Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Oláh J.: A Keszthelyi-öböl vizvirágzásai Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 459 [15] Oláh J. (1970): Short periodic changes in the microbal plankton quantity of Laké Balaton. — Annál. Biol. Tihany 37, 199—207. [16] Oláh J. (1970): Measurement of the reducing ability of natural vvaters and sediments: a simple limnological method. — Annál. Biol. Tihany 37, 209— 222. [17] Oláh J. et B. Vásárhelyi (1970): Comparative bacteriological investigation of three shallow Hungárián lakes with different trophic levels. — Annál. Biol. Tihany 37, 223—234. [18] Oláh J. et R. Vásárhelyi (1970): Comparative nutrient agar studies on the quantitative survey of saprophytic water mieroorganisms. — Annál. Biol. Tihany 37, 235—246. [19] Pomilujko V. P. (1968): noMHjiVHKO B. I~I.: OcoőeHHOCTH a30THoro H <})oc(})opHoro RÍHTAHHH Aphanisomenon flos-aquae B ECTECTBEHHBIX YCJIOBUJIX. — PuópoöuoA. )K. 4, 18—22. [20] Razumov A. S. (1932): Pa3YM0BA. C.: llpHMOH MCTOA yieTa őaKTepnií B Bone. — MmpoöuoAoeun I, 131 — 146. [21] Seekbaeh ,/., F. A. Baker et P. M. Shugarman (1970): Algae thrive under pure C0

2. — Nature 227, 744—745. [22] Spet G. I. ós G. P. Kubüskín (1968): LUneT í\ M., T. n. KvÖblUIKHH: O 3aBHCHM0CTH „LIBeTeHHfl" BOflbl OT HHTeHCHBHOCTH BOAOOŐMeHa. — rudpoíiuoA )K. 4, 55 58. [23] Stewart II'. D. P. et H. W. Pearson (1970): Effects of aerobic and anaerobic conditions on growtb and metabolism of blue-green algae. — Proe. Roy. Soc. Lond. B 175, 293—311. [24] Szirenko L. A., N. M. Sztecenko, V. V. Arendaresuk ós M. I. Kuzmenko (1968): CupeHKO Jl. A., H. M. CreueHKO, B. B. ApeH«ap»iyK, M. M. Ky3bMem<o: O P0J1H KHCJlOpOflHOrO pe>KHMa B )KH3HefleyiTejIbHOCTH HeKOTOpbIX CHHe3ejieHbIX BOAOpOCJieii. — MuKpofiuoAoeun 37, 239—244. [25] Szirenko L. A., V. M. Csernouszova, V. V. Arendarcsuké s V. N. Koziekaja (1969): CnpeHKo Jl. A., B. M. MepHoycoBa, B. B. ApeH^apnyK, B. H. Ko3HUKaa: O (JiaKTopax MaccoBoro pa3BHTH?i CHHe3ejieHbix BO«Opocjieii. — rudpoőuoA. )K. 5, 3—11. (Folytatás a 437. oldalról) a legnagyobb óvatossággal, a legtökéletesebb szervezéssel és éberséggel kell figyelni az árvizek lefolyását. Az elmúlt évi késő tavaszi tiszai árvíz azonban még a legnagyobb előrelátással, a pontos statisztikai és legújabb számítástechnikai kutatásokkal végzett adatokra is reáduplázott, mert amikor már úgy gondoltuk, hogy a veszély elmúlt, és a folyó hihetetlen magas árvízszintje mellett a támadást sikerült elhárítani, a kedvezőtlen meteorológiai alakulások és a földrajzi adottságok miatt a folyó szintje újból emelkedni kezdett ós pontosan ma egy éve, 1970. június 2-án, eddig szinte elképzelhetetlen magasságban, a 0 vízszint felett 961 cm magasságban tetőzött. Ez a magasság az 1879. március 12-i katasztrofális árvíz magasságát több mint másfél méterrel, az eddig észlelt legnagyobb vízszint magasságát 38 cm-rel haladta túl. A heteken keresztül tartó árvódekezésben az árvízvédelmi vízügyi szerveken kívül, a tanácsok és pártbizottságok, a magyar és szovjet katonaság, munkások és önkéntes dolgozók éjt-nappallá téve dolgoztak a hosszan elnyúló árvízvédelmi töltések mentén a folyómenti árterületek és itt a városi partfal mentén a város belterületének biztonságos megvédése érdekében. Kitartó munkájuknak, a kiváló szervezésnek, a védekező anyagok tökéletes ós gyors rendelkezésre bocsátásának érdeme, hogy a folyónak ezt a hihetetlen magas és tartós támadását sikerült kivédeni. Az elmúlt óv őszén a tavaszi árvíz tárgyában tartott ankéton már köszönetet mondtunk a védekezésben résztvett szerveknek, kötelességemnek startom azonban e helyről is a város egész lakossága nevében újból megköszönni odaadó, lelkes és példás helytállásukat. Az