Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

110 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Dóra T.: A Kiskörei Vízlépcső hatása the management of water resources in the catchment of the Tisza River, in that the rates of streamflow will be balanced and the supply available for utilization will be increased. Hydrologieal records for the past 60 years were analysed and variations in expected demands were represented by 10-day averages. These demands were then compared with natural and modified supplies alike (Fig. 9). It was assumed that the demands of agriculture are to be met in 80 out of 100 years, while other demands are to be met compoletely. Without storage a demand represented by a peak jet of 220 cu.m/sec could be met from the natural supply in the Tisza River (Fig. 10). This will belincreased by storage in the Kisköre Reservoir by an additional supply of 210 cu.m/sec, available for agricultural utilization in 80% of the years. e) Water power development. The 28 MW capacity power station with tubular turbines will be capable of producing 103 million kWh of energy annually. f) Navigation. Over the 120 km long section between Kisköre and Tiszalök the specifications concerning a IV- th class waterway will be met on the average for 270 days annually — except for the ice period — so that the traffic of 1350 ton vessels will be ensured. g) Recreation. The reservoir of 127 sq.km surface area created by the barrage and reduced waterlevel fluctuations will offer favourable opportunities for recreation, water sports and angling. Careful preliminary studies on the complex benefits accruing from the multi-purpose project offered valuable guidance and fundamental criteria for successful designing work. Beszámoló a MHT Békés Megyei Csoportjának 1971. évi tevékenységéről A Csoport — munkatervének összeállítása során — arra törekedett, hogy előadásainak témakörét a működési területén előadódó gyakorlati vízügyi problémák szerint választhassa meg. Örvendetes volt, hogy 1971-ben jelentős szerephez jutottak a lielyi vízügyi szakemberek. Az 1971. évi első rendezvény január 12-én Békéscsabán volt. Balogh Jenő (Budapest) a békéscsaba—erzsébethelyi hévízkút komplex hasznosításával foglalkozott. Értékes ós gazdaságos felvetései részben anyagiak, részben pedig az időbeni összehangolás elmaradása miatt a gyakorlatban egyelőre nem valósulhattak meg ós így a magas hőfokú jelentős vízmennyiségű hévíz sem a zöldségtermesztés, sem a lakások melegvíz-szolgáltatása terén nem hasznosul. Még a fürdő vonatkozásában is csak átmeneti megoldásokat lehet elérni. Mivel a megye jelentős részén a belvízkárok keletkezése erős összefüggésben van a magas talajvízállással, a mezőgazdasági szakemberek részéről is élénk érdeklődós kísérte febr. 4-én dr. Szekrényi Béla: „A drénezés módszerei, gépei és kivitelezése" című előadását. Az 5/1970-es OVH rendelkezés következtében a tanácsi szakigazgatási szervek kezelésébe került helyi vízgazdálkodási ügyekkel összefüggésben különösen időszerű volt dr. Frommer Józsefnek, az OVH jogi osztálya vezetőjének febr. 8-i előadása a vízügyi jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdésekről. Febr. 18-án a mezőgazdasági üzemekről Balogh Elek adott előadásában ismertetést. Az előadáshoz és a felkért hozzászólónak, dr. Csávás Imrének a híg trágyáié elhelyezés előnyeiről adott tájékoztatásához számosan szóltak hozzá. Különös megelégedéssel kell leszögezni, hogy ezek az elméleti fejtegetések jól hasznosultak és eddig is számos helyen irányt szabtak gyakorlatban is a hasonló jellegű beruházások kivitelezési megoldásának. A közvetlenül érdekelt vízügyi szakemberek előtt adott tájékoztatást Gyulán, márc. 16-án dr. Márki-Zay Lajos „A hatósági és felügyeleti tevékenység az új jogszabályok tükrében" címmel. Baranyó Géza pedig „Az elvi meghatározás" címmel tartott előadást a kiadott rendelkezések gyakorlati végrehajtásáról. Márc. 31-én dr. Bendeffy László folytatta