Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

520 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Csanády M.: Medencés teljes oxidációs szennyvíztisztító berendezés In der Zeit des bestimmungsgemássen Betriebs verringerte sich der ehemische Sauerstoffbedarf um 86% und der biochernische Sauerstoffbedarf um 92%. Das Volloxydationssystern ist alsó aus dem Gesichtspunkt des Reinigungseffekts mit dem herkömmlichen Belebtschlammverfahren gleichwertig und übetrifft das Tropjkörper System. 2. Das Wegsehwemmen des überíiüssigen Belebtschlammes mit gereinigtem Abwasser ist nicht zulássig. Ob gut stabilisierter tatsachlich überflüssiger Schlamm aus der Einrichtung fortgeschwommen ist, oder ob Belebtsehlarnm infolge eines Fehlers der Nacliklárung fortgeschwommen ist (der alsó nicht „überflüssig" war), das Fortschwemmen nicht gleichmassig als ein erhöhter Schmutzstoffgehalt erfolgte, sondern stossweise, in grossen Konzentrationen. Dies erhöht einesteils den Bruttogehalt der organischen Stoffe, d. h. versehlechtert den Reinigungswirkungsgrad (sogar bis Null oder noch weiter), andererseits entliált er einen bedeutenden Teil der aus dem Abwasser entzogenen verseuchenden Mikroben, drittens im Falle von anspruehsvollen Kezipienten (hauptsachlich Seen) kann er Ablagerungen verursaehend örtliche Schaden hervorrufen, nachdem er als sich absetzender fester Stoff den Wasserraum nicht gleichmassig belastet. lm Falle der ungarisehen Abwasserkonzentrationen ist alsó das Fortschwemmen des iiberschüssigen Schlammes sogar bei einem Volloxvdationssystem keine richtige Lösung. 3. Die sich auf das Zurückgleiten des Schlammes in den Belüftungsraum basierende automatische Schlammzirkulation war die Quelle vieler Schwierigkeiten. Nachdem dies nicht in Hand gehalten werden kann, kann es auch nicht nach Belieben geregelt werden und verringert die Möglichkeit in den Reinigungsverlauf hineinzugreifen. Ihre Anwendung scheint deshalb nur bei den kleinsten Einrichtungen für zweckmássig, dort hingegen ist es ratsam, ein auch als Schlammspeicher funktionierendes zweites Nachklárbecken anzuschliessen, damit wir aus dem ersten Rückhaltebecken den überíiüssigen Schlamm zurückfangen können. 4. Im Falle der gegebenen Einrichtting habén die ungenügende Nacliklárung und die schlechte Absetzfáhigkeit des Belebtschlammes (im letzteren Teil als Folge der friiheren) die grösste Schwierigkeit verursacht: der Belebtsehlarnm ist ofl fortgeschwommen, seine Konzentration konnte nicht auf dem entsprechenden Niveau gehalten werden. Zur Verbessung der Absetzfahigkeit war der sich auf die künstliche Erhöhung des spezifischen Gewichts des Schlammes riehtende Versuch vorübergehend von Erfolg. Mit Dosierung von ganz geringen Mengcn von Eisensulfat gelang es, die Absetzungsfahigkeit zu verbessern und das Schlammwegsehwimmen zu verhindern. Die Zunahme der Abwassermenge konnte konnte dieses Verfahren bei den gegebenen ungünstigen Nachklármöglichkeiten nicht kompensieren, so dass spáter das Schlammwegschwimmen wieder aufgetreten ist. Die Eisen-Salz-Dosierung als Aushilfslösung — scheint auch anderswo für anwendbar, hiermit kann die Absetzungsfahigkeit des ansonsten sich schlecht abset zenden Belebtschlammes bedeutend erhöht werden und damit kann sie für die Verbesserung der Funktionierung der mit Sphlammfortschwimmen kámpfenden Belebtschlammeinrichtungen Hilfe leisten. