Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

520 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Csanády M.: Medencés teljes oxidációs szennyvíztisztító berendezés In der Zeit des bestimmungsgemássen Betriebs verrin­gerte sich der ehemische Sauerstoffbedarf um 86% und der biochernische Sauerstoffbedarf um 92%. Das Voll­oxydationssystern ist alsó aus dem Gesichtspunkt des Reinigungseffekts mit dem herkömmlichen Belebts­chlammverfahren gleichwertig und übetrifft das Tropj­körper System. 2. Das Wegsehwemmen des überíiüssigen Belebt­schlammes mit gereinigtem Abwasser ist nicht zulássig. Ob gut stabilisierter tatsachlich überflüssiger Schlamm aus der Einrichtung fortgeschwommen ist, oder ob Belebtsehlarnm infolge eines Fehlers der Nacliklárung fortgeschwommen ist (der alsó nicht „überflüssig" war), das Fortschwemmen nicht gleichmassig als ein erhöhter Schmutzstoffgehalt erfolgte, sondern stossweise, in grossen Konzentrationen. Dies erhöht einesteils den Bruttogehalt der organischen Stoffe, d. h. versehlech­tert den Reinigungswirkungsgrad (sogar bis Null oder noch weiter), andererseits entliált er einen bedeutenden Teil der aus dem Abwasser entzogenen verseuchenden Mikroben, drittens im Falle von anspruehsvollen Ke­zipienten (hauptsachlich Seen) kann er Ablagerungen verursaehend örtliche Schaden hervorrufen, nachdem er als sich absetzender fester Stoff den Wasserraum nicht gleichmassig belastet. lm Falle der ungarisehen Abwas­serkonzentrationen ist alsó das Fortschwemmen des iiberschüssigen Schlammes sogar bei einem Volloxvda­tionssystem keine richtige Lösung. 3. Die sich auf das Zurückgleiten des Schlammes in den Belüftungsraum basierende automatische Schlamm­zirkulation war die Quelle vieler Schwierigkeiten. Nach­dem dies nicht in Hand gehalten werden kann, kann es auch nicht nach Belieben geregelt werden und verrin­gert die Möglichkeit in den Reinigungsverlauf hin­einzugreifen. Ihre Anwendung scheint deshalb nur bei den kleinsten Einrichtungen für zweckmássig, dort hingegen ist es ratsam, ein auch als Schlammspei­cher funktionierendes zweites Nachklárbecken anzu­schliessen, damit wir aus dem ersten Rückhaltebecken den überíiüssigen Schlamm zurückfangen können. 4. Im Falle der gegebenen Einrichtting habén die ungenügende Nacliklárung und die schlechte Absetz­fáhigkeit des Belebtschlammes (im letzteren Teil als Folge der friiheren) die grösste Schwierigkeit verur­sacht: der Belebtsehlarnm ist ofl fortgeschwommen, seine Konzentration konnte nicht auf dem entsprechen­den Niveau gehalten werden. Zur Verbessung der Absetzfahigkeit war der sich auf die künstliche Erhö­hung des spezifischen Gewichts des Schlammes riehtende Versuch vorübergehend von Erfolg. Mit Dosierung von ganz geringen Mengcn von Eisensulfat gelang es, die Absetzungsfahigkeit zu verbessern und das Schlamm­wegsehwimmen zu verhindern. Die Zunahme der Abwassermenge konnte konnte dieses Verfahren bei den gegebenen ungünstigen Nach­klármöglichkeiten nicht kompensieren, so dass spáter das Schlammwegschwimmen wieder aufgetreten ist. Die Eisen-Salz-Dosierung als Aushilfslösung — scheint auch anderswo für anwendbar, hiermit kann die Absetzungsfahigkeit des ansonsten sich schlecht abset ­zenden Belebtschlammes bedeutend erhöht werden und damit kann sie für die Verbesserung der Funktionierung der mit Sphlammfortschwimmen kámpfenden Belebt­schlammeinrichtungen Hilfe leisten. