Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Beszámoló az 1971. évi Budapesti Szennyvíztisztítási Konferenciáról

170 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 1971. évi Budapesti Szenny víztisztítási Konferencia 0 50 1

00[km] BékéscsabakS ® Tatai Nagytó -ÁMér vízgyűjtő .HÖdmembsáJy ® Séd - Nádor vízrendszer szecedU^ ^o/ (D Pécsi víz-Fekete víz vízgyűjtő © zagyva térség (D térsfy (előkészítés alatt) 3. ábra. A vízminőségvédelmi regionális tervezés által vizsgált területrészek vezés elsődleges célja egy-egv érintett vízgyűjtőre vonatkozólag meglevő és a jövőben várható szenynyező hatások, továbbá az adott és a távlatban belépő vízhasználatok figyelembevételével — műszaki és gazdasági vizsgálatokkal alátámasztott — átfogó vízminőségvédelmi koncepció kialakítása. A tervezési program keretében eddig feldolgozásra került négy vízgyűjtőt szemlélteti a 3. ábra. Fentiekben vázolt eredményeinkkel távolról sem lehetünk megelégedettek. Előre kell lépnünk mind az állapotrögzítő, mind az előrejelző, mind a döntéselőkészítő tevékenység vonatkozásában. A felmerülő feladatok megoldása az ismertetett eljárásokat meghaladó, újszerű módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. E tudományos igényű módszerek hazai körülmények között történő adaptálása — különösen erősen szennyezett vízfolyásainknál — feltétlenül kívánatos. Mindezeken túlmenően a jövőben ki kell bővítenünk a vízminőségszabályozás hatósugarát. El kell érnünk, hogy tevékenységünk ne záródjon le a döntéselőkészítéssel, hanem terjedjen ki az ehhez szorosan kapcsolódó döntésre, illetve az ezt követő tervezési, kivitelezési és üzemelési munkákra is. A fejlesztés problémáinak megoldása megítélésünk szerint elengedhetetlenné teszi vízminőségvédelmi mintaterületek kialakítását. „A vízminőségszabályozás műszaki feladatai" e. tárgykörben az alábbi dolgozatokat nyújtották be: 1. Dr. Dvihálly Zsuzsa—dr. Vágás István: A folyók egyes vízkémiai tulajdonságainak és a vízhozamnak vízjárás-történeti kapcsolata. 2. Hock Béla: A vízminőségi mérleg. 3. Illés István: A csapadék hatása síkvidéki városok szennyvizeinek szennyezettségi paramétereire. 4. Dr. Kádár László: A szennyvizek elkeveredése a befogadóban. r>. Dozent Dr. H. Manczak—

Dipl. Ing. 11. Florczyk (Lengyelország): Néhány összefüggés a vízminőség és a vízhozam között, (i. Pintér György: A vízn i i i lőség védeln ií regionális tervezés Magyarországon. A rapporteuri összefoglalóhoz elhangzott hozzászólások közül a következőket emeljük ki: Bartha István oki. mérnök javasolta a fontosabb vízfolyások terhelhetőségi vizsgálatainak elkészítését és a szennyvíztisztító telepek szükséges tisztítási hatásfokának a terhelhetőség függvényében történő megállapítását. Az előadó válaszában kifejtette, hogy a terhelhetőségi vizsgálatok a rendelkezésre álló alapadat-bázis jelentós mértékű bővítését és fejlesztését igénylik. Dr. Henrik Manczak docens (Lengyelország), újabb adatokat közölt a vízfolyások szennyezettségi állapotának a vízhozam és vízhőmérséklet függvényében való változását illetően. Dr. Benedek Pál, a műszaki tudományok kandidátusa hangsúlyozta a diszperzióval kapcsolatos kutatások fontosságát és gyakorlati jelentőségét. II. BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS ISZAPKEZELÉS 1. Eleveniszapos szennyvíztisztítás TASFILÁSZLÓ A biológiai tisztítás alkalmazási köre igen széles skálájú, mivel az nemcsak az ún. házi szennyvizeknél hatásos, hanem számtalan ipari szennyvíznél is eredményesen alkalmazható. Az eleveniszapos tisztítási rendszer tervezésének főbb feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: a) a levegőztető medence térfogatának meghatározása, b) a rendszerben tartott eleveniszap mennyiségének, illetve koncentrációjának meghatározása és az ehhez tartozó recirkulációs arány rögzítése, c) az előzőek alapján az utóülepítő főbb méreteinek meghatározása, d) az oxigénbevitel sebessége, ej az iszapfelesleg és iszapkor meghatározása. Alapfeltételként lehet megjelölni azt az igényt, hogy olyan szabatos összefüggések álljanak rendelkezésre, mely alapján a beszerzett adatokra támaszkodva (vízmennyiség és összetétel) a fent-