Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján

Dr. Kutera J.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 525 A helyi körülmények sok esetben szükségessé teszik, hogy a tejipari szennyvizek egész évi öntözéses elhelyezését szántóföldi területen végezzék. Lengyel kutatások kimutatták, hogy a tejipari szennyvízzel végzett öntözés esetén még homoktalajokon is jelentősen ki lehet terjeszteni a termesztendő növények választékát, és még olyan növények is termelhetők, amelyeknek a talaj minőségével szemben szigorú követelményeik vannak. A tejipari szennyvizekkel való öntözés hatására a viszonylag legnagyobb termésnövekedést a takarmány keverékeknél és másodveteményeknél, majd az ipari növényeknél és kapás takarmánynövényeknél értek el. A 7. ábrán a tejipari szennyvizekkel trágyázott növényeknek a műtrágyával trágyázott azonos jellegű növények terméséhez viszonyított százalékos termésnövekedését tüntettük fel. A kiegészítő műtrágya adagolás tejipari szennyvizekkel öntözött számos növénynél további jelentős termésemelkedést eredményezett. A Meliorációs és Rét gazdálkodási Intézetben három éve folytatott előkísérletek arra mutatnak, hogy a sör- és malátagyárak szennyvizei a mezőgazdaságban hasznosíthatók és a hasznosításuk célszerű. Középkötött talajon, árasztásos öntözés hatására, 200 mm öntözési adag alkalmazásával műtrágya adagolása nélkül 100 q/ha szénatermést értek el. A tejipari szennyvizekhez hasonlóan itt is azt figyelték meg, hogy a fűtermés a söripari szennyvízzel végzett öntözés hatására évről évre rendszeresen emelkedik. Az első három évi kísérlet alapján a csak a tenyészidőben és a teljes éven keresztül végzett öntözések hatására hasonló terméseredményeket kaptak. Megítélésünk szerint Lengyelországban a magas termőképességű rétek teljes tápanyagigényének fedezéséhez viszonylag magas öntözési norma: 1350 mm/év fölötti érték lesz szükséges. Az ilyen szennyvizekkel teljes évben végzett árasztó öntözés esetén ilyen magas terhelések alkalmazása még középkötött talajoknál sem okoz semmiféle nehézséget (8. ábra). A rétek árasztó öntözésénél viszonylag kedvezőbb eredményeket érhetünk el legelőterületek sörgyári szennyvizekkel végzett esőztető öntözésével. A sörgyári szennyvízzel öntözött legelő 100-r 90í g 70 §60 <0 50 hO " u > ) /-v <3 i*50 900 Söripari szennyvíz adagolása [mm] 1350 fi. ábra. Sörgyári szennyvízzel végzett öntözés hatása a réti növényzet termésátlagára középkötött talajokon - tenyészidei öntözés; 2 — egész évi öntözés; 3 — téli öntözés elegendő zöldtakarmányt biztosít még a nyár második felére eső kritikus időszakban is. Fontos csoportot alkotnak a gyümölcs és zöldségfeldolgozó iparból származó szennyvizek. Ezeknek az üzemeknek idényszerű termelése és a termékek nagy választéka miatt a szennyvizek mind menynviségi, mind minőségi szempontból erősen változóak. A szennyvizek öntözőtelepeken való tisztítási hatásfokának, valamint a mezőgazdasági eredményeknek a becsléséhez megfelelő előtanulmányokat kell elvégezni. A gyümölcs és zöldségfeldolgozó üzemek szennyvizeit hasznosító, jelenleg is működő szenny vízöntözőtelepeken végzett megfigyelések szerint megalapozottnak tekinthetjük ezeknek az ipari szennyvizeknek a mezőgazdasági hasznosítását. A korábban tárgyalt szennyvizekhez hasonlóan a zöldség és gyümölcsfeldolgozó ipar szennyvizeinek egész évi elhelyezése, tisztítása és megfelelő hasznosítása is legkönnyebben a rét és legelőterületeken szervezhető meg a lengyelországi viszonyok között. A Meliorációs és Rétgazdálkodási Intézetben 1969.-ben kezdték meg az élesztőipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatos rendszeres kutatásokat. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezek a növényi tápanyagokban különösen gazdag szennyvizek a tenyészidőn kívüli időszakban higítás nélkül, de a tenyészidőben csak tiszta vízzel végzett 1:1—1:2 arányú hígítással használhatók fel öntözésre. A tiszta vízzel való higítás csak kis mértékben javítja ezeknek a szennyvizeknek a kedvezőtlen pH értékét. A nagyon savanyú kémhatású szennyvizeknél tehát az öntözőtelepre való vezetés előtt szükség van a pH érték módosítására. Az élesztőipari szennyvizek semlegesítése nem egyszerű feladat, különös tekintettel az ezzel kapcsolatos költségekre és a nehezen hasznosítható nagymennyiségű üledék kivonásának nehézségeire. Vizsgálataink szerint a szennyvizek semlegesítése helyett valószínűleg elegendő a talajok fokozott meszezése, ami lényegesen egyszerűbb és olcsóbb eljárás. A vizsgálatok szerint nincs lényeges különbség a meszezett talajon semlegesítés nélküli szennyvízzel, vagy a meszezés nélküli talajon semlegesített szennyvízzel végzett öntözés esetén a réti növényzet terméshozamában. Kutatásainkban, melyek közül egyeseket ebben a tanulmányban is említettünk, a szennyvizek öntözőtelepeken való teljes évi elhelyezésének lehetőségeit vizsgáltuk, és nyomon követtük a szennyvizek talajban való tisztulási folyamatának lejátszódását. Az ipari szennyvizek öntözőtelepeken való tisztításának hatékonyságát burgonya-keményítőipari szennyvizekkel végzett vizsgálatok példáján mutatjuk be. Ezek a szennyvizek igen erősen szennyezettek, amint ezt a 3000 mg/l fölötti BOI

5 értékük is mutatja. A kísérleteket réti növényzettel, laza talajon végeztük, és egy működő .szennyvízöntőtelep tapasztalataival támasztjuk alá. Az öntözött talajszelvényből az átszivárgás 50 mm-es vízadag esetén 15%, 100 mm-es adagnál 31%, 150 mm-nél 43%. A mesterséges tisztító