Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés

574 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Takács S.: Olajjal szennyezett vizek tisztítása [22] Beynon D. R.: Water Poll. by Oil London 1971. 187—194. [23] Holdsworth M. P.: Water Poll. by Oil London 1971. 195—204. [24] Smith J. IV.: Water Poll. by Oil London 1971. 205—216. [25] Newman D. E., Mecbeth N. /.. Water Poll. by Oil London 1971. 225—236. [26] Parker C. A., Freegarde MHatchard C. G.: Water Poll. by Oil. London 1971. 237—244. [27] Simpson J. 11.: Water Poll. by Oil London 1971. 97—102. [28] Dietz D. N.: Water Poll. by Oil London 1971. 127— 140. [29] Buchanan ü.: Water Poll. by Oil London 1971. 103—122. [30] Ineson J. : Water Poll. by Oil London 1971. 143— 152. [31] Duckworth D. F.: Water Poll. bv Oil London 1971. 165—186. [32] Tarzwell C. M.: Water Poll. by Oil London 1971. 263—272. [33] Nelson—Smitli A.: Water Poll. by Oil London 1971. 273—292. (Folytatás az 568. oldalról) A szennyvíz tisztításának ma legáltalánosabb, habár korlátozott hatásfokú módszere a biológiai tisztítás, a jövőben is, de minden esetre a legközelebbi 15 évben a leggazdaságosabb és általában kielégítő hatásfokú tisztító módszer lesz. Ezen a módszeren tehát tovább kell finomítani, gazdaságosságát növelni kell, a hatásfok egyidejű növelésével. A konferencia anyaga ebben a tekintetben is előremutató volt, mert mind a térkialakítás, mind az anyagátadási folyamat tekintetében új gondolatokat vetett fel. Ma is egyre többször hangzik el a kívánalom az ipari (de csak az ipari) víz visszaforgatás tekintetében. Ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. A korszerű vízminőség szabályozásban a víznek reális és főleg pénzben kifejezett értéke van, amely a vízdíj politikánkban már ma is érvényesül. A vízszegény terülteken a vizet teljes egészében visszaforgatják és legfeljebb az ún. pótló (make up) víz megvásárlása lesz gazdaságos. Földünk egyes területein már ma is reális szükségszerűség, hogy a közüzemi (városi) szennyvizet is visszaforgassák, vagyis ivóvizet állítsanak elő belőle. Hazánkban talán a legközelebbi 15 évben még erre nem lesz szükség, de az már ma is bizonyos, hogy egyes területein, pl. Tiszavölgyben, az ipari vízigényt csak teljes rehabilitációval lehet majd kielégíteni. A szennyvíztisztítás során kivont „melléktermékek", elsősorban az iszap higiénés és gazdasági szempontból egyaránt megfelelő elhelyezése a mai kor egyik súlyos gondja. Ezen mi csak további kutatások, a külföld leghasználhatóbb eredményeinek adaptációja segítségével tudunk segíteni. A Konferencián elhangzott előadások azt mutatták, hogy ez a kérdés is elmozdult nálunk a holtpontról és bizakodással tekinthetünk a még nyitott kérdések záros határidőn belüli megválaszolása elé. A konferencia határozati javaslatai 1. A Budapesti Szennyvíztisztítási Konferencia résztv evői megállapítják, hogy az elkövetkező évtizedekben a^vízkészletek minőségi védelmét a szervezett vízminőség s abályozás révén kell biztosítani. Ennek megfelelően törekedni kell a korszerű vízgazdálkodás követelményeit kielégítő vízgyűjtőterületi optimalizálás fejlesztésére, a hidrológiai, technológiai, közgazdasági ós jogi szemlélet komplex érvényesítésével. A vízminőségszabályozásba vbevont trületeken az államigazgatási eljárásban (szennyízbírság,evízjogi engedélyezés) egyedi határértékek megállapításánál a területi adottságokat kell figyelembe venni. 2. A vizek nemzetközi jellege miatt társadalmi és gazdasági rendszerektől függetlenül érvényes a vizek természetes koherenciájának elve. Tudomásul kell venni, hogy a vízminőségszabályozás a modern társadalom legfontosabb követelményei közé tartozik, ezért a közel jövőben elengedhetetlenné válik a vizek használatára vonatkozó átfogó és a vizek mennyiségét és minőségét egyaránt magában foglaló nemzetközi jogi szabályozás. 3. Sürgős feladat a vízminőség-szabályozás hidroökonómiai színvonalának a műszaki-tudományos eredmények szintjére való emelése, a közgazdasági kutatáseredményeknek a vízminőség szabályozásban való alkalmazása. 4. Mivel a vízminőség-szabályozás gyakorlati végrehajtását igen költséges lenne országos méretekben kikísérleteznünk, ehelyett ,,modelleken" másszóval vízminőség szabályozási mintaterületeken kell a különböző operatív lehetőségeket tanulmányozni. Ilyen mintaterületnek) azonnali létrehozása nélkülözhetetlen feltétel a következő tizenöt óv feladatainak hatékony végrehatjásához. 5. A vízminőség szabályozás elveinek, valamint a létesülő mintaterületeken szerzett tapasztalatok figyelembevételével folytatni kell a vízminőségvédelmi regionális tervezési munkálatokat. 6. A szennyvíztisztítás hagyományos eljárásainak további tökéletesítése mellett, szorgalmazni kell a különleges szennyezők: egészségre ártalmas, ízrontó és szaghatással járó vegyületek szennyvízből való kiküszöbölésére irányuló korszerű technológiák kidolgozását, valamint az ezek ellenőrzésére szolgáló módszertan fejlesztését. Dr. Benedek Fái Összefoglaló ismertetés a magyar vízkutató és kútfúró tevékenységről (1955—1969) A VITUKI továbbá a Vízkutató és Fúró Vállalat támogatásával közreadott kiadvány Bélteky Lajosnak a hazai kútfúrási munkáról évenként készített összefoglak'} jelentéseit tartalmazza. Ezekből az érdeklődő megismerheti táblázatokba foglalva, kivitelezőkre bontva az évenként készült kutak számát, átlagos mélységét, vízhozamát s a különböző mélység ós vízhozam kategóriák százalékos gyakoriságát. Tartalmazza az összefoglaló ezenkívül e jellemzők éves változásának és az országos célkitűzések teljesítésének, továbbá az iparág jelentősebb eseményeinek ismertetését. Ö. G.