Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján
524 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Dr. Kutera J.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei ásványi talajon. Az egyik cukorgyárban takarékos vízgazdálkodást folytatnak, és növényi tápanyagokban viszonylag gazdag szennyvizeket bocsátanak ki. A másik gyár kellő mennyiségű felszíni vízzel rendelkezik, és alacsony tápértékű szennyvizeket bocsát ki. A többéves vizsgálatok eredményeit az 5. ábra mutat ja. A gyártási idény alatt mind a tőzeges talajon, mind a középkötött ásványi talajon 600 mm cukorgyári szennyvizet lehetett elhelyezni, 200 mmes adagokban. A növények terméshozama mindkét kísérletnél nőtt az öntözési norma növekedésével. Abban az esetben, amikor az öntözésre tápanyagokban gazdagabb cukorgyári szennyvizet használtak fel, műtrágyázás nélkül is magas — kb. 100 q/ha — átlagtermést értek el. A 6000 nv'/ha mennyiségnek megfelelő szennyvíz egyik esetben sem fedezte teljes mértékben a rét tápanyagszükségletét, és szükség volt kiegészítő műtrágya adagolásra. A fenti kísérleti eredményekből, valamint a rét vagy szántóművelésre használt üzemi termőterületeken végzett megfigyelésekből megállapíthatjuk, hogy a cukorgyári szennyvizek öntözéses mezőgazdasági hasznosítása viszonylag kevéssé hatékony. Lengyelországi viszonyok között a cukorgyári szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának inkább a szennyvizek hatástalanításában, mint a mezőgazdasági termelés növelésében van jelentősége. Az utóbbi években kísérletek folynak a cukorgvári szennyvizek kampányidő alatti tárolására és ezt követően a befogadóba való lassú bevezetésére vagy nyári mezőgazdasági hasznosítására. Az ilyen jellegű tározókban a szennyvizek tisztulási hatásfoka azonban többnyire nem kielégítő. Kedvezőbb tehát a tározott szennyvizek tenvészidei öntözésre való felhasználása, annál is inkább, mivel ez a víz még mindig elég jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik. Az egyik lengyel cukorgyárnál megállapítottuk, hogy a tározóban levő szennyvíz a nyári időszakban 21 mg/1 összes N-t, 5,5 mg/l P 2t) 5-t és 80 mg/l K 2ü-t tartalmazott. Figyelembe véve azonban azt, hogy az ilyen jellegű tározók számára nehéz megfelelő helyet találni, valamint jelentős terület hasznosulás nélküli kiesésével -kell számolni, leggazdaságosabb megoldásnak a Cukorgyári szennyvizeknek a gyártási idényben közvetlenül az öntözőtelepen való elhelyezése és hasznosítása tűnik. A tejipari üzemek i-pari szennyvizei a szerves szennyezettségű szennyvizek csoportjába tartoznak. A nagyszámú üzem, valamint a szennyvizek igen magas B0I s értéke miatt a tejipari szennyvizeket a vízfolyások vízvédelme szempontjából a legveszélyesebb szennyvizek közé sorolják. A szennyvíz BOI 5 értéke ' 300—2000 mg/l között változik, átlagosan 900 mg/l. Ezek a szennyvizek tápanyagban átlagosan ellátottak. A növényi tápanyagok itt többnyire szerves alakban vannak jelen. A száraz maradék a bepárlás után 340—1500 milligramm/1, az izzítás utáni maradék 180— —500 mg/1, tehát a szerves anyag tartalom 160— —1000 mg/l. A tejipari szennyvizek tökéletesen alkalmasak mezőgazdasági területek öntözésére. Az oxidációs árkok alkalmazása tejipari szennyvizek tisztítására nem adott teljes megoldást. Az oxidációs árkok nem töltik be a feladatukat a kedvezőtlen téli viszonyok között, e mellett a képződött eleven iszap nagyon érzékeny a savó bebocsátására, amivel sajnos sok esetben találkozunk. llven viszonyok között a tejipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítással kapcsolt tisztítása időszerű feladat maradt. Lengyelország területén egyes tejüzemek szennyvizeit már régen sikerrel alkalmazzák öntözőtelepeken való hasznosításra. A szennyvizek rét- és szántóterületek öntözésére való mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban 1960 óta folytatnak kísérleteket. Ennek a sokéves kísérletsorozatnak egyes eredményeit a 6. és a 7. ábra, mutatja be. A tejipari szennyvizek teljes évi mezőgazdasági hasznosítását viszonylag legegyszerűbben rét vagy legelőterületen lehet megszervezni, amelyről 120 q/ha átlagos szénatermés várható. Tekintettel arra, hogy a növényi tápanyagok a tejipari szennyvizekben főként szerves vegyületek alakjában vannak jelen és hatásuk a talajban lassabban jelentkezik, a rét terméseredményére gyakorolt teljes hatást ilyen szennyvizek esetében csak a második és az azt követő évektől várhatjuk. Ha a tejipari szennyvizekből 550 mm-t meghaladó évi normát alkalmazunk, műtrágyázás né]kül is magas szénatermést érhetünk el. 6. A — 7. ábra. Tejipari szennyvizekkel végzett öntözés hatása a szántóföldi kultúrák termésátlagára homokos talaj esetén A — Inásoiivetemények; li — takarmánykeverékek; C — ipari növények, I) — silútakarmány; Ji — gabonafélék; F — kapás takarmánynövények 100 200 300 W0 500 600 Tejipari szennyvizek adagolása [mm] ábra. Tejipari szennyvizekkel végzett öntözés hatása a réti növényzet termésátlagára műtrágyázás nélkül; B~N műtrágyával; C — NPK műtrágyával
