Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dr. Szabó Elek: A vízlépcső és fő létesítményeinek kialakítása

Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 117 A vízlépcső és fő létesítményeinek kialakítása D lt. SZABÓ ELEK* A vízlépcső lielye A gazdasági cél jelöli ki azt a folyószakaszt, amely mentén kell keresni további szempontok alapján egy vízlépcső végleges helyét. A vízerőhasznosítás e tekintetben kevesebb korlátozást ad, mint más szempontok, hiszen a korszerű nagyteljesítményű távvezetékek tág lehetőséget biztosítanak a villamos-energia szállítására. Sokkal inkább a vízlépcső megépíthetősége, a tározótér és böge-védelem tervezési kérdései, költségei szabják meg a vízlépcső pontos helyét. A második Tiszai Vízlépcső helyének kiválasztásához az adott térségben öt elhelyezési változat készült (1. ábra): 1 változat bal átmetszésben a 398 fkm-ben 2 változat jobb átmetszésben a 403,9 fkm-ben 3 változat bal átmetszésben a 404,8 fkm-ben 4 változat mederben 408,8 fkm-ben 5 változat mederben 413,5 fkm-ben Az 1—4 változat az öntözéshez szükséges vízmennyiséget a meglevő árvízvédelmi töltések között a hullámtéren az árvíznél alacsonyabb szinten tározza. Az 5. változat esetén az öntözéshez szükséges vízmennyiség a Tiszaderzs és Tiszavalk község közötti szakaszon kiszélesedett hullámtéren a KisTisza és a főmeder között épített külön tározótöltéssel határolt területen került volna tározásra. A tározó vízszintje az árvíz fölött van ebben a változatban. A tározót a tavaszi árvizek idején az árhullám áradó ágából gravitációsan, majd az apadó ágából szivattyúzással kell feltölteni. Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. Az 1—3 változat esetén a főcsatornák, a Jászsági főcsatorna és a Nagykunsági főcsatorna bögéből való kiágazása azonos helyen történik. A 4. változatnál a Nagykunsági főcsatorna kiágazása azonos helyen van az előző változatokéval, a Jászsági főcsatorna pedig feljebb, a 410 fkm fölötti részen ágazik ki. Az 5. változat esetében a főcsatornák kiágazása a 413, ill. 415 fkm táján van. A fenti — műszakilag megoldott — változatok költségelésre kerültek. A tározótér fajlagos költségei azt mutatták, hogy a vizsgált változatok közül a 2- és 3-as változat a legkedvezőbb. Ezen két változat összehasonlítása alapján a 2-es változat bizonyult megfelelőbbnek a következő szempontok alapján : — helvszínrajzilag kedvező a tározó elhelyezkedése, — a hossz-szelvény szerint a vízlépcső feletti rész egy kb. 30 km hosszú kisebb esésű folyószakasszal kezdődik, és ez kedvező a tározás, a gravitációs vízkivétel és a hajózóút szempontjából egyaránt, (2. ábra), — az átvágás gazdaságos és hidraulikailag kifogástalan kialakításával a vízlépcső gyengén íves folyószakaszba kerülhetett, ami szintén kedvező folyami vízlépcsők helykiválasztása szempontjából, — az organizációs szempontok is a 2-es változat helyességét igazolták, hiszen az építési hely kiszolgálása a jobb parti részről (út-, vasút csatlakozás) kedvezőbb. A fenti vizsgálatok eredményei alapján a Tisza 404 fkm szelvényében egy jobb parti 1,8 km hosszú átvágásban Kisköre község határában mummw HEVESVEZEKENY ik 3211 NEGYES UJLORINCFALVA POROSZLO .

SZENTMIKLÓS pusirtHOvíG TISZANANA T/MBÁBOLNA (KISKÖRE TISZAFÜRED TISZADERZS OsgfiicÚlSi 1. ábra. A vízlépcső elhelyezési változatai Fig. 1. Arrangement alternatives of the barrage