Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Mucsy György: Beszámoló osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatokról

Mucsy Gy.: Osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 471 4. táblázat Wien—Simmeringi központi szennyvíztisztító telep. Főbb méretezési adutok Table 4. The Viena—Simmering central treatment plánt. Main design criteria Előülepítő Levegőztető Utóülepítő Darab 4 4 18 Hossz rn 74 74 74 Szélesség m 24 48 24 Vízmélység m 3,0 2,5 2,3 Hasznos térfogat m

3 21 300 25 500 73 500 Hasznos felület m

2 7 100 14 200 32 000 Tartózkodási idő 9 m

3/s-nál 0,66 1,10 2,27 Tartózkodási idő 1 2 m

3/s-nál 0,44 0,82 1,70 Tartózkodási idő 24 m

3/s-nál 0,25 —— Felületi terhelés 9 m

3/s-nál m/ó 4,6 — 1,01 12 m

3/s-nál m/ó 6,1 — 1,35 24 m

3/s-nál m/ó 12,2 — — levegőztető medencébe, míg efeletti 12 m

3/s-ig terjedő része a megkerülő vezetékbe kerül. A levegőztetést medencénként 8 db függőleges tengelyű turbina végzi. A medencékben válaszfal nincsen és mint teljesen elkevert reaktorok működnek. Az eleveniszapos levegőztető medencék után a szennyvíz 2 db, 8 rekeszű hosszanti átfolyású utóülepítőbe kerül. Az üledéket itt is mozgó kotróhidakkal terelik a zsompokba. A recirkulációs iszap a 2 db recirkulációs (csigaszivattyús) átemelő révén jut vissza a levegőztetőbe, míg a fölös iszap az elősűrítőbe kerül. A tisztított szennyvíz gyűjtőcsatornán keresztül folyik a Donaukanal partján létesítendő szivattyúházba, amely magas Duna-vízállásnál átemelőként, alacsony vízállásoknál pedig energia visszanyerő üzemként működik. A szennyvíztisztító telep főbb adatait a 4. táblázat tünteti fel. A szennyvíztisztító telepen kinyert és elősűrített iszap kezeléséről ottlétem alkalmával még nem történt döntés. Többféle lehetőség is szóba került: kirothasztás után felhagyott téglagyári gödrökben való elhelyezés; kirothasztás után elöntözés; kirothasztás, majd elégetés; nyers iszap elégetés. Véleményem szerint a legvalószínűbb, hogy a rothasztás, víztelenítés, égetés variáció kerül alkalmazásra. A keletkező gáz hasznosításánál, ha ilyen változat kerül megvalósításra külön kérdésként merül fel az, hogy azt a telepen tisztítsák, hasznosítsák-e, avagy leadva a városi hálózatba, villamos energiát vásároljanak-e. A turbinás levegőztetési módszer kiválasztását többféle változat megvizsgálása előzte meg. Ennek során többek között kiderült, hogy turbinák alkalmazása esetén alakítható ki a legolcsóbb medence. A medencében várható áramlások felderítésére a Bécsi Műegyetemen modellkísérletek indultak. Ezek eredményeinek közzététele várható. A telep műtárgyainak elrendezése világos és egyszerű a II. ütem megépítése sem zavarja a meglévő berendezés üzemét. A szennyvíztisztító műtárgyak ütemeként egy-egy nagy blokkot képeznek, egy munkagödörben építik őket. A medencék között vannak a táp-, megkerülő- és recirkulációs vezetékek, azokkal egy monolit szerkezeti egységet képviselve. Az energiaellátás, vízellátás, a jelző-, vezérlő- és mérőberendezések vezetékei közműalagútban nyernek elhelyezést. Kisebb szennyvíztisztító telepek Említést érdemel a badeni (Baden bei Wien) szennyvíztisztító telep, amelyet régi műtárgyak felhasználásával építettek ki 1963—66-ban. A berendezéshez egyesített csatornarendszer vezeti a 30 000 leé-re számított napi 10 000 m

3 szennyvizet. A szennyvíz és iszapkezelést komminutor, homokfogó, hosszanti átfolyású ülepítő, valamint INKA rendszerű levegőztető és hosszanti átfolyású utóülepítő biztosítja, iker elrendezésű gravitációs iszapsűrítő és egy fűtött iszaprothasztó mellett. Érdekessége a telepnek az, hogy az egyenletes terhelés érdekében a homokfogó utáni Parshall csatornára telepített vezérlőberendezés a nappali átlag fölötti vízmennyiséget a záportározóba tereli, amelyet aztán onnan éjjel emelnek át szintén vezérelt szivattyúk az előülepítőbe. A terelőbukó programozását időről-időre ellenőrzik és módosítják ha szükséges. A svájci, Zürich-től ÉK-re, mintegy 15 km-re fekvő mannenbergi szennyvíztisztító telep (18. ábra) egy regionális mű, mivel jelenleg 3 települést, a közeljövőben — a csatornavezeték megépítése után —- 5 község szennyvizeit tisztítja majd. A szennyvíztisztító telep összesen 2546 ha terület szenny vízkérdését oldja meg. Méretezése 16 500 leé-re és külön 1500 leé-et kitevő ipari szennyvízre történt az első kiépítési lépcsőben. A telepet 1968. év végén helyezték üzembe. A szennyvíz gépi tisztítású rácson és légbefúvásos homokfogón keresztül jut az előülepítőket (2 db), utóülepítőket (2 db), recirkulációs szivattyúházat és INKA rendszerű légbevitellel ellátott levegőztető medencét magába foglaló egyesített műtárgyba. Az előülepítők kotrása kocsis, míg az utóülepítőké láncos megoldással történik. Az iszapokat fűtött elő- és nem fűtött utórothasztóban kezelik, majd gőzzel történő pasztörizálás után tárolótartályba juttatják. Innen rendszeresen elszállítják vagy trágyának vagy elégetésre; az utóbbi esetben azonban nem pasztörizálják. A pasztörizálásra a tej törvény miatt van szükség, hogy a tehenek TBC-s fertőzését elkerüljék. A rácsszemetet ugyancsak égetésre szállítják el. A homokfogó üledékét feltöltésre szállítják, mivel ez kimosott és szerves részt elenyésző menynyiségben tartalmaz. A telepnek ezenkívül gáz-