Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dóra Tibor: A Kiskörei Vízlépcső hatása a Tisza vízjárására és környezetére

106 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Dóra T.: A Kiskörei Vízlépcső hatása 7. ábra. Megvalósított töltéserősítés Fotó: Dóra Tibor Fig. 7. Levee reinforcement completed szint esetére mindenütt legalább 1,5-szeres és a duzzasztott vízszint esetére 2,0-szeres. A esurgalék és átszivárgó vizek összegyűjtése, valamint a talajvízszint káros megemelkedésének meggátlása a töltéssel párhuzamos, annak tenge­lyétől 80—100 m tengelytávolságra megépített szi­várgó és belvízcsatorna segítségével történik, a vi­zek átemelését a Tiszába automatikus üzemű szi­vattyútelepek biztosítják. A szivárgócsatorna a töl­tés stabilitás fokozását is szolgálja. A kialakuló depressziós vonalat a 6. ábra mutatja be, az ara­nyosi kísérlet tényleges észlelési adatai alapján. Távlatilag a védelmi rendszer a 15—20 km-re telepített körzeti védelmi pontokra épül. Ezek a helyek közforgalmú utakon, szükség szerint új bekötőutak építésével, minden időben gépi eszkö­zökkel megközelíthetők. A tervezett kiépítés vár­hatóan csak figyelőszolgálat fenntartását igényli és különleges védelmi intézkedések megtételét csak igen kivételes esetekben. A tározó töltéskoronáinak nagyrészén egy-nyomú burkolt út fogja megköny­nyíteni a felügyeletet és a védekezés munkáját (7. ábra). Az árvízvédelemmel kapcsolatban előirányzott létesítmények és üzemelési feltételek a jelenlegi állapothoz képest a vízlépső fölötti 65 km-es sza­kaszon lényegesen javítják a helyzetet és a jövő­ben a nagyobb biztonság igényeinek kielégítése mellett gyakorlatilag feleslegessé teszik a védelmi munkát igénylő beavatkozást. A megfigyelésekről, megelőző karbantartásokról. a biológiai védelmek védőképességének fenntartá­sáról folyamatosan és tervszerűen kell gondos­kodni. b) Folyószabályozás A duzzasztott térben a folyó medre a Kiskörei Vízlépcső bögéjében sokkal kevésbé lesz kitéve az eróziós hatásoknak, mint természetes állapotá­ban. A folyó ezen szakaszán a duzzasztás időtar­tama alatt a víz sebessége lényegesen lecsökken, a folyó közepes vízhozamokhoz tartozó nagyobb időtartamú eróziós tevékenysége megszűnik és csak a nagyobb vízhozamú árvizek ritkábban elő­forduló, viszonylag rövid időtartamx'i szakaszaiban érvényesül. A vízszintingadozás hatására, főleg a vízállás csökkenése esetén bekövetkező, a környező talajból a meder felé irányuló vízáramlás következménye­ként előálló medererozió mértéke lényegesen csök­ken. A böge alsó 40 km-es szakaszán a vízszintinga­dozás — az ilyen jellegű medererózió szempontjá­ból lényeges legkisebb vízszint és a parttal színelő vízszint különbsége a természetes állapotban 8 m-es vízszintingadozással szemben — megszűnik, a középső 40 km-es szakaszon 1—4 m, a felső 40 km-es szakaszon 3—6 m lesz. A vízszint változása általában nem haladja meg — az erőmű csúcsüzemét és a tározó leürítését is figyelembe véve — az átlagosan napi 10—20 centi­métert, a vízszintingadozás legnagyobb értéke sem fogja meghaladni a napi 0,5—1,0 m-t. Ezek a duzzasztás következtében a vízjárásban beálló változások a meder eróziójából fakadó me­dervédelmi munkákat a jövőben jórészt szükségte­lenné teszik. A bögében az árvízvédelmi töltések állékonysá­gát veszélyeztető domaházi és egyeki szakaszon a mederelfajulás meggátlására szükséges partvé­delmi munkák, valamint az árvízvédelmi töltések szükséges mértékű áthelyezése megtörténik. A Tisza jégviszonyai mind a vízlépcső feletti, mind a vízlépcső alatti szakaszon megváltoznak. A vízlépcső feletti szakaszon a jeges napok szá­mának évi átlaga 20—30 nappal megnő, várhatóan 80—90 napra. A téli alacsonyabb 88,50-es szintű duzzasztás tartása esetén a tározóban levő jég ilyen vagy ennél valamivel magasabb természetes levonulási szintű vízhozamok mellett zajlás állapotában sem képes a mederbe jutni a Tisza medre mentén elhelyez­kedő magasabb öntéskúp miatt (8. ábra). Ezért azokban az esetekben amikor a jég megindulás [m Orsi] 92,0-I 90,0­88,0­86,0­8<t,0­82,0 a 1% xv/W/x 1 [km] S. ábra. Jellemző keresztmetszet a Tisza hullámteréről 1 — önfcéskúp Fig. 8. Typical cross-section in the flood bed of the Tisza River 1 — Natural levee

Next

/
Thumbnails
Contents