Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Rónai András: A Tiszavölgy felszíni üledékei

Dr. Rónai A.: A Tiszavölgy felszíni üledékei Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. 375 Homokliszt [J] 9. ábra. Típusos ártéri agyag (543) szemcseeloszlása Jelmagyarázat az 1. ábránál Puc. 9. rpaHyAOMempmecKuü cocmae munoeoü azuhu na nouMenmü nacmu (543) ycAoeuuie o6o3HateHusi kük y puc. 1 Abb. 9. Komverteilung des typisclien Überschwemmungsgebiet-Lehms (543) Zeichenerklarung bei Abb. 1. nyel van dolgunk és a négy kategória súlya egymáshoz nagyon közelálló. Az ilyen képződmény azonban ritkaság. Példaként erre Hódmezővárhely területén a Tisza árterén mélyített egyik fúrást említhetjük (533 sz.), az ebből származó minták legtöbbje csak négyjegyű számmal volt jellemezhető. A Szegvár melletti Tisza ártéren találták 40—50 cm-es mélységben a következő szemcseösszetételű mintát: (Részletezve) agyagszemek (0,005 mm alatt) 22,7% (14,4+8,3) iszapszemek (0,005—0,02 mm 0) 24,4% (12,1 + 12,3) homokliszt (0,02—0,06 mm 0) 24,4% (24,4) homokszemek (0,06 mm-nél nagyobb) .. 24,4% (7,0 + 8,6 + 6,7+2,1) Ez azonban raritás. Ehhez hasonló minta több nem akadt. * A fentiekben áttekintettük a Közép-Tiszavölgy legfontosabb üledékeit és a legelterjedtebbek szemcseszerkezetét ábrákban is bemutattuk. A képződmények legfontosabb típusai az elterjedésüket mutató százalékszámokból megállapíthatók. Nevet nem minden típusos képződménynek tudunk adni, vagy a szemcseösszetétel alapján adható név hosszú és használhatatlan. A számjelek azonban minden laza szemcsés képződmény összetételét világosan, elég pontosan és áttekinthetően, egyszerűen fejezik ki. Helyes tehát ezeket a számjeleket a térképeken és földtani, talajmechanikai szelvényeken is kőzettani jelölésül használni. flOBepXHOCTHbie OCaflKH-OTJIOJKeilHH B AOJIHHe p. THCa fl-p Ponau, A. PewHbie h aojiHTHMecKHe otjiohcchhh flOJiHHbi p. Tnca OTHOCHTCH K xopouio onpeflejiHeMbiM THnaM no rpaHyjioMeTpniecKOMy cocTaBy. Mccjie,noBaHHH n onbiTbi, npoBefleHHbie Ha HecKOJibKO tmchh npo6 tjihhm noKa3ajin 7—8 T3KHX BHflOB OTJIOHCeHHH, KOTOpbie noKa3ajiH XapaKTepHbie h xopouio OTJiHqaiomHeoi ot flpyrnx bh«ob otjiojkchhh rpaHyjioMeTpHnecKHH cocTaB. B 3th onpeaejieHHbie BHflbl OTHOCHTCH 80—90% 0TJ10>KeHHH, B3HTMX C OflHHaKOboh rycTOTOii no TeppHTopHajibHbiM h rjiyöHHHbiM KaTeropHHM. HeKOTopbie flpyrne KaTeropun ywe noKa3biBaK)T MeHee oflHopoflHyio rpynny. Rsisi xapaKTepHCTHKH rpaHyjioMeTpHqecKoro cocTaBa GbiJia npHMeHeHa ancJipoBaji cncTeMa. C TpeMjj-neTbipeMH UH([)paMH Bee thiiu rpaHyjioMeTpHHecKoro cocTaBa MoryT SbiTb onpeflejieHbi. LiHiJipoBaji cncTeMa 0CH0BbiBaeTCH Ha rocnoncTByiomeH h Hflymeü, BCJiea 3a 3THM (JipaKitHH. 1 OTHOCHTCH rpaBmo,2JvT2K necKy,3N2KcynecH,4 JVsk HJiy, 5 J\° K rjiHHe H B TaKoü OMepeflH KaK bccoboíí npoueHT B cocTaBe cjie^yeT, HanpHMep 234=necoK co«ap>KeHHeM cynecH ii HJia B pa3Mepe, SojibineM 15%. ílpHMeHeHHe un^poBoií CHCTeMbi h bbo« rpynnHpoBKH flaCT 0Ö30P 0 pblXJlblX OTJlOJKeHHJlX TeppHTOpHH H B03M0>KHOCTb OTO>KAeCTBJieHHK) CJ10CB. Obcrfliichenscdimcnte des Tisza-Tals Dr. Rónai, A. Die Flusswasser- und áolisehen Sedimente des TiszaTals gehören zu einigen gut definierbaren Körnungstypen. An mehreren Zehntausend Stoffproben durchgeführten Untersuehungen fand der Verfasser 7—8 Sedimentarten, die eine áusserst charakteristische und sich von den übrigen Sedimenten gut absondernde Körnung aufgewiesen habén. Zu diesen bestimmten Typen gehörten 80—90% der Fláchen- und tiefenkategorienmassigen, in gleiehrnassiger Diehte entnommenen Sedimente. Einige weitere Kategorie bildete schon eine etwas weniger homogene Gruppé. Zur Charakterisierung der Körnung wurde ein Zahlensystem angewendet. Mit einer drei-vierziffrigen Zahl kann die Körnung samtlicher Type genau festgestellt werden. Die Nummerierung fusst auf der vorherrsehenden und der diesen folgenden anderen bedeutenden Kornfraktionen. Die Nummer 1 erhalt der Kies, 2 der Sand, 3 das Sandmehl, 4 der Schlamm, 5 die Lehmfraktion in der Reihenfolge wie sie ihrem Gewichtsprozent gemáss im Körnungshaufen naeheinander Folgen. Z. B. 234 = Sand, mit Sandmehl und Schlammgehalt über 15%. Die Einführung des Zahlensystems und der Gruppierung gibt einen Überblick über die Lockersedimente einzelner Gebiete und ermöglicht die Identifizierung der Schichten.