Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Illei Vilmos: A munkagödör víztelenítése és a résfalas eljárás alkalmazása a Kiskörei Vízlépcsőnél

Illei V.: A munkagödör víztelenítése Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 123 ságban elhelyezett mélykutak képesek-e kellő mó­don vízteleníteni, figyelemmel arra is, hogy a víz­erőmű alaplemezének síkja közel esik az első vízadó réteg agyagfeküjéhez. A vizsgált másik megoldás, a többlépcsős talaj­vízszint-süllyesztés mellett szólt annak alkalmaz­kodó képessége a változó viszonyokhoz, a fokoza­tos kiépítés lehetősége és ezzel a szerzett tapaszta­latok további helyszíni felhasználása, az üzembiz­tosabb körforgó szivattyúk alkalmazása és azok kisebb száma, végül, de nem utolsósorban az, hogy a többlépcsős talajvízszint-süllyesztés hazánkban ismert, kipróbált, több ízben alkalmazott (pl. Ti­szalöki Vízlépcső) eljárás volt. A talajvízszint-süllyesztő rendszer kialakítása A munkagödör kiemelése a 88,00 m terepszintről kezdődőleg száraz földmunkával indult. A víztele­nítés, elsősorban a csapadékvizek összegyűjtése és elvezetése ebben az időben a munkagödör lejtési viszonyainak tervezett kialakításával, árokhálózat­tal és a vízgyűjtő zsompokból a Tiszába szivattyú­zással történt. Az 1967. évi nyári—őszi kedvezően alacsony Tisza- és talaj vízállás lehetővé tette, hogy a munkagödröt a 82,00 m szintig ily módon emel­jék ki és az első kútsort, amely szűrőkutakból állt, erről a szintről süllyesszék le. A kútsor a teljes munkagödröt körülfogja és 5 db egyenkint 1000 1/ perc teljesítményű szivattyúteleppel van ellátva. Az egyes szűrőkutak hossza Ilm, egymástól való távolságuk 8 m (1. ábra). A munkagödör két hosszanti oldalán elsőnek ki­épített, egymással szemben levő 30—30 szűrőkút­tal próba talajvízszint-süllyesztést végeztek a ter­vezett méretek ellenőrzésére. Ennek eredménye igazolta, hogy a finom homok szűrőkútakkal is vízteleníthető, a kutak távolsága és mélysége meg­felelő és így azok alkalmasak a talajvízszint terve­zett lesüllyesztésére, továbbá az átlagos vízát­eresztőképességi együttható értéke 2,5—7,5 • 10~ 5 m/s között változik. A-A A víztelenítő-rendszer második lépcsőjét a föld­munka előrehaladásával párhuzamosan a 78,00 m szintre, egymástól 1,80 m-re telepített 7 m hosszú kutakból álló vakuumkútrendszer alkotta, amely ugyancsak teljesen körülvette a munkagödröt és szintén öt 1000 l/perc teljesítményű szivattyúte­lepre volt felfűzve. A rendszer harmadik lépcsője a vízlépcső egyes műtárgyainak különböző alapozási mélysége és az alaptest eltérő vízszintes kiterjedése miatt már nem alkotott egységes rendszert. Így az erőmű 66,40 m szintű, teknőalakú alapgödrének víztelenítését az előfenéknél a 75,00 m, az utófenéknél a 73,50 m szinten telepített vakuumkutak, továbbá a széles alaptest és a közel fekvő vízzáró fekü miatt az alaptesten belül elhelyezett 5 db, búvárszivattyú­val üzemelő mélykút szolgálta (3. ábra). A duzzasztómű 72,35 m szintű munkagödrét, miután időközben elkészült a felvízi — az agyag­fekübe bekötő résfal, csak az alvízi oldalon, a 76,00 m szinten elhelyezett szűrőkútsorral és 2 gépházzal víztelenítették (4. ábra). A hajózsilip alapgödrét, amelynek 73,60 m a fe­nékszintje, a Tisza felőli oldalon a 74,60 m szintről elhelyezett vakuumkútsor (2 gépházzal) vízteleníti. A munkagödör legmélyebb pontján, az erőmű alapgödrében számítani kellett arra, hogy a föld leterhelés megszűnése következtében az aránylag vékony agvagfekii a második vízadórétegben ural­kodó víznyomás hatására felszakad. Ezért az alap­gödröt közrefogva 4 mélykút készült, amelyek a második vízadó réteget megcsapolva, a nyomást és ezzel az agyagrétegre ható felhajtóerőt a kívánt mértékűre csökkentették. Korábban említés történt arról, hogy az átvágás földmunkamennyiségének csökkentése érdekében a munkagödör a Tisza élő medréhez igen közel ke­rült. Tekintettel arra, hogy a munkagödör árvíz elleni megvédése alapvetően fontos, az elöntés el­leni védelmen kívül biztosítani kellett a munka­gödröt a talajtörés ellen is. E célból a munkagödör 3. ábra. A Kiskörei Vízlépcső munkagödrének metszete a vízerőtelepnél 1. Barna kövér agyag; 2. Szürke sovány agyag; .?. Szürke kövér agyag; 4. Szürke iszap; 5. Szürke folyós homok; 6. Siemens kút; 7. Vákuuin­kát; 8. Mélykút; 9. Mélykút a második szemcsés rétegre telepítve; 10. Észlelő mélykút; 11. Résfal; 12. Süllyesztett talajvízszint; 13. Nyomó körvezeték Fíg. 3. Section through the construction pit of the Kisköre Barrage at the power station 1 — Brown fat clay; 2 — Lean gray clay; 3 — Gray fat clay; 4 — Gray silt; 5 — Gray, liquid sand; 6 — Well point; 7 — Vacuum well point; S — Deep well; 9 — Deep well penetrating into the second granular layer; 10 — Deep observing well; 11 — Trench wall; 12 — Lowered groundwater table; 13 — Pressure header

Next

/
Thumbnails
Contents