Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dóra Tibor: A Kiskörei Vízlépcső hatása a Tisza vízjárására és környezetére

Dóra T.: A Kiskörei Vízlépcső hatása Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 105 [mOrsi] 5. ábra. A természetes és duzzasztott vízszintek a kiskörei böf/ében Fig. 5. Natural and raised waterlevels in the Kisköre backwater reach A fenti üzemelési feltételeknek megfelelő vízszinteket az 5. ábra mutatja be. A vízlépcső és a tározó több építési ütemben fokozatosan épül ki és a duzzasztás is fokozatosan nő. A Nagykunsági és Jászsági öntöző főcsatornák gravitációs vízellátása 88,50 m-es Orsz. szintről (korlátozással 88,00 m-es Orsz.) történhet. A hasznos tározótér szempontjából a 88,00 m Orsz. legkisebb és a 91,20 m Orsz. legnagyobb tározási szint közötti térfogat a mértékadó és ez kereken 400 millió m

3. A Kiskörei Vízlépcső és csatlakozó létesítményrendszerének megépítése után a Tisza vízjárására és környezetére gyakorolt hatását a megépítés előtti viszonyok tükrében tárgyaljuk a vízgazdálkodás ágazatainak bontásában. a) Árvízvédelem Általában megállapítható, hogy a tervezett létesítmények a mértékadó árvízi hozamokat az előirányzott üzemelési feltételek mellett nem befolyásolják lényegesen. A duzzasztás megszüntetésének kezdetén, 1800 m

3/s-os vízhozamnál, már csak 1 m-es vízlépcsőt tart a duzzasztómű és fokozódó hozamoknál a duzzasztás 3—5 nap alatt történő megszüntetése a természetes és a duzzasztott 1800 m

3/s-os vízhozamhoz tartozó vízállás közötti mintegy 100 millió m

3-es tározott víz leeresztését igényli. A duzzasztás megszüntetése az előirányzott időtartam alatt az 1800 m

3/s-os vízhozam 200—300 m

3/s-os megnövekedését eredményezi a vízlépcső alatti szakaszon. A duzzasztás visszaszállítása ugyanilyen időtartam alatt történik és az 1800 m

3/s-os vízhozam 200—300 m

3/s-os csökkenését eredményezi a vízlépcső alatti szakaszon. A nagyobb 2000 m

2/s-ot meghaladó árvízi hozamok tartományában tehát a vízhozamokra a vízlépcső nem hat, kivéve saját önduzzasztását, (1%-os árvízi hozamnál 13 cm), amelynek hatása a vízlépcső felett 6—8 km-re már megszűnik. A tervezett legnagyobb (91,20-as) duzzasztás kissé meghaladja az 1%-os valószínűségű számított árvíz szintjét. Ezért a tározó gátjainak kiépítésénél a fokozott igénybevételnek megfelelő töltésszelvényt és magassági biztonságot kellett alkalmazni. A vízlépcső felett mintegy 65 fkm hosszúságban az árvízvédelmi töltések megerősítése megtörténik olyan módon, hogy a töltések koronaszintje a legnagyobb duzzasztási szint felett 2,0 m, vagy az 1%-os valószínűségű árvízszintek felett 1,5 m lesz. A töltések 6,0 m-es koronaszélességgel épülnek, a vízfelől 1:4-es rézsüvei a 90,50 m-es duzzasztásra ráfutó 500 m

3/s-os viz duzzasztási görbéjének szintjéig, innen 1 :10-es rézsüvei (nádpadka) a 88,50es duzzasztásra ráfutó 500 m

3/s-os víz duzzasztási görbéjének szintjéig, majd 1:6-os rézsüvei a terepigA mentett oldali rézsű hajlása 1:4, az 1%-os árvízszint alatti 1,0 m-ig, majd 1:6-os a terepszintig (6. ábra). A hullámverés elleni védelem érdekében az állandó vízborítású szakaszokon mintegy 20 m szélességű nádsávot kell telepíteni, az időszakosan vizet tartó szakaszokon továbbra is a hullámtéri fűztelepítés, esetenként egyéb védelem jöhet számításba. A tervezett töltések és rézsűk stabilitása, valamint az altalajtörés elleni biztonság 1 %-os árvíz6'. ábra. .4 megerősített töltések keresztszelvénye 1 — Erősített töltés; 2 — Depressziós vonal duzzasztott víz esetében: 3 — Kotrási depónia; 4 — Erdősáv: .5 — Szivárgó csatorna, megcsapoló kutakkal; 6 — Földút: 7 — Nádsáv; S — Duzzasztott vízszint; 9 — Árvízszint Fig. 6. Sections through reinforced levees 1 — .Reinforced levee; 2 — Depression tine in the case of raised waterlevel; .3 — Dredge deposit; -/ — Forest belt; •> — Intercepting canal with relief wells; 6 — Dirt road; 7 — Reed belt; 8 — liaised waterlevel; 9 — Flood level