Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján
Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 521 Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján I>00. Dr. K ü T K K A J A N* Justus Liebig már száz évvel ezelőtt fellépett a talajok abból eredő kifosztása ellen, hogy a szennyvizeket a vízfolyásokba és tengerekbe vezetik, és azt követelte, hogy juttassák vissza a talajba azokat a tápanyagokat, amelyeket a kultúrnövényekkel onnan kivontak. Ugyanabban az időben Palmerston, Nagy-Britannia miniszterelnöke találóan vetette fel a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának gondolatát, mondván: „Ugy tűnik, hogy sok gondunk és dolgunk lesz addig, míg el nem jutunk saját érdekünkben ahhoz a gondolathoz, hogy a falvaknak kell táplálniuk a várost, és a városnak kell gondoskodni a termőterületek tápanyagpót lásáról". Engels 1878-ban azt írta: „az egészségre káros szennyvizeknek a helyett, hogy betegségeket keltenének, növényeket kellene táplálniuk" (Anti-Dühring). Lenin 30 évvel később azt javasolta, hogy „ésszerűen hasznosítani kell a mezőgazdaság számára hasznos városi hulladékokat." Ezeknek a nagy embereknek a gondolatai még ma sem vesztették el az időszerűségüket, sőt a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása egvre égetőbb szükségszerűséggé válik, mivel egyre növekszik annak a veszélye, hogy a vizek a városiasodás és az ipari termelés fejlődése következtében elszennyeződnek. A tápanyagoknak az /. ábrán vázolt körforgásából kitűnik, hogy a mezőgazdaságnak fontos érdeke, hogy, a trágyát a háztartási és élelmiszerÉlelmisreripati termékek Állati eredetű élelmiszerek » öv é,Z tpon Vólsi Állati SSek ferméks k\szennyyizek szennyvizek ürüléket "f"** f —„—„—_—.— T A L A J i a szennyező anyagok lebontása és a bomlási termékek növények által való asszimilólása 1. ábra. A tápanyagok körforgása a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításakor * Dor. dr. J. Kutera a Meliorációs és Hétgazdálkodási Intézet (IMUZ) wroclawi részlegének igazgatója, a szennyvizek öntözéses elhelyezésének ós hasznosításának egyik világviszonylatban elismert vezéralakja. Kutató munkásságát az e témakörben írt doktori és docensi értekezése, valamint 27 tanulmánya mutatja be. Tagja a szocialista országok Tudományos Akadémia szennyvízöntözési munkabizottságnyk és a KGST országok szennyvízöntözési kutatásainak koordinálására alakult munkabizottságnak. ipari szennyvizeket hasznosítsa. Társadalmi szempontból különösen figyelemre méltó az élelmiszeripari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának a lehetősége. Ez az iparág rendkívül gyorsan fejlődik és jellemzője, hogy igen sok szennyező anyagot vezet a befogadókba. Ugyanakkor még nincsenek hatásos és gazdaságilag megalapozott mesterséges tisztítási eljárások az iparág szennyvizének tisztítására. Lengyelország területén levő számos üzemben végzett vizsgálat alapján, melyeket az 1. táblázatban feltüntetett adatokból állítottunk össze, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszeripari szennyvizek növényi tápanyagtartalma magas. Különösen magas trágyaértékűek az élesztőipari szennyvizek és a burgonyafeldolgozó üzemekből — főként a keményítőgyárakból — eredő szennyvizek. Közepes tápértékű szennyvizek közé sorolhatjuk a zöldségfeldolgozó üzemek, sörgyárak, és tejipari üzemek szennyvizeit. Tápanyagokban viszonylag a legszegényebbek a cukorgyárak és a gyümölcsfeldolgozó üzemek szennyvizei. Az élelmiszeripari szennyvizekben a növényi tápanyagok mennyisége erősen változó. Ez az azonos termelési profilú üzemekben alkalmazott eltérő gyártási technológiának, egyes termelési folyamatok változékonyságának és kampány-jellegének, valamint a különböző üzemekben alkalmazott eltérő belső vízgazdálkodási rendszereknek tulajdonítható. Az utóbbi időkben egyre gvak1. táblázat Néhány lengyelországi élelmiszeripari szennyvíz növényi tápanyagtartalma Szennyvizek Összes N r 2o. K,0 eredete szélső értéke i és á1 lagai [mg/1 J Cukorgyárak 11—31 4—18 180—160 Cukorgyárak 21 6 69 Burgonyafeldolgozó 102 245 24—95 195—750 ipar 1Ü0 70 380 Élesztőipar 312-714 5—46 620—1050 Élesztőipar 470 13 890 Söripar 13—71! 3—30 11—112 Söripar 40 14 54 Zöldségfeldolgozás 18—106 3—64 9—215 Zöldségfeldolgozás 60 24 96 (Jyümölcsfeldolgozás 5—38 2—-1 1 9—101 (Jyümölcsfeldolgozás 1 7 5 32 Tejüzemek 9—80 3—52 8—89 Tejüzemek 31 15 26
