Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Oláh János: Új módszer a természetes vizek és üledékek redukálóképességének mérésére

Oláh J.: Új módszer a redukálóképesség mérésére Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. 567 ugyanakkor felhívta a figyelmet a módszer hiányosságára is. Az oligotróf tavakban az oxigén deficit olyan kicsi, hogy ezen az alapon a tó osztályozása nehéz. Hasonlóképpen n^m alkalmazható a módszer az eutrofizálódás előrehaladott állapotában levő tavaknál, ahol télen az oxigén a hypolimnionból teljesen eltűnik és így az üledék teljes oxidáló képessége nem számítható ki. — Tulajdonképpen Sírom módszerének a lényegén alapul Mortimer [15, 16] módszere is, amely a trofitás felmérésére a fenéküledék oxidált zónájának téli vastagságát használja fel. Mortimer módszerének hiányosságait Gorharn tárgyalja [6]. Strom módszerét Hayes és MacAnlay [8] fejlesztette tovább. A vizek trofitásának a felmérésére az üledékek laboratóriumban meghatározott oxigén fogyasztását használták. Impozáns vizsgálatsorozatokkal megállapították, hogy az in vitro kapott értékek Strom in vivo eredményeivel összhangban vannak és a laboratóriumi meghatározások pontosabbak a terep határozásoknál és a módszer rétegzetlen tavakban is alkalmazható trofitás szint korlátozás nélkül. A szervesanyag lebontás során elhasznált oxigén mennyiségét szovjet vízmikrobiológusok is használják a szervesanyag körforgalmának a tanulmányozására [13], Az oxigénfogyasztás nagysága azonban az anaeroban folyó energia fogyasztó folyamatokról nem tájékoztat, ezért a teljes folyamat intenzitásának a mérésére az általunk kialakított redukáló képesség mérés alkalmasabb. A redukáló képesség mérése különösen alkalmas a sekély, nagykiterjedésű tavainkban végbemenő energiafogyasztás intenzitásának a tanulmányozására, ahol a levegőből történő állandó oxigén utánpótlódás következtében a pillanatnyi redox potenciál mérésekkel nincs lehetőségünk a folyamat mennyiségi viszonyainak a felmérésére. A természetes vizek és üledékek redukáló képességére és mérésére vonatkozóan nem találtunk utalást az irodalomban. Nagyságra jelenleg csupán az oxigén fogyasztás mértékéből következtethetünk, ezért közvetlen mérésére az előbbiekben leírt módszert alkalmaztuk, amely a természetes szubsztrátumot tartalmazó zárt rendszer redox változásain alapszik. Összefoglalás A természetes vizek és üledékek potenciális redukáló képességének közvetlen mérésére új, egyszerű módszert alkalmaztunk, amely a természetes szubsztrátumot tartalmazó zárt rendszer redox potenciál változásain alapszik. A mérőedény 250 ml-es üvegedény, melynek becsiszolt üveg, vagy gumi dugójába mérő és referencia elektródák vannak beépítve. A levegőből a oxigén utónpótlódás megszűnése és a sötét inkubálás folyamán a fotoszintézis kizárása a természetes szubsztrátumot tartalmazó mérőtérben a redox potenciál csökkenéséhez vezet. A mérés során kapott információk: /. a redox potenciál csökkenéséhez szükséges idő; 2. a csökkenési szakasz nagysága; 3. a beálló egyensúlyi helyzetet jellemző redox potenciál érték. A sötét indukált redukáló képesség alkalmas a sekély, nagy kiterjedésű tavainkban végbemenő energia fogyasztás intenzitásának a tanulmányozására. IRODALOM | I 1 Allegier, R. .7., B. C. Hajjord and C. Juday (1941): Oxidation-reduction potentials ami |>H of laké waters and of laké sediments. Trans. W-ine. Acad. Sci. Aris. Leli. 33, 1 15- 133. [2] Berchardt, J. A. (1907): Formai discussions p. 298 — 303, in Advances in water pollution research 1, Ed. 0. Jaag, H. Liebman, I'roc. Third. Int Wat. l'ollut. Res. Conf. Munich, Port City Press, Baltimore. |3] Deerey E. S. (1941): Limnological studies in Connecticut. VI. The quantity und composition of the bottom fauna in thirtv-six Connecticut and New York lakes. Ecol. Monogr. 11, 413 — 455. [4] Drabkova V. G. (1966): flpaöKora B. F.: OKHCJIHTejiH0-B0CTaH0BHTejibHbiií NOTENNHAJI H pacnpefleaeHné OaKTepiiií B NOBEPIIOCRHOM caoe HJia HeK0T0pux osep KapejibCKoro nepeineiii<a. — MtiKpo6uo/t. 35 1080—1086. |5] Dassart B. H (1967): Somé comments 011 „Integrative" and „Specifie" properties of the aquatic environment.-p. 24 — 29. in Chemical environment in the aquatic habitat ed. H. L. Golterman and R. S. Clytno Proceedings of an. I. B. P.-Symposium held in Amsterdam and Nieuwersluis 10—16 Oetober 1966. [6] Gorham E. (1958): Observations on the formation and breakdown of the oxidized microzone at the mud surface in lakos.-Limnol. Oceanogr. 3, 291 — 298. [7] Hayes F. R. (1958): Laké water and sediment. II. Oxidation-reduction relations at the mud-water interface.-Limnol. Oceanogr. 3, 308 — 317. [8] Hayes F. R. and M. A. MacAulay (1959): Laké water and sediment V. Oxygen consumed in water over sediment cores.-Limnol. Oceanogr. 4, 291 — 298. [9] Hutchinson G. E., E. S. Deerey and A. Wollack (1939): The oxidation-reduction potential of laké waters and its ecological significance.-Proc. Nat. Acad. Sei. Wash. 25, 87-90. [10] Karsinkin és Knznetsov (1931): Kap3HHi<HH f. C., C. M. KVSHCUOB: HoBue METOFLBI B jiiiMHOJiormi. — CT. B KOCHHC 13—14, 47—68. | I I] Korács E. B. és Matkovics (1954): Felületi és mélykultúrák redox vizsgálatának módszere. Kísérletes Orvostudomány. 6, 527 — 530. |I2] Kuznelsov S. 1. (1935): Microbiological researches in tbc study of the oxygeneus régimén of lakes. Verh. int. Limn. Ver. 7, 562 — 82. [13] Kuznetsov S. T. V. I. Romanenko (1963): KvisHeijon C. M., B. H. PoManeHKo: MiiKpoOiiojioníMCCKoe aayMCHHC liHVTpenHiix BOAOCMOB. — Pte/t. Aiaifl. Hayic CCCP. 5—120. | 141 Mihajlenko L. E. (1967): MiixaiÍJieiiKO Jl. E.: Co«ep>i<anne anaepoOnbix a3»T<|)HKCnpyioiunx öaKTepHii po.ua Clostridium B Bofloeiuax Cpe«Hero flnenpa u oKiicjiirrejibHOBOCTaHOBine^bHbie ycjioBim cpeflbi. — MiiKpoóuoA. 36, 332—336. | 15] Mortimer C. H. (1941): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. J. Ecol. 29, 280—329. | Ili] Mortimer C. H. (1942): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. J. Ecol. 30, 147 — 201. | 17] Patrick W. H. and F. T. Turner (1968): Effect of redox potential on manganese tronsformation in waterlogged soil. Nalure 220, 467 — 468. | IS] Pcarsacl W. H. and C. H. Mortimer (1939): Oxidation-reduction potentials in waterlogged soils, natural waters and muds. J. Ecol. 27, 483 — 501. | 19] Rabotnova I. L. (1957): PauorHora H. Jl.: Pojib <j)H3HKOXHMiwecKHx ycJioBiu'Í (pH H rH]) B >KHJHEFLC5ITEJIHOCTII MHKpOOpraHII3MOB. — M3fl. "AH CCCP" MoCKBa.