Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Lond, H. Y.: Mikroszűrők alkalmazása felszíni vizek tisztításában

318 Hidrológiai Közlöny 1971. 7. sz. Dr. Lond H. Y.: Mikrosziirők alkalmazása AH [cm] 150 •j. ábra. A nyomásveszteség (AH) és idő (t, [óra]) összefüggése gyors szűrő esetén (1) mikroszfírővel 6s (2) mikroszűrő nélkül 100 57,5 37,5 0 M A B M<p 42,5% <f> 667c <P 25% <f> 667c 100 100 N A B 3k m 110 o M<p 86% <P 1,5% 0 851 100 15,0 o 6. ábra. A lebegtetett anyag (M) és algák (N) százalékarányán ak változása 3/y: a mikroszűrőn és >,: ÍI gyorsszflrőn közötti összefüggésre (5. ábra). Mikro/szűrés réven a homokszűrő üzemideje sokszorosára növelhető (pelyliesítő vegyszerek alkalmazása nélkül) és a szűrő terhelése nagymértékben csökkenthető (6. ábra). IRODALOM | I | fíoucher, /'. L.: Mikroszűrés (angol nyelven). Journ. of the Institution of Public Health Eng. vol. 60, 1961. [2J Sokolov, V. F.—Holezova 0. A.—Prahova M. I.: A víz mikroszűrése (orosz nyelven) Vodosnabzenie i sanitamaja technika, No. 10, 1962. [3] Lond H. Y.—Tapaks L. A.: A mikroBzűrőkön előálló nyomásveszteség kísérleti vizsgálata (orosz nyelven). Trudy Tallinskogo Politechnicheskogo Instituta, iSeries A., No 223, Sbornik 8tatéi po sanitarnoi technike II., Tallinn 1965. [4] Lond H. Y.: Mikroszűrők optimális üzeme (angol nyelven). Water Treatment and Examination, vol. 18, 1969. Hozzászólás dr. Lond H. Y. „Mikrosziirők alkalmazása felszíni vizek tisztításában" c. közleményéhez Abos Brúnó: A hazai és külföldi kutatások alapján a felszíni víz mikroszűrését olyan tavaknál és mesterséges tározóknál célszerű alkalmazni, ahol a víz minden időben kevés szervetlen hordalékot tartalmaz, és a mikroszűr ést rapid koagulációs gyorsszűrés követi. Ez esetben, — ezt a külföldi tapasztalatok is bizonyítják — a szűrési periódusok meghosszabbíthatók. Olyan esetekben, mikor a megfelelő minőségű tisztított víz elérésére a vegyszeres derítést is a kezelés technológiájába be kell iktatni, a mikroszfírésnek sok értelme nincsen. A helyesen alkalmazott derítéssel a víz szervetlen hordalék tartalma mellett az algák 85—!>5%-a szintén eltávolítható. A Duna-víz lebegő iszapfüggönyös derítésénél a több éves vizsgálati tapasztalatok is ezt bizonyítják. Hazai körülményeink között kevés olyan tó vagy mesterséges tározó áll rendelkezésre, melyekben minden időben kevés a szervetlenhordaléktartalom. A Balaton szeles, viharos időben 150— 200 mg/l szervetlen hordalékot is tartalmaz. A kis mesterséges víztározóknál, melyeket kisebb vízfolyások táplálnak, a tározott víz szervetlenhordalék-tartalma a zivatar utáni órákban nő meg olyan mértékben, hogy derítés nélkül e minőségű nyersvízből tisztavíz nem állítható elő. A végzett vizsgálatok szerint nagyobb mértékben szennyezett tározott vizeknél, melyeknél a szervetlen hordalék mennyisége viszonylag csekély, a mikroszűrésnél problémát jelentenek a fonalas baktériumok és az algák. Különösen azok az elszaporodó fajok (pl. Sphaerotilus natans), melyek a szitaszövedékre tapadnak, és filcszerűen elzárják a víz útját. A vízsugár szitamosók rendszerint ezeket teljesen eltávolítani nem tudják és így rohamosan nő a mikroszűrő ellenállása. A mikroszűrő szitaszövedékét ma műanyag (nvlon) vagy korrózióálló acélszálakból készítik. Ezek a sziták a vékony fonalvastagság (25 p) miatt rendkívül kényesek és könnyen kilyukadnak. Maguk a mikrodobszűrők pontos illesztésük miatt gondosan megmunkáltak, sok korrózióálló színesfém ötvözet alkatrészt kívánnak, ezért beszerzési költségük a szabványos makrodobszűrők többszöröse. A mikroszűrők alkalmazása előtt a felhasználásra kijelölt felszíni vízzel célszerű kisméretű (50 cm átmérőjű) kísérleti dobszűrővel elővizsgálatokat végezni. A vizsgálati eredmények alapján kell eldönteni, hogy a mikrodobszűrő alkalmazásával a szűrésnél milyen technikai és gazdasági előnyök érhetők el.