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: A Szennyvíz Szakosztály március 31-i vitaülésén Pásztó Péter az NSZK-beli vízvédelemről tartott elő­adást, Az előadó ismertette az NSZK vízügyi szerveze­tét, bemutatta a vízvédelem szervezetét Bajorország példáján, ismertette a vízminőség gazdálkodási problé­mákat, és a váratlan vízszennyezések elhárítására vo­natkozó intézkedéseket, tervezeteket. A Péesi Csoport 1971. április 2-án vitaülést rendezett az 1970. évi tiszavölgyi árvízvédekezés műszaki tapaszta­latairól. A vitaindító előadást Kiss György vízügyi igaz­gató, a. Pécsi Csoport elnöke tartotta ,,Árvízvédekezések műszaki tapasztalatai, különös tekintettel az 1970. évi tiszavölgyi árvízre" címmel. Az előadó, aki zömmel az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, mint a helyi védelemvezetés műszaki tanácsadója vett részt, saját tapasztalatai alapján tárta fel azokat a kérdéseket, amelyeket a tiszavölgyi helyzettől eltérő helyen és idő­ben is, mint az árvízvédekezés általános tapasztalatait, hasznosítani lehet ós kell. Az előadást követően a követ­kező korreferátumok hangzottak el: Fekete Károly: A Körös-vidéki árvízvédekezés. Polohn István: Az árvízvédelmi osztag szerepe a vé­dekezésben és az árvízvédelmi szervezet fejlesztése. Szappanos Ferenc: Szivárgás és buzgár-elhárítás. Szentiványi Miklós: Meteorológia az előrejelzés szol­gálatában. TóOi László: Városi belsőségek védelme. Vastagh Károly: Vízkár elleni védekezés szervezése ós előkészítése. Az előadást ós a korreferátumokat követően a vitá­ban résztvettek többek között az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei is, akik az árvízvédeke­zés helyi tapasztalataival és a tiszai árvízvédekezések Dr. VÁGÁS ISTVÁN legjellegzetesebb sajátságainak ismertetésével egészí­tették ki az elhangzottakat. A Nyugat-Dunántúli Csoport 1971. április 13-án klub­délutánt rendezett Szombathelyen, amelyen dr. llaszpra Ottó „Egy tanulmányút tapasztalatai öl világrészben" e. beszámolója hangzott el. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1971. április I l i elő­adó ülésén dr. Szabó Sándor a vízfolyás rendezés gazda­sági eredményességének számítására kidolgozott módsze­rét mutatta be. Az előadó javaslatot tett a fejlesztés népgazdasági ós szakági szempontból kedvező irányának kiválasztására ós az eljárás bevezetése esetén követendő műszaki teendőkre. A Szegedi Csoport és az Építőipari, Tudományos Egye­sület Csongrád megyei Csoport ja 1971. április 14-én elő­adó ülést rendezett, amelyen Iíubó Sándor (Tatabánya) az autómosó berendezésekről, Mészáros Károly (Tatabá­nya) pedig az eleveniszapos kis szennyvíztisztító telepek­ről tartott előadást. Az első előadásban egy recirkulációs gépkocsimosó berendezést ismertetett az előadó, amely­nél a vizet az újrafelhasználás előtt nyitott, mechanikus homokszűrőn tisztítják meg. A második előadás megál­lapította, hogy a klasszikus levegőztetési eljárásokkal szemben a függőleges tengelyű keverő-diszpergáló kerék oxigénbevétele jobbnak mondható. A Tatabányai Csoport 1971. április 15-i előadó ülésén Bakonyi Iván a budafoki kartonlemezgyár ipari víztisz­tító műve technológiáját ismertette. A Soproni Csoport 1971. április 15—17-ig vízkő és korrózió védelmi konferenciát rendezett. A Szolnoki Csoport 1971. április lo-én előadó ülést rendezett, amelyen Dóra Tibor (Budapest) a kiskörei tározó Tiszára gyakorolt hatásáról, Péezely Tibor a kis­körei öntözőrendszerekről ós azok üzemi feltételeiről tar­tott előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents