Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján
526 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Dr. Kutera J.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei berendezésekkel szemben az öntözőtelepeken a szennyvizek, és a bennük levő jelentős BOI 5 egy része felhasználódik. A 9. ábrán feltüntetett összefüggések azt mutatják, hogy a szennyvizek okozta B01 5 terhelés redukciójának mértéke elsősorban az öntözési adagoktól függ, és csak másodsorban befolyásolja az öntözésre felhasznált szennyvizek eredeti BOI s értéke. Az esőztetéssel végzett öntözéseknél, ahol átlagosan 50 mm-es öntözési adagokat alkalmaznak, a B()l--ben kifejezett terhelés csökkenése — a lecsapoló hálózatból elfolyó víz mennyiségét és minőségét figyelembe véve — 99%-os. Felületi öntözéseknél, ahol magasabb, 150 mm-es öntözési adagokat alkalmaznak, a BOI 0-ben kifejezett terhelés az öntözésre felhasznált szennyvizek minőségétől függően 97—99%-kal csökkent. 1 1 HZ~OiO0nt76x+99,661 i ] q A ~~— B --c — 1 WO 800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 3600 A 7 öntözésre felhasznált szennyvíz B0J s értéke [mg/L OJ 9. ábra. Keményítőipari szennyvizekben levő BOI s terhelés csökkenése szennyvízzel végzett öntözésnél az öntözésre használt szennyvíz eredeti BOI 5 értékétől és az alkalmazott szennyvízadagoktól függően A — öntözési adag 50 min; li — öntözési adag 100 mm; 0 — öntözési adag. 150 mm A magas tápértékű szennyvizek esetében, melyek közé lényegében az élelmiszeripari szennyvizek is tartoznak, a szennyvíz tisztításánál nem csak a Bí)I 5 terhelés csökkentése jelent problémát , hanem mindenek előtt az ezekben a vizekben levő igen nagymennyiségű és a felszíni vizek biocönózisát befolyásoló növényi tápanyagok kivonása. A 10. ábrán a legfontosabb tápanyagok — a nitrogén és foszfor — okozta terhelés csökkenését ábrázoltuk a keményítőipari szennyvíz eredeti tápanyagtartalmától és a szenny vízöntözőtelepen alkalmazott öntözési adagoktól függően. A nitro10. ábra. Az összes N és a P.,O r > mennyiség csökkenése ezeknek a vegyületeknek az eredeti szennyvízben levő töménységétől és az alkalmazott öntözési adagoktól függően A — öntözési adag 50 mm; B — öntözési adag 100 mm;C — öntözési adag 150 mm gén és foszforvegyületeket a talaj nagyobb mértékben adszorbeálja és a növények fejlődésükhöz felhasználják. A legjobb öntözési üzemrendnél, 50 mm-es öntözési adagok alkalmazása esetén, a nitrogénvegyületek 98%-át, a foszforvegyületek több mint 99%-át sikerül a szennyvizekből kivonni, csaknem függetlenül attól, hogy mennyi az öntözőtelepre vezetett ^szennyvíz töménysége ezekből a vegyületekből. Az öntözési adagok és a szennyvíz töménységének a növekedésével csökken a kivont nitrogén és foszforvegyületek aránya, így tehát az élelmiszeripari szennyvizekben levő növényi tápanyagoknak az öntözőtelepeken növénytermelésre való hasznosítása hatékony módszer a vizek másodlagos szennyezés elleni védelmében. Az eddigi lengyel kutatások tehát arra mutatnak, hogy az élelmiszeripari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának elterjesztésére meg van a lehetőség és ez a megoldás célszerűen alkalmazható. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása kedvező körülmények között jelentősen növeli a növénytermést és ugyanakkor hatékonyan védi a felszíni vizeket az elszennyeződés ellen. 30 100 A szennyvíz P,0 5 foszfortartalma [mg/l] }/Zr°j00701+99,865 n i— A szennyvíz összes H tartalma [mg/L]
