Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Beszámoló az 1971. évi Budapesti Szennyvíztisztítási Konferenciáról

1971. évi Budapesti Szennyvíztisztítási Konferencia Hidrológiai Közlöny 1972. 4—,

r>. sz. 169 Josifor' tartatom ^Nitrogén" tartatom 2. ábra. Hínárok foszfor és nitrogéntartalma a Balatonban Nem elég azonban csak az állapotot meghatározni, ezen túlmenőleg védelmi intézkedésekre is szükség van. Ennek egyik módja a harmadik tisztítási fokozat, vagyis a növényi tápanyagok, elsősorban a foszfor eltávolítása a tisztított szennyvizekből. A másik vízminőségszabályozás szempontjából megfelelőbb, gazdaságosabb mód a szennyvizek, még a tisztított szennyvizek elvezetése is az állóvizektől, azok újra felhasználása, talajszűrés révén felszínalatti vizekbe juttatással. A „Felszíni vizek vízkémiai és hidrobiológiái jellemzői" c. tárgvkörben az alábbi dolgozatokat nyújtották bo: 1. Dr. Fásold Ádám: Ipari szennyvizek hatásai a befogadók kémiai ós biológiai minőségére. 2. Dr. Fleps Walter: Automatikus respirométer szennyvizek BOI-jának mérésére. Dipl. Ing. Edward Oomolka (Lengyelország): Respirométer BOI ós CO, meghatározására. 4. Literáthy Péter: Ásványolajok és fenolok meghatározása felszíni- ós szennyvizekben. 5. Dr. Némedi László: Csatai Lajos biológus: A budapesti felszíni vizek kémiai ós bakteriológiai vizsgálati eredményeinek korrelációja az elmúlt tíz évben. (i. Dr. Szabó Zoltánné: Közcsatornába engedhető anyagok határértéke megállapításának elvi és gyakorlati szempontjai. 7. Tóth László: Állóvizeink minősége. A rapporteuri összefoglalóihoz elhangzott hozzászólások közül az alábbiakat emeljük ki: Prof. Klaus Mudrack (NSZK), a Dümmer—

See szennyvíz ós esővízbemosásból eredő foszfor ós nitrogén terheléséről, az eutrofizáció veszélyéről közölt adatokat. Méréseik szerint a mezőgazdasági területekről bemosott trágyázó anyagok mennyisége olyan nagy, hogy emellett a szennyvíz hatása eltörpül. Bultcai Lajos oki. gépészmérnök, a pécsi ivóvízellátás szempontjából rendkívül fontos Mohács—Üszög-i távvezeték vízminőséget károsan befolyásoló szerepével foglalkozott. A vizsgálatok kimutatták, hogy a pécsi ivóvíz rossz ízét a szűrőkig vezető 40 km-es csővezetékben lejátszódó biológiai folyamat ok okozzák. A megoldás az lenne, ha víztisztítást a vízkivételnél végzik és a csővezeték már tiszta vizet szállít. Dr. Szebellédy Lászlóné válaszában kiemelte a vízminőség-kutatásban a biológia fontos szerepét, hangsúlyozva, hogy csak együttes kémiai ós biológiai vizsgálatokkal sikerült kideríteni, hogy csak kisebb részben a I hutában ós nagyobb részben a csővezetékben lejátszódó biokémiai folyamatok okozzák a zavarokat a pécsi ivóvíz minőségében. Dr. Szabó László: a műszaki tudományok kandidátusa az általa bevezetett módszert ismertette, amely szerint az ásványolaj-szennyezés minőségére lehet következtetni az olajcseppek méret szerinti eloszlásának meghatározása alapján. A rapporteur válaszában kifejtette, hogy az olajcseppek mérete időben ilyen nagy mértékben változó fizikai tulajdonság, hogy ezzel a víz olajszennyezése nem minősíthető, legfeljebb olajos vizek tisztításánál bekövetkező változások jellemzésére alkalmazható. 3. A vízminőségszabályozás műszaki feladatai HOCK BÉLA A vízminőségszabályozás — a vizek szennyeződésének fokozódása, valamint az egyre növekvő vízigények miatt — napjainkban már a korszerű vízgazdálkodás egyik alapvető ténykedésévé vált. A vízminőségszabályozás eddigi hazai műszaki feladatai állapotrögzítő, előrejelző- és döntéselőkészítő tevékenység köré csoportosíthatók. Mindenfajta állapotrögzítő tevékenység alapja a megfelelő adatanyagbázis. Ezt a 12 Vízügyi Igazgatóság keretében üzemeltetett felszíni víz mintavételi hálózat szolgáltatja, kiegészítve VITUKI vizsgálati eredményekkel. Az adatok értékelése, közreadása részben a V1KÖZ, részben a VITUKI keretei között zajlik le. Az adatfeldolgozás egyik megnyilvánulása a vízminőségi adatok vízhozamfüggvényében történő vizsgálata. Dr. Henryk Manczak docens és a VITUKI egybevágó eredményei biztosítják kis- és közepes-vizek esetére a mértékadó vízminőségi hossz-szelvények szerkesztését. Nagyvizek vonatkozásában ugyanakkor a Dr. Dvihally Zsuzsa a biológiai tudományok kandidátusa és Dr. Vágás István a műszaki tudományok kandidátusa javasolták a vízminőségi hurokgörbe bevezetését, ami új színnel gazdagítja a témakört. „Heves szenny vízjárás"-! mutató vízfolyásoknál a változó szennyvízterhelés, illetve hígulás együttes figyelembevételének is megvan a lehetősége. Az előrejelző tevékenység megkívánja a szennyvizek befogadóban történő el keveredésének vizsgálatát. Dr. Kádár László oki. mérnök kísérletekkel alátámasztott eredményei a szennyvíznvom kialakulását, a koncentrációmaximumok hosszmenti változását, valamint a koncentrációk keresztirányú eloszlásának vizsgálatát mutatják be. Nem kevésbé fontos a befogadók szempontjából a csatornarendszerek szállította szennyeződés vizsgálata. Ilyen vonatkozásban Illés István oki. mérnök azt vizsgálta, hogy a csapadék milyen hatással van a csatornán lefolyásra kerülő szennyvíz szennyezettségi paramétereire. A döntéselőkészítő tevékenység egyik megjelenési formája a vízminőségi mérleggel kapcsolatos. Ennek előállítása a szennyvízterhelhetőségi és szennyvízterhelési viszonyok alapos feltárását kívánja meg. Birtokában egyrészt jól megalapozott intézkedési terv készíthető a túlterhelések felszámolására, másrészt elkészítése hasznosnak bizonyul a célszerű gazdasági ösztönzőrendszer kialakításánál is. A döntéselőkészítési tevékenység jelenleg a vízminőségvédelmi regionális tervezésben csúcsosodik ki. Az ilyen vonatkozásban eddig elért hazai eredményekkel foglalkozik Pintér György oki. mérnök tanulmánya. Megállapítja, hogy az egyes szennyező hatások megszüntetésére szorítkozó lokális beavatkozások helyett ma már csak regionális vizsgálatok és intézkedések vezethetnek eredményre. A ter-