővülésével a sokasodó műszaki feladatok mellett állandóan növekvő gazdasági problémákat is okoz. A vizek szennyeződésének gazdasági következményei — akár a tisztításra fordított költségekben, akár a vízszennyezés miatti termeléskiesésből származó nemzeti jövedelem csökkenésében jelentkeznek — az egész társadalmat terhelik. A társadalmi fejlődés, a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása céljából valamennyi társadalom alapvető érdeke, hogy egyfelől a vízkészletek természetes tisztaságát megóvja, másfelől azonban e cél megvalósításához szükséges anyagi erőforrások és az elért eredmények társadalmi értéke között egyensúlyt teremtsen. A gazdasági növekedés igényével mindenkor összhangban levő egyensúly kialakítása vagy megközelítése nem nélkülözheti — a szükséges technikai és anyagi feltételek mellett -—- olyan összehasonlító értékelő módszer alkalmazását, amely képes egyfelől a vizek általános használati lehetőségének, illetve a különféle szennyezők együttes hatására bekövetkező minőségromlás mértékének, másfelől az ebből származó különféle társadalmi-gazdasági károsodások számszerű értékének meghatározására, valamint a károkozók és a károk dinamikusan változó kölcsönös kapcsolatának folyamatos értékelésére. A feladat összetettségéből adódóan a vízszennyezők okozta gazdasági károk meghatározására alkalmas módszert csak kétirányú — műszak i és közgazdasági oldalról történő — közelítéssel, műszakiak és közgazdászok együttes munkájával lehet kidolgozni, amely két alapvető feladat egyidejű megoldását igényli, nevezetesen — a vizek általános használati lehetőségének, illetve a szennyezők együttes hatására bekövetkező minőségromlás mértékének számszerű értékkel való kifejezését, és — az előidézett károk körének rendszerbe foglalását értékük meghatározására, valamint a károkozók és a károk kölcsönös kapcsolatainak értékelésére alkalmas számítási eljárás kidolgozását. II. A vízszennyezés mértékének, a víz általános használhatóságát korlátozó minőségromlás fokának számszerű meghatározása A vízszennyeződésből eredő társadalmi-gazdasági károk bekövetkezését végeredményben a természetes vízkészletek minőségének romlása, felhasználási lehetőségük csökkenése és a szennyezett vizek különféle ártalmai okozzák. A vízkészletek természetes tisztaságát rontó tényezők köre és volumene évről évre gyorsuló ütemben növekszik, s így fokozódik a hatásukra bekövetkezhető károsodás veszélye és mértéke, a megelőzésükhöz vagy elhárításukhoz szükséges műszaki-anyagi ráfordítások mennyisége, és ennek érdekében felhasználásra kerülő társadalmi erőforrások nagysága. A vízkészletek minőségének leromlását, használhatóságuk csökkenését és az ebből eredő károk nagyságát a vízbe jutó szennyező anyagok kémiai és fizikai tulajdonságai, valamint a befogadó vízhez viszonyított mennyiségük aránya határozza meg. A szennyeződés jellege és mértéke, valamint a bekövetkezhető társadalmi-gazdasági károsodás között tehát okozati összefüggés van. Ez az okozati összefüggés teszi szükségessé és egyben lehetővé a víz szennyeződését előidéző egyetlen vagy több tényező együttes hatására bekövetkező — a víz általános használatának lehetőségét korlátozó —- minőségi romlás mértékének, illetve szennyezettség fokának olyan egységes értelmezését, amely már számszerű kapcsolatba hozható az okozott társadalmi-gazdasági károk értékével. A vízszennyezők nagy számából, eltérő kémiai és fizikai tulajdonságukból, a víz minőségére gyakorolt hatásuk különbözőségéből, valamint a befogadó vizek mennyiségéhez viszonyított arányukból adódóan, a vízkészletek minőségromlásának, illetve szennyezettségi fokának általánosan értelmezhető paraméterekkel való kifejezése — sokrétű összetettsége miatt — a gazdasági veszteségek értékelésének egyik legbonyolultabb, még megoldásra váró lényeges feltéte le. A kérdés megoldásának nehézségét növeli az a körülmény is, hogy a vizek természetes tisztaságát károsító sokféle szennyező hatás közül önmagában egyetlen, vagy egyidejűleg jelenlevő többféleszenynyező együttes hatása idézi elő — a vízhez viszonyított mennyiségüktől függően — a vízkészletek minőségének leromlását, illetve használatra való alkalmasságának részleges vagy teljes lehetetlenülését. A gyakorlatban általában előfordul az is, hogy a befogadókba kerülő többféle szennyező anyag közül egyik koncentrációja sem éri el a víz felhasználási lehetőségének csökkenését előidéző alsó határértéket, együttesen azonban a kritikus szintet meghaladóan ront ják a víz minőségét . A befogadókba kerülő nehezen vagy egyáltalán nem bomló szintetikus anyagok közvetlen jelenlétük által okozott szennyezés mértékét meghaladdóan is előidézik a vízminőség romlását, mérgező hatásuk megbontja az élővizek biológiai egyensúlyát, ezzel megnehezíti, sőt megakadályozhatja a szerves anyagok természetes lebomlását, a víz öntisztulásának folyamatát. A természetes vízkészletek szennyezését előidéző folyamatok mechanizmusának előbb felvázolt néhány példája is azt látszik alátámasztani, hogy a víz minőségének károsodását, illetve általános használatra való alkalmasságának alakulását a vízbe kerülő szennyezők együttes hatása határozza meg, s ezért a víz minőségének romlása csak valamennyi tényező összetett együttes hatásának kifejezésével értékelhető. A gazdasági fejlődés kezdeti szakaszában, amikor a háztartások és az ipari üzemek is még nagyobbrészt szerves eredetű szennyező anyagokat bocsátottak a befogadókba, a vízminőség romlásának