Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
10. szám - Mucsy György: Beszámoló osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatokról
472 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Mucsy Gy.: Osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatok i JELMAGYARAZAT : £ Eayesitőakna A Közműalagút 1 aporkiömlí G Gáztartály R Rács ü Üzemi épület LH levegőztetett homokfogó ER Előrothasztó Etj Előülepítő UR Utórothasztó UÚ Utóülepítő JH Jszophútó RSi Recirkulációs szivattyúház JT Jszoptóltő LM Levegőztető medence LO Légvédelmi óvóhely 18. ábra. A Mannenberg-i szennyvíztisztító telep elrendezése Ffg. 18. General layout of the Mannenberg treatment plánt tartálya és kezelőépülete van. A fűtés gázzal, vagy olajjal történhet. A kezelőépületekből a közműalagúton közelíthetők meg a recirkulációs szivattyúház és így a műtárgyak is. A szennyvíztisztító telep mérő-, jelző- és irányító berendezései a központi vezérlő teremben vannak. A berendezés üzeme teljesen programozott. Beavatkozásra — ha az üzemmenet nem változik — csak az elszállításra kerülő anyagokkal kapcsolatban van szükség. A telepnek összesen két kezelője van, akik naponta 2 óra hosszat tartózkodnak a helyszínen. Amint az előzőkben már szó volt róla, Svájcban is regionális megoldásra törekednek. így például Zürich kantonban 1969-ben 61 szennyvíztisztító telep összesen 90 községet szolgált ki. Igen szép példáját láttam a blokkos összeépítésnek a salzkammerguti Strobl-i telepen. Ez egy 6000 leé-es telep (0=1200 m 3/nap), amely a csigaszivatyú és rács épít ményen kívül egy 3 db levegőztető medencét (ezek közül egy az iszapstabilizációt szolgálja) recirkulációs szivattyú aknát (szivattyúval) magában foglaló négyszögletes műtárgyat, egy Dorr medencét és egy iszapágyat foglalt magában a kezelőépületen kívül. A két levegőztető medence mérete különböző. Nyáron üdülési idényben mindkettő, télen csak az egyik van üzemben. A legtöbb esetben — az egészen kicsi telepektől eltekintve — gépi tisztítású íves rácsot alkalmaznak. Szivattyúként általános a dugulásmentes, lassú fordulatú üzembiztos csigaszivattyú használata. A recirkuláltatást is ezzel végzik. Légbeviteli szerkezetként rotor és turbina kerül alkalmazásra, körülbelül egyforma arányban. Légbefúvásra is sok példa van. A felületi légbeviteli szerkezetek esetében előfordult a teljes medence vizének belengése. Ez egyszer egy négyszögletes medence közepén egyetlen turbina csekély bemerülésénél (Stróbl), más alkalommal pedig körgyűrű alakú levegőztetőtérben a két rotor túlságosan nagy leterhelésekor, bemerülésekor állt elő (Neumarkt). Ezen utóbbi helyen bőrgyári szennyvizeknek a községi szennyvíztisztító telepre történő rákötésének lehetőségét vizsgáltuk. A kis szennyvíztisztító telepek közül megemlítésre méltók az ún. „PUTOX" telepek (szabadalom), amelyek 50—1000 fő kiszolgálására létesíthetők. Felépítésük 50—250 fős nagyságig igen egyszerű: 2,0—2,3 m átmérőjű, előregyártott betongyűrűkből 4 különböző belső kialakítású aknát állítanak elő. Az első kettő egy-, ill. kétrekeszes oldó medenceként, előülepítőként szerepel. A harmadikban a fenéken levegőt fújnak be, ez a levegőztető. A negyedik az utóülepítő. A recirkulációs vezeték a légbefúvócső mellett torkolik a levegőztetőbe úgy, hogy a recirkuláció automatikusan megoldódik. A levegő kompresszor egy külön aknában vagy egyéb építményben nyerhet elhelyezést. A 300 főnél többet kiszolgáló telepek már más elemekből épülnek. E megoldás természetesen ún. totál-oxidációs rendszert kéj)visel. Előszeretettel kerülnek oxidációs árkok is alkalmazásra, úgy egy-, mint kétárkos kivitelben, párhuzamos vagy váltásos üzemben. Az árkokkal a tapasztalatok jók. Ennek egyik oka, hogy az automatika jó és működőképes. Kezelőszemélyzettel egyik meglátogatott helyen sem találkoztam. A kulcs a tanácsházán volt. A kezelő általában naponta egyszer ellenőrzi a telepet és végzi el 1-2 óra alatt a szükséges teendőket. A vészjelzést azonban a legtöbb esetben bevezetik a kezelő lakására, a faluba. Itt meg kell jegyezni, hogy hideg, téli időszakban sem hallottam sehol üzemzavarról panaszkodni.