előadássorozatát a Körösvidék vízgazdálkodásának múltjával kapcsolatosan. Ismét bebizonyosult, hogy a Körösök vidéke már a múltban szélsőségekbe csapó vízgondjaival kedvelt témát adott a régi korok nagy vízimérnökeinek. Régi téma Békés, megyében a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása. Apr. 22-én a békéscsabai emlékezetes sikeres 1964-es ideiglenes szennyvízöntözés után most már beszámolhatott Török László a gyulai nyárfás szennyvízelhelyezésről ós a rózsási híg trágyáié öntözéséről. A termékeny vitát elősegítette, hogy az OKI szervezésében az ankéton megjelentek az ország közegészségügyi és járványügyi állomásainak igazgatói is, a nagyszámú mezőgazdasági szakember mellett. Az a körülmény, hogy a biológiai módszerek a megengedett határértékig történő tisztítási hatásfokot csak aránytalanul magas befektetések esetén képesek biztosítani, ismét előtérbe hozta a mezőgazdasági elhelyezést, mely a vízvédelem leggarantáltabb eszköze, és szemben a többi tisztítással megtérülő beruházásnak bizonyul a térségünkben eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint. Részt vett a Csoport a máj. 5-től 31-ig tartó „Műszaki Fejlesztési Hónap" rendezésében. A megnyitó előadást Illés György, az ÓVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóságának vezetője, az MHT ügyvezető elnöke tartotta ,,A vízgazdálkodás, a közművesítés és a területfejlesztés kapcsolatai" címen. Beszédéből kiviláglott a hármas összefüggés bonyolult időbeli és térbeli egymásrahatása, és az abból eredő alapvető követelmény, hogy a feladat komplex voltából következő koordinációs kötelezettségek mellett ügyelni kell a vízgazdálkodási térség egységének védelmére, annak ütemes, tervszerűen arányos fejlesztésére. A Műszaki Fejlesztési Hónap keretében a továbbiakban még három vízügyi vonatkozású előadást tartottunk. Csaba Márton Békés megye közművesítésével, Tóth József a közművesítések előkészítésével foglalkozott, a METE-vel közösen dr. Márki-Zay Lajos pedig a BOV közművesítésének fejlesztési lehetőségeit fejtegette. Orosháza vízellátási nehézségei indokolták, hogy jún. 24-én Jeney Árpád Békés megye felszín alatti vízkészleteiről szóló előadása ott került megtartásra. Szeptember 3-án a megyei adottságokból eredő fontos témával foglalkozott a Csoport: a hévízhasznosítással. A békéscsabai eredményes fúrás új lehetőséget jelent a hévízfeltárás terén, e jelben indult a hasonló mélységeket ostromló gyulai fúrás. Bélteky Lajos, dr. Horváth Lajos és Haby Ivánné mellett Jeney Árpád és Igmándy Balázs tagtársunk tartott értékes előadást. A hozzászólók, élükön dr. Vadász Gyulával és Gzinkótszky Istvánnal elismerve és értékelve a gyulai Várfürdő nemzetközi jelentőségét, egybehangzóan szorgalmazták, hogy a feltárási lehetőségek kiszélesedését mielőbb kövesse az így biztosított energiának komplex hasznosítása főleg a zöldségtermesztés ós az indirekt hőátadás vonatkozásában. Szeptember 24-én az ATIVIZIG és KÖVIZIG hatósági csoportjainak találkozásán dr. Lábdy Jenő és dr. Márki-Zay Lajos értékelte „A MHT helyi csoportjainak szerepe a hatósági tevékenységben" cím alatti előadások jelentőségét. Október 28-án Sarkadon a cukorgyárban, nov. 10-én pedig Biharugrán a halgazdaságban kerekasztal konferencia keretében számolt be dr. Márki-Zay Lajos és Baranyó Géza a Körös vízgyűjtő romániai felső szakaszán folyó vízimunkálatokról, és azokról a következtetésekről, amelyeket ennek a két nagy fogyasztó üzem termelése vonatkozásában megtehetünk. Az üzemi vízrendezés időszerű kérdéseivel foglalkozott november 26-án Pálinkás Lajos ós különös nyomatókkal emelte ki az üzemi, üzemközi ós főművek harmonikus összehangolásának követelménye mellett a jó előkészítés szükségességét. Akadályozó körülményként jelölte meg, hogy az örökölt csatornahálózat magán viseli az akkori nagybirtokrendszerből eredő nyomvonal vezetési hibákat, és sérelmezte az okszerű belvízgazdálkodást gátló túlzott legelő-felszámolási kampányt. (Folytatás a 151. oldalon)