emberi alaptulajdonságok közé tartozik azonban, hogyha jiwszóly elmúltával a gondok, bajok, nehézségek [26] Tamás G. (1967): Quantitative algologische Untersue.hungen im Bodenschlamm des Balaton-Sees auf Grund der Sammlungen des Jahres 1966. —, Anal. Biol. Tihany 34, 233—254. [27] Tamás G. (1969): Horizontal plankton investigations in Laké Balaton VII. On the phytoplankton of Laké Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1 966. -— Annál. Biol. Tihany 36, 257—292. [28] Topacsevszkíj A. V., L. P. Braginszkij, L. A. Szirenko (1969): TonaMeBCKHH A. B., Jl. II. EparHHCKHÍÍ, Jl. A. CiipeHKo: MaccoBoe pa3BMTne CHHe3ejieHbix BOAOPOCJIEIL i<aK NPOH3B0AH0E SKOJIORMIECKOIÍ CHCTEMBI BOfloxpaHHJiHina. — PiidpoOuoA. )K. 5, 5—16. [29] Warburg O. (1920): Über die Geschwindigkeit der photochemischen Kohlensáurezerstzung in lebenden Zellen. II. — Biochem. Z. 103, 188—21 7. On the water-blooms of blue-green algae occuring periodically in (he Keszthely-Bay Oláh, J. 1. The results of experiments demonstrating the effect of aeration and the CaC0

3 on the mineralization processes, and the results of earlier short-period mierobiological examinations definitely suggest the rapid mi-, neralization of organic matter in Laké Balaton. 2. Aceording to our direct measurements the sediment in the Keszthely-Bay has a very high reducing ability. Owing to this process the values of the redox potential gradients in (he Keszthely-Bay are smaller than those in the section ,,A". 3. Ali the possibilities in the Keszthely-Bay to develop an anaerobic mud-water interface during long calmweather periods are given. The reasons of the periodically occuring water-blooms of blue-green algae are connected with this anaerobic mud-water interface, which lowers the rate of mineralization processes and at the s'ame time shows that the low trophic level due to the intensive mineralization characterizing this laké can be increased as a result of the nutritive substances liberated from t he sediment. elhalványodnak. Ennek a múlt óv tavaszán heteken keresztül tartott, bátran kimondjuk rettegésnek emléke, a bátor helytállásnak, kiváló szervezésnek, a nehézségek, veszélyek leküzdésének emléke mellett azonban kell, hogy még a későbbi nemzedékeket is figyelmeztesse valami arra, itt a Tisza folyó mentén, a kanyargó, szőke Tisza mentén vissza-vissza térő veszélyekkel számolni kell, hogy valamilyen jel hozza vissza az emlékezetbe azoknak példamutató helytállását, akiknek a város és környékének, az egész Tisza és Maros környékének megvédését köszönhetjük. Ezért a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád Megyei Szervezete, annak keretében a Magyar Hidrológiai Társaság megyei Csoportja, Szeged város Tanácsa és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közös elhatározása alapján Vásárhelyi Pálnak, a legnagyobb magyar vízügyi mérnök szobrának talapzatán emléktáblát helyeztünk el, amelyen megjelölt vonal a múlt évi szegedi tiszai maximális vízállás szintjót mutatja és amelynek láttán őszintén megvallom, még mi, vízügyi szakemberek is szinte megdöbbenve látjuk, hogy a múlt évi árvíz szennyes áradata - - ha a védelem csődöt mondott volna — több mint két méter magasságban borította volna el a Széchenyi teret, míg Szeged városának alacsonyabban fekvő területeit 4—5 méter magas víz öntötte volna el. Amidőn ezt az emléktáblát felavatva a város közönségének átadjuk, legyen szabad kifejeznem azt az óhajunkat: legyen ez az emléktábla emlékeztető örök időkre az elmúlt veszélyekre, a védekezők hősies helytállására, de legyen egyúttal emlékeztető arra is, hogy összefogással, alapos szervezéssel, együttes munkával a váratlan, minden eddigit felülmúló veszélyek is legyőzhetők. V. I.