Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Rónai András: A Tiszavölgy felszíni üledékei

374 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Rónai A.: A Tiszavölgy felszíni üledékei 50%­0% 6. ábra. Két típusos homok- és homokliszt keverék 23 löszös homok 234 löszös-iszapos homok Puc. 6. JJea muna neciaitoü u cynecwuoü cMecu. 23 Aecoeuü necoK ; 234 Aecoebiü-uAucmuü necoK Abb. 6. Zwei Typen der Sand- und Sandmehlmischung 23 lössiger Sand 231 lössiger-sehlammiger Sand Ezt az elnevezést az alföldi térképezők használták is, anélkül, hogy laboratóriumi ismérveit meg­határozták volna. A déltiszántúli árterek uralkodó kéződménye ez és délfelé haladva a Tiszavölgyében elterjedése növekszik. A csongrádi százezres la­pon az összes vizsgált minták 6% hódmező­vásárhelyi lapon 7%-a, a szegedi lapon 13%-a. Átlagos szemcseeloszlását és szemeloszlási görbéi­nek határértékeit a 7. ábra szemlélteti. Hasonló képződmény az előzőhöz a 453 szám­mal jelzett. Ennél az uralkodó iszapfrakció mel­lett az agyagfrakció szerepel nagyobb súlyarány­nyal és utána következik a homokliszt. Sok eset­ben az utóbbi két kísérő frakció között nincs súly­ban nagy különbség, ilyenkor a lösziszapnak ne­vezett 435. jelzésű képződmeny és a kissé agya­gosodó 453-as képződmény egy csoportba tarto­zónak tekinthető. Mindkét képződmény jól el­különül az egyéb iszap-agyag fajtáktól és elterje­désük jelentős. A Tiszavölgyben a finom kőzet­lisztfajták 2/3 része a 435-ös kategóriába, 1/3 része a 453 kategóriába tartozik (8. ábra). 5. A laza üledékek fő osztályai közül a Tisza­völgyben az „agyagfélók" mutatnak legkisebb el­terjedést. A mintáknak szemcseeloszlás szempont­jából csak 5%-a minősíthető agyagnak. E minták­nak a zömét is a kőzetliszttel, iszappal kevert agyagok jelentik és egy százalék alatt marad azoknak az anyagoknak az aránya, amelyekben az „agyagfrakció" 40—60%-ot elér és csak egyet­len más frakció vesz részt 15%-nál nagyobb arány­ban a szemcseösszetételben. Leggyakoribb az olyan agyagfélék előfordulása, amelyekben az uralkodó agyagszemcsék mellett második helyen az iszap­szemcsék súlya áll és harmadik összetevő 15— 20%-os aránnyal a homokliszt. Az élő vízfolyások­tól távoli mély árterek képződménye ez, s főleg olyan területeken található, ahol az árvizek dur­vább szemű hordalékától az ártér egyes mélyebb részeit régi parti dombok vagy egyéb kiemelkedé­sek elgátolták. Az agyagfrakciót, iszapfrakciót, homoklisztfrak­ciót csökkenő, de nem kis arányban tartalmazó képződmény jelzésrendszerünkben az 543 számot viseli és az összes mintákból 5%-ot képviselő agyagfélékből egymaga 3,2%-ot foglal le. Eléggé egységes kifejlődésű és önálló nevet igénylő kép­ződmény. A talajtanban használt „réti agyag" kifejezés megfelelne neki. Szemcseeloszlását a 8. ábra szemlélteti. A fúrásleírások gyakorta használt homokos agyag kifejezésével szemben hangsúlyozni kell, hogy olyan képződményekben, amelyekben az agyagszemek az uralkodóak, homokot csak elvétve és igen kis mennyiségben találunk. Olyan agyag­fajta, amelyben az agyagszemcsék mellett a ho­mokszemcsék súlyarányban a második helyen álla­nának, úgyszólván nincsen. Ez azért feltűnő, mert a folyóvízi üledékek számtalanszor keveredtek és így a legfinomabb és a legdurvább szemcsék keve­redése is elképzelhető. A frakciók keveredésére jellemzők a nagyon osztálvozatlan szemszerkezetű anyagok. Ezek nem ritkaságok az Alföldön. A megvizsgált minták között több mint 700 olyat találtak, amelyekben mind a négy szemcsekategória (az ötödik, a ka­vics, a Közép-Tiszavölgy felszíni üledékei között nem fordul elő) 15%-nál nagyobb súlyarányban volt képviselve. Jelzésrendszerünkben a négyjegyű számokkal ezek a képződmények is mind jól jellemezhetők. A sorrend csak ott nem tájékoztat eléggé a kategó­riák súlyarányán, ahol igazi polimikt képződmény­7. ábra. Típusos folyóvízi homoklisztes iszap (435) Puc. 7. Tunoeoü penmiü cynecvanbiü UA (435) Abb. 7. Typischer fluvialer sandmehliger Schlamm (435) AGYAS 1 ISZAP \H1ISZT\ HOMOK \ m 00010,002 0,005 0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 zo jmml |Ph 8. ábra. Ártéri agyagos öntésiszap (435) Puc. 8. rAunucmbiü UA Ha noüMe (453) Abb. 8. Toniger Hochwasserschlamm im Überschwem­mungsgebiet (353)

Next

/
Thumbnails
Contents