Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Szirota István: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében

Szirota I.: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 505 kodási vállalatok és költségvetési szervek teljesítményeinek értékei az eddigi ÁKM-ekben nem, vagy más ágazatokban szerepeltek. Az ÁKM rendszerében a vízgazdálkodás kapcsolatai a termelő ágazatokkal kimutathatók. Elemezhetők például, hogy az egyes termelő ágazatok között hogyan oszlik meg a vízgazdálkodási tevékenységek értéke, mint anyagi jellegű felhasználás, feleletet kapunk arra, hogy a vízgazdálkodási ágazat tevékenységéből milyen arányban részesedik a végső felhasználás (lakosság, közösség, beruházás, export). Feleletet kapunk arra is, hogy a vízgazdálkodás társadalmi termékének értéke milyen komponensekből (anyag, amortizáció, bér, tiszta jövedelem stb.) tevődik össze, azaz mennyi a holt munka és az eleven munkafelhasználás értéke az ágazat tevékenységének előállításában. A közgazdasági elemzések nemcsak a vízgazdálkodás egészére, hanem egyes tevékenységeinek különböző csoportjaira is elvégezhetők. Erre a célra a Vízgazdálkodási Ágazati Kapcsolatok Mérlege (VÁKM) szolgál eszközül, amely a vízgazdálkodás belső és külső kapcsolatait tartalmazza. A VÁKMvel kapcsolatos kérdések ismertetése e rövid cikk keretében nem végezhető el, ezt dr. Honti Gyula hozzászólása tartalmazza röviden. Itt kell rámutatni arra, hogy a vízmérleg, — amely ugyancsak naturális adatokat használ, általában m

3/sec-t — döntően műszaki oldalról vizsgálja a vízgazdálkodás kapcsolatait, míg az ÁKM a vízgazdálkodás és a népgazdaság többi ágazata közötti összefüggések közgazdasági elemzésének alapvető eszköze. A kettő között így bizonyos kapcsolat áll fenn, ennek elemzése azonban csak egy külön vizsgálat tárgya lehet és kell is hogy legyen. 5. A gazdaságpolitikai, illetve az árreformból származó torzulások a vízgazdálkodási tevékenységek értékelésénél A vízgazdálkodási ágazatban termelt társadalmi termék értékének meghatározásánál több olyan probléma merül fel, amelyek a legtöbb ágazatnál — általában — nem található meg. Áz egyes vízgazdálkodási tevékenységek árszerkezete — az ágazatban érvényes árképzési elveknek megfelelően — nem tartalmazza a tiszta jövedelmi tényezők egy részét (pl. eszközlekötés, illetményadó) és az amortizációt. Az árreform a vízgazdálkodásban is elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a víz ára és a vízzel összefüggő termelő-szolgáltató tevékenységek ára értékükhöz közeledik. A víztermelés szolgáltatásban eddig lényegében csak az ipari, közületi vízdíjak felelnek meg a reform árkialakítási elveinek, a lakosság változatlanul a tényleges költség alatt kapja az ivóvizet és a mezőgazdasági öntöző víz díjában még jelentős nagyságú támoga1968. évi tényszámok alapján 5. táblásat T3 T3 3 N cö oá tB b£ »o >0 N *rs T3 s s ® N TJ it* O oi •aS m áü <D 0) ^ TI w! a m ^ SS £ 53 o> so m ,2 N s o •x ~ St o e, x üScí -eö OJ S SO S » 5 v \ teS S t> A :0 3,3 1,0 4,6 6,2 6,2 5,1 4.0 2.1 1,1 30,3 2.5 0,4 8,3 4.6 2,0 1,1 1,2 37,2 29,4 33,1 0,3 62,8 48,1 16.5 26.6 100,0 100,0