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: A Szennyvíz Szakosztály március 31-i vitaülésén Pásztó Péter az NSZK-beli vízvédelemről tartott előadást, Az előadó ismertette az NSZK vízügyi szervezetét, bemutatta a vízvédelem szervezetét Bajorország példáján, ismertette a vízminőség gazdálkodási problémákat, és a váratlan vízszennyezések elhárítására vonatkozó intézkedéseket, tervezeteket. A Péesi Csoport 1971. április 2-án vitaülést rendezett az 1970. évi tiszavölgyi árvízvédekezés műszaki tapasztalatairól. A vitaindító előadást Kiss György vízügyi igazgató, a. Pécsi Csoport elnöke tartotta ,,Árvízvédekezések műszaki tapasztalatai, különös tekintettel az 1970. évi tiszavölgyi árvízre" címmel. Az előadó, aki zömmel az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, mint a helyi védelemvezetés műszaki tanácsadója vett részt, saját tapasztalatai alapján tárta fel azokat a kérdéseket, amelyeket a tiszavölgyi helyzettől eltérő helyen és időben is, mint az árvízvédekezés általános tapasztalatait, hasznosítani lehet ós kell. Az előadást követően a következő korreferátumok hangzottak el: Fekete Károly: A Körös-vidéki árvízvédekezés. Polohn István: Az árvízvédelmi osztag szerepe a védekezésben és az árvízvédelmi szervezet fejlesztése. Szappanos Ferenc: Szivárgás és buzgár-elhárítás. Szentiványi Miklós: Meteorológia az előrejelzés szolgálatában. TóOi László: Városi belsőségek védelme. Vastagh Károly: Vízkár elleni védekezés szervezése ós előkészítése. Az előadást ós a korreferátumokat követően a vitában résztvettek többek között az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei is, akik az árvízvédekezés helyi tapasztalataival és a tiszai árvízvédekezések Dr. VÁGÁS ISTVÁN legjellegzetesebb sajátságainak ismertetésével egészítették ki az elhangzottakat. A Nyugat-Dunántúli Csoport 1971. április 13-án klubdélutánt rendezett Szombathelyen, amelyen dr. llaszpra Ottó „Egy tanulmányút tapasztalatai öl világrészben" e. beszámolója hangzott el. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1971. április I l i előadó ülésén dr. Szabó Sándor a vízfolyás rendezés gazdasági eredményességének számítására kidolgozott módszerét mutatta be. Az előadó javaslatot tett a fejlesztés népgazdasági ós szakági szempontból kedvező irányának kiválasztására ós az eljárás bevezetése esetén követendő műszaki teendőkre. A Szegedi Csoport és az Építőipari, Tudományos Egyesület Csongrád megyei Csoport ja 1971. április 14-én előadó ülést rendezett, amelyen Iíubó Sándor (Tatabánya) az autómosó berendezésekről, Mészáros Károly (Tatabánya) pedig az eleveniszapos kis szennyvíztisztító telepekről tartott előadást. Az első előadásban egy recirkulációs gépkocsimosó berendezést ismertetett az előadó, amelynél a vizet az újrafelhasználás előtt nyitott, mechanikus homokszűrőn tisztítják meg. A második előadás megállapította, hogy a klasszikus levegőztetési eljárásokkal szemben a függőleges tengelyű keverő-diszpergáló kerék oxigénbevétele jobbnak mondható. A Tatabányai Csoport 1971. április 15-i előadó ülésén Bakonyi Iván a budafoki kartonlemezgyár ipari víztisztító műve technológiáját ismertette. A Soproni Csoport 1971. április 15—17-ig vízkő és korrózió védelmi konferenciát rendezett. A Szolnoki Csoport 1971. április lo-én előadó ülést rendezett, amelyen Dóra Tibor (Budapest) a kiskörei tározó Tiszára gyakorolt hatásáról, Péezely Tibor a kiskörei öntözőrendszerekről ós azok üzemi feltételeiről tartott előadást.