Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Csanády Mihály: A hazai felszíni vizek réz- és cinktartalma

Csanády M.: A hazai felszíni vizek Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. 91 1. táblázat Vizsgálati adatok TaöAiiifa 1. JJannbie uccAedoeaimn Tabelle 1. Untersuchungsdaten Felszíni víz Mintavételi hely Mintaszám Jtózöu|>g/1] Cink Zn[ft g/l] Felszíni víz Mintavételi hely Mintaszám átl. min. max. átl. min. max. Duna Dunaremete 13 38 0 110 43 10 80 Duna Nagymaros IS 24 0 170 51 0 1200* Duna Budapest 17 14 0 70 31 0 140 Duna Dunaújváros 12 18 0 50 38 10 100 Rába Sárvár 22 15 0 100 54 0 1100* Gallai patak Tatabánya 5 15 0 :*oo* 90 30 240 Kenyérmezei patak Dorog IS 24 0 120 38 0 170 Zala Zalaapáti 15 14 0 130 36 0 550* Balaton Siófok 17 12 0 100 61 20 190 Balaton Balatonfűzfő 17 35 0 150 50 0 210 Sió Sióagárd 21 20 0 440* 17 0 300* Velencei tó Agárd 20 17 0 120 22 0 120 Nádor csatorna Sióagárd 23 14 0 360* 108 0 2700* Dráva Barcs 17 13 0 80 46 0 320* Tisza Vásárosnamény . . 11 7 0 40 26 0 1 70* Tisza Szolnok IS 7 0 40 20 0 50 Tisza Szeged 10 21 0 80 48 0 180 Bodrog Sárospatak 15 70 0 380 74 0 470 Hernád Hidasnémeti 24 27 0 110 44 0 140 Bodva Edelény 17 8 0 300* 20 0 40 Sajó Bánréve IS 20 0 90 52 0 240 Sajó Kazincbarcika . . . 19 53 0 330 54 0 :uo* Sajó Miskolc 17 12 0 140* 169 20 650 Bán patak Bánhorváti 22 12 0 280* :Í T 0 140 Tarna .Jászdózsa 15 35 0 90 44 0 160 Köszörű patak J'arádsasvár 19 36 0 240 36 0 140 Zagyva Nagybátony 11 21 0 240* 52 0 240 Zagyva Hatvan 21 :Í7 0 210 18 0 1 70* Zagyva Szolnok 16 49 0 330 16 0 80 Keleti főcsatorna Hajdúnánás 16 16 0 70 41 10 510* Hármas Körös Szarvas 6 7 0 150* 20 0 100* tem, vagyis a tényleges átlagos érték a számítottnál nagyobb. Az eltérés különösen az igen kis értéket adó helyeken (pl. a réz a Tiszában) lehet jelentős. A táblázatról megállapítható, hogy a koncentrációk ingadozása igen nagy volt. A réz esetében mindegyik mintavételi helyen előfordult a módszer érzékenységi határánál kisebb érték, de a cink esetében is ez volt a helyzet a mintavételi helyek legnagyobb részén. A mért maximális értékek: 0,44 mg/l Cu (Sió) és 2,7 mg/l Zn (Nádor csatorna). A fentebb említett mintavételi bizonytalanságok miatt a kiugró maximális értékeket kritikával kell fogadni. Ezért azokat a maximális értékeket, amelyek meghaladták az ugyanazon a mintavételi helyen mért következő legnagyobb érték kétszeresét, az átlag kiszámításakor nem vettem figyelembe. Ezeket a maximumokat a táblázatban csillag jelöli. Ezek egy része a fenti bizonytalanságból adódó, valószínűtlen érték (például a Dunában Nagymarosnál mért 1,2 mg/l Zn, vagy a Bán patakban mért 0,28 mg/l Cu); más része azonban reális, nagy koncentrációt mutató érték (pl. a Sajóban Miskolcon mért 0,14 mg/l réz vagy a Nádor csatornán mért 2,7 mg/l-es kiugró cinktartalom), amelyek azonban — a minták nem túl nagy száma miatt — az átlagot esetleg erősen torzítanák. Mindezek előrebocsátása után a jelentősebb felszíni vizek réz- és cinktartalmáról és a feltűnően nagy koncentrációkat mutató kisebb folyókról a következőket lehet megállapítani: A Duna vizének réztartalma Dunaremetétől Budapestig (itt a mintavétel a Kvassay zsilipnél történt, tehát a fő szennyvízbeömlés általában nem érintette) igen jelentősen csökkent, de a Dunaújvárosban mért érték is elég kicsi. Dunaremetén az észlelt nagy ingadozás ipari hatásra (Bécs, Pozsony szennyvize) utal. Dunaújvárosnál 1966— 67hez képest 1968-ban határozottan növekedett a réz tartalom. A cinktartalom Dunaremetén elég egyenletes volt, valószínűleg nagyobb részben természetes eredetű. Nagymaroson viszont kétszer is fordult elő igen nagy érték (0,54, ilJ. 1,2 mg/l, az átlagban nem szerepelnek), amelyek ugyan nem látszanak reálisnak, de az ezeken kívüli értekek is eléggé szórtak, amiben esetleg lehet szerepe ipari szennyvíznek (Viscosa?). A Balaton esetében a cinktartalom a két mintavételi helyen közel azonos, a réztartalomban azonban jelentős a különbség. Fűzfőn a réztartalom különösen 1969-ben volt jelentős. Feltűnő itt, hogy egy-egy téli minta (1967. II. és 1968. II.) réz- és cinktartalma kiugróan nagy, ezek befolyásolják erősen az átlagot. A dunántúli vízfolyások közül a Sión és a Nádor csatornán észlelt nagy értékek valószínűleg nem véletlenek, hanem ipari szennyvíz hatására jelent-