Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján
522 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Dr. Kutera J.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei rabban vezetnek be víztakarékos technológiákat a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemekben, aminek következtében töményebb, növényi tápanyagokban is gazdagabb szennyvizeket várhatunk. Az egyes élelmiszeripari szennyvizek öntözésre való alkalmasságának és tápértékének vizsgálatánál szembetűnik, hogy a nitrogén, foszfor és kálium aránya az egyes szennyvizekben erősen eltérő. A tárgyalt iparág szennyvizeinél általában egy vagy két tápanyagösszetevő koncentrációja magas, ugyanakkor azonban a többi összetevőben a víz szegény. Ezek a szennyvizek általában káliumban és egyesek nitrogénben gazdagok, viszonylag alacsony a foszfortartalmuk. A szennyvizek fiziko-kémiai és biológiai összetételének vizsgálata azt mutatta, hogy az iparág szennyvizei alkalmasak öntözésre anélkül, hogy előzőleg valamilyen bonyolult kezelési folyamatra lenne szükség. A szennyvizek nem tartalmaznak a talajra és a termesztett növényekre toxikus anyagokat a kritikusnál nagyobb töménységben. Az öntözőtelepre való kivezetés előtt ezeknek a szennyvizeknek általában csak mechanikai előtisztításra van szükségük. Egyes szennyvizeknél a koncentráció kiegyenlítésére vagy a tenyészidő alatti hígításra van szükség. ImJioff tölcsérekben végzett vizsgálatokból kitűnik, hogy egyes szenny víztípusok, mint pl. a keményítőgyárak és cukorgyárak úsztató és öblítő vizei, mechanikai tisztítással rövid tilepítési idővel, jól tisztíthatók. Más szennyvizek, mint pl. a tejipari szennyvizek, vagy a keményítőgyárak présvizei esetében a lebegtetett anyag kevéssé csökken a két órai iilepítés hatására (2. ábra), az tilepítési idő azonban ezeknél a szennyvizeknél nem növelhető az erjedés fellépésének veszélye miatt. A fentiek figyelembevételével általánosságban kimondhatjuk, hogy a mechanikai előülepítő medencékben az átfolyási idő az élelmiszeripari szennyvizeknél kb. 2 óra legyen, vagy ettől eltérően annyi, ami a könnyen kiválasztható üledékek ülepítésére elegendő. A mezőgazdasági hasznosítás érdekében a szennyvizek töménységének kiegyenlítésére a tejipari és a söripari szennyvizeknél van szükség. A tej1U0 m^90 £ 70 |ffO I"20 10 / — / —— 2 1 i s / i[ i / jl / / II / !/ •/. / 5 — r*— *—* 1 0 15 30 60 120 180 240 Ü/építési idő [perc] 300 360 120% 80 Cl -I 60 20Y | / ' ; I " / ,-Í —rB —i—i (/ >— —i— —I— —i—i 2. ábra. A lebegtetett anyagok csökkenése a szennyvizek ülepítési idejétől függően 1 — városi szennyvizek; 2 — zöldség és gyümölcsfeldolgozó üzemek; :i — keményítőipari szennyvizek úsztató és öblítő vizei; 4 — tejipari szennyvizek; 5 — keményítőipar présvizei Keményitíjipori szennyvíz adagolása [mm] 3. ábra. Keményítőipari szennyvízzel tenyészidő előtt végzett öntözés hatása a rét terméshozamára laza talajon A — nyolc évi átlag; B — száraz évben ipari szennyvizek esetében, melyek különösen magas oxigénfogyasztásukkal tiinnek ki (főleg, ha a savó is a szennyvizekbe jut), rövid tartózkodási idejű ülepítő medencében kell az előülepítést és a töménység kiegyelítését elvégezni, és a medencét automatikus öblítő berendezéssel kell felszerelni. Söripari szennyvizeknél a kiegyenlítő tározó alkalmazására a szennyvíz pH értékének kiegyenlítése miatt van szükség. Sörgyárainknál megállapítottuk, hogy az időszakos fertőtlenítési folyamatoknál a szennyvíz pH értéke a 12 értéket megközelítheti, és a szennyvizeknek ez a része máikáros lenne az öntözött növényekre. A tárgyalt szennyvizek közül csak az élesztőipari üzemek szennyvizeinél van szükség a növények tenvészideje alatti hígításra. Abban az esetben, ha az élesztőipari üzem technológiai vizeihez a hűtővizeket is hozzákapcsolják, akkor elegendő az 1 : 1 arányú hígítás tiszta vízzel, abban az esetben viszont, ha a hűtővizeket különválasztják, a tenyészidő alatti hígításnak legalább 1 : 2 értékűnek kell lenni. ILengyelország területén az utóbbi években legjobban a burgonyaipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása terjedt el. Ezen a téren egyértelműen a szennyvizek öntözőtelepeken való mezőgazdasági hasznosítással egybekötött tisztítása mellett foglaltak állást. A keményítőipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának a gyakorlatban való elterjedését a Meliorációs és Rétgazdálkodási Intézet wroclawi Mezőgazdasági Szennyvízhasznosítási Osztályán végzett évtizedes kutató munka eredményei alapozták meg. A burgonyafeldolgozó üzemek szennyvizeinek fogadására Lengyelországban elsősorban rét- és legelőkultúrákat használnak. Laza talajokon 3—400 milliméter évi öntözőnormát alkalmaznak, ami 100 q/ha széntermelést biztosít. A szennyvízzel végzett öntözés hatására bekövetkező termésnövekedés a szennyvíz egy m 3-re számítva 2 kg széna. A keményítőipari szennyvizekkel a laza talajokra a tenyészidőn kívüli időszakban vezetett nagy tápértéket az átlagos nedvességű vagynedves években a növény a nyári időszakban hasznosítja. Száraz években nem következik be a réteken a várt magas termés (3. ábra). A burgonya-