Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
8-9. szám - Dr. Rónai András: A Tiszavölgy felszíni üledékei
374 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Rónai A.: A Tiszavölgy felszíni üledékei 50%0% 6. ábra. Két típusos homok- és homokliszt keverék 23 löszös homok 234 löszös-iszapos homok Puc. 6. JJea muna neciaitoü u cynecwuoü cMecu. 23 Aecoeuü necoK ; 234 Aecoebiü-uAucmuü necoK Abb. 6. Zwei Typen der Sand- und Sandmehlmischung 23 lössiger Sand 231 lössiger-sehlammiger Sand Ezt az elnevezést az alföldi térképezők használták is, anélkül, hogy laboratóriumi ismérveit meghatározták volna. A déltiszántúli árterek uralkodó kéződménye ez és délfelé haladva a Tiszavölgyében elterjedése növekszik. A csongrádi százezres lapon az összes vizsgált minták 6% hódmezővásárhelyi lapon 7%-a, a szegedi lapon 13%-a. Átlagos szemcseeloszlását és szemeloszlási görbéinek határértékeit a 7. ábra szemlélteti. Hasonló képződmény az előzőhöz a 453 számmal jelzett. Ennél az uralkodó iszapfrakció mellett az agyagfrakció szerepel nagyobb súlyaránynyal és utána következik a homokliszt. Sok esetben az utóbbi két kísérő frakció között nincs súlyban nagy különbség, ilyenkor a lösziszapnak nevezett 435. jelzésű képződmeny és a kissé agyagosodó 453-as képződmény egy csoportba tartozónak tekinthető. Mindkét képződmény jól elkülönül az egyéb iszap-agyag fajtáktól és elterjedésük jelentős. A Tiszavölgyben a finom kőzetlisztfajták 2/3 része a 435-ös kategóriába, 1/3 része a 453 kategóriába tartozik (8. ábra). 5. A laza üledékek fő osztályai közül a Tiszavölgyben az „agyagfélók" mutatnak legkisebb elterjedést. A mintáknak szemcseeloszlás szempontjából csak 5%-a minősíthető agyagnak. E mintáknak a zömét is a kőzetliszttel, iszappal kevert agyagok jelentik és egy százalék alatt marad azoknak az anyagoknak az aránya, amelyekben az „agyagfrakció" 40—60%-ot elér és csak egyetlen más frakció vesz részt 15%-nál nagyobb arányban a szemcseösszetételben. Leggyakoribb az olyan agyagfélék előfordulása, amelyekben az uralkodó agyagszemcsék mellett második helyen az iszapszemcsék súlya áll és harmadik összetevő 15— 20%-os aránnyal a homokliszt. Az élő vízfolyásoktól távoli mély árterek képződménye ez, s főleg olyan területeken található, ahol az árvizek durvább szemű hordalékától az ártér egyes mélyebb részeit régi parti dombok vagy egyéb kiemelkedések elgátolták. Az agyagfrakciót, iszapfrakciót, homoklisztfrakciót csökkenő, de nem kis arányban tartalmazó képződmény jelzésrendszerünkben az 543 számot viseli és az összes mintákból 5%-ot képviselő agyagfélékből egymaga 3,2%-ot foglal le. Eléggé egységes kifejlődésű és önálló nevet igénylő képződmény. A talajtanban használt „réti agyag" kifejezés megfelelne neki. Szemcseeloszlását a 8. ábra szemlélteti. A fúrásleírások gyakorta használt homokos agyag kifejezésével szemben hangsúlyozni kell, hogy olyan képződményekben, amelyekben az agyagszemek az uralkodóak, homokot csak elvétve és igen kis mennyiségben találunk. Olyan agyagfajta, amelyben az agyagszemcsék mellett a homokszemcsék súlyarányban a második helyen állanának, úgyszólván nincsen. Ez azért feltűnő, mert a folyóvízi üledékek számtalanszor keveredtek és így a legfinomabb és a legdurvább szemcsék keveredése is elképzelhető. A frakciók keveredésére jellemzők a nagyon osztálvozatlan szemszerkezetű anyagok. Ezek nem ritkaságok az Alföldön. A megvizsgált minták között több mint 700 olyat találtak, amelyekben mind a négy szemcsekategória (az ötödik, a kavics, a Közép-Tiszavölgy felszíni üledékei között nem fordul elő) 15%-nál nagyobb súlyarányban volt képviselve. Jelzésrendszerünkben a négyjegyű számokkal ezek a képződmények is mind jól jellemezhetők. A sorrend csak ott nem tájékoztat eléggé a kategóriák súlyarányán, ahol igazi polimikt képződmény7. ábra. Típusos folyóvízi homoklisztes iszap (435) Puc. 7. Tunoeoü penmiü cynecvanbiü UA (435) Abb. 7. Typischer fluvialer sandmehliger Schlamm (435) AGYAS 1 ISZAP \H1ISZT\ HOMOK \ m 00010,002 0,005 0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 zo jmml |Ph 8. ábra. Ártéri agyagos öntésiszap (435) Puc. 8. rAunucmbiü UA Ha noüMe (453) Abb. 8. Toniger Hochwasserschlamm im Überschwemmungsgebiet (353)
