Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása a cukorrépa és a paprika termésére

280 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása vónykórtani Zsebkönyv). l./Bp. 1956. Mg. K. 246. p. [22] Kutliy Sándor—Juhász Balázs: Biokémia. Bp. 1959. Akad. K. 655. p. [23] Matikhin, G. B.—L. A. Bojko: Chlorine content in plants adapting to solination of soil. Uh. Zap. Bosztovszk. Univ. (1957) 28. 79—84. p. [24] Maynard, D. NW. H. Lachman and B. Gestern: The distribution of chlorine in the sweet corn plánt as influenced bv chlorine level. Proc. Amer. Soc. Nort. Sci. (1963) 83. 519—521. o. [25] Mengel, K.: Ernahrung und Stoffwechsel der Pflan­ze. 2. Auf.-Jena, 1965. VEB Gustav Fischer Ver­lag. 378. p. [26] Nielsen, K. F., B. B. Carson and I. Hoffman: A stu­dy of ion interaetions in uptake of N. P, K, Ca, Cl and S by corn. Soil. Sci. (1963) 95 (5) : 315—321. p. [27] Olendszij, V. L., E. V. Bidkina and I. K. Koselev: K vaproszu o dvuh formah klóra v rasztyényijah. Vszjesz. Naucs.-isszled. Inszt. Tab. i Mah. (1961) 152. 115—118. p. [28] Pal, N. L., M. Bangaraya and P. Narasimliam: Influenee of various nutritional doses of chlorine on the growth of tobacco plánt and the burning capa­city of its leaves. Soil. Sci. (1963) 95 (2) : 1 44—148. P­[29] Péterfi István: A növények táplálkozása. Bukarest, 1956. Mg. és Erd. Áll. K. 455. p. [30] Poljakov, Á. A.: Vzaimogyejsztvije klóra sz pocs­voj pri dezinfektszii. Tr. Vszjesz. Naucs. isszleed. Inszt. Veterinari i Szanit. (1964) 24. 252—261. p. [31] Porpáczy Aladár: A korszerű gyümölcstermesztés elméleti kérdései. 2. átdolg., bőv. kiad. Bp. 1964. Mg. K. 647. p. [32] Powers, J. J. et al.: Food Technol. (1960) 14 (12) 632—634. p. [33] Bamakrishnaya, B. V.—G. S. Murty: Chlorine con­tent of the tobacco leaf in relation to its position on stalk. Indián J. Plánt Physiol. (1964) 7 (1—2) : 30—34. p. [34] Bogaljev, I. B.: Pogloscsényije klóra i szeri rasz­tyenvijami i ih vlijanyije na obrazovanyije ropro­duktivnih organov. Fiziol. Oboszn. Sziest. Pit. Raszt. (1964) 91—97. p. [35] Bowan, W. B.: Schistosomiasis and the chlorina­tion of sewage effluent. Amer. J. Trop. Med. Hyg. (1964) 13 (4) : 577—581. p. [36] Römpp, H.: Vegyészeti lexikon. (A magyar kiadást szerk.: Beliczay András.) Bp. 1960. Műszaki K. 3. kötet. [37] Siegel, O.—N. J. Bjarsh: The effect of chloride and sulphate ione on the metabolism of tomato and vines. Gartenbauwiss. (1962) 27 (15) : 103. p. [38] Sváb János: Statisztikai módszerek mezőgazdasági kutatók számára. (A Kísérleti Módszertani Téma­kollektíva kiadványa.) Bp. 1961. Mg. K. 269. p. [39] Thompson. D. L.: Control of bacterial stalk rot of corn by chlorination of water in sprinkler irriga­tion. Orop.. Sci. (1965) 5 (4) : 369—370. p. [40] Udovenko, G. V.: K vaproszu a fiziologicseszkoj roli klóra v zsiznyi rasztyenyii. Zéml. i Baszt. v BSZSZR. (1964) 132—124. p. [41] Udovenko, G. V.: Uptake reutilization and somé aspects of the physiological action of chlorine in plants. Izv. Akad. Nauk. Szer. Biol. (1965) 3. 368—377. p. [42] Ulrich, A.—K. Ohki: Chlorine, bromine and so­dium as nutrients for sugár beet plants. Plánt Physiol. (1956) 31 (3) : 171—181. p. [43] Vermes László: Ergebnisse der seitens der For­sungsanstal für Wasserwirtschaft im Jahre 1963 durchgeführten beziehungsweise koordinierten For­schungen und Untersucliungen über Abwasserver­wertung zu Bewásserungszwecken. Mitteilungen der IV. Abwasserbewasserungstagung. Bukarest, 1965. Az TSCH német, orosz és román nyelvű kiadványa. 79—95. p. [44] Vermes László: Klórozott szennyvíz hatása a cukor­répa és a paprika termésére. Doktori értekezés, kéz­irat. Gödöllő, 1969. 113. p. Megtalálható az Agrár­tudományi Egyetem Könyvtárában, Gödöllőn. BJIHflHHe XJIOpHpOBaHHblX CTOHHblX BOfl Ha BbipaLL(HBaHHe caxapHoi} CBeKJibi H nepna JJ-p BepMem, JI. ílaHHaa npoöJieMa BCTpeiaeTCfl B Tex cjiynaflx, iconja npHMeHaeMhie Ha opotueHne CTOHHbie BOÁM — n3-3a oöme­caHHTapHbix yKa3aHHií — nocjie npeaBapHTaJibHott 04HCTKH nOfl^eHOT XJIOpHpOBaHHK). flocjre H3JI0)KeHHH 3HAMEHH5I opoiueHHH co CTOHHMMH BOFLAMH ii Liejieií .íjaH­HOÍÍ TeMH aBTopoM n0,ap0ŐH0 paecMaTpHBaeTCJi jiHTepa­Typa, 3aniiMaioinaHCH c BJiiiHHiieM xjiopa H XJIOPHAOB. V CTaH3BJlHBaeTC5I, HTO XJlOpHflbl B HeŐOJTbUIOM K0J1H­necTBe HeoőxoflHMbi fljm >KH3HH paccTeHHü, H IIX OTcyT­CTBiie Bcer.ua Bpefluo BJnraeT Ha HX pa3BHTHe. Eojibiuoe KOJIHqeCTBO XJIOpHflOB B 33BHCHM0CTH OT HyBCTBHTejIb­HOCTII OTfleJIbHblX paCCTeHHll npHMHHHIOT ŐJiaronpHjiTHoe HJIII BpeAHOe BJlHHHHe Ha POCT II pa3BHTHe paCCTeHIlií. 3TH BJIHSHHJI B KOHCIHOM HTore cyMMHpyioTca B ypowae, HO TOHHbiH pe3yjibTaT —• aa>Ke y yKa3aTejibHbix Biiaax pac­CTeimi} — ne H3BecTeH. Eme MeHee H3BecTHbi BJIHAHHH OCBOÖO>KaeHHOrO, H3 aKTIIBHblX XJlOpHblX COeflHHeHIlii, xjiopa Ha pa3BHTHe paccTeHHH H (JiopMiipoBaHHe ypowaH. floCJie H3J10>KeHHH OnblTHhlX OŐCTOÍITeiIbCTB noapoőHo flaioTCH pe3yjibraTbi coGcTBeHHbix HCCJieflOBanHÖ. B onbiTe paCCMaTpHBajIHCb CTOHHbie BOflbl C HHCTOÍÍ H XJIOpnpOBaH­Hoii BO^aMH B KanecTBe KOHTPOJTH H npH rioflane xjiopa 10, 20, 30, 40 H 50 Mr/ji B CTOHHyio BO^y HSYNAJIOCB BJIHHHHC CTOHHOÍÍ BOflbi, oöpaSoTaHHoii co CBo5oflHbiM XJIOPOM, yKa­saHHoe Ha pocT caxapHoií CBeKJibi H nepqa H B npaKTii­MecKOM OTHOitieHiie Ha HX ypo>Kaii. EbiJin ycTaHOBJieHbi CJIEAYROMNE: 1. OőpaöoTaHHbie co CBOSOAHMM XJIOPOM B pa3Mepe 40 H 50 Mr/ji CTOHHbie BOAH Bpe^Hoe BJIHHHHC 0Ka3a;in Ha pocT H Ha ypowaft oőenx BHAOB paccreHHH, H n03T0My TaKHe CTOMHbie BOflbi He MoryT őbiTb npiiMeHeHeHbi fljia opouie­HHH, nOTOMy, MT0 MOryT npHHHHHTb VmepSbl FLJIH ypOJKan. 2. OőpaöoTaHHbie c MeHbuiHM, MCM 30 Mr/n XJIOPOM CTOHHbie BOFLBI He 03HA4AI0T ONACHOCTB Ha KanecTBO II KO­jimiecTBO YPOWAN caxapHoií CBEKJIBI H nepua. B HeKOTO­pbix TaKHx CJIYHANX, HECMOTPA Ha TO, HTO NOAYNAIOTCYI YIUEPŐ^I B ypowae, TAKHE cTOMiiwe BOAH MORYT OBITB npn­MEHEHBI AUJI opoiueHHsi öea onacHoc™ NPHHHHENIIH yinepőa B ypowae. 3. Pa3JiHMHH, HMeiomHecíi B oribiTe ME>KFLY rpyHTOBbiM H necnaHMM BAPNAHTAMH yi<a3ajni Ha TO, HTO B necKe ca­xapHan CBeKJia SoJibuie pearnpyeT Ha TE >Ke paaMepbi xjiopa B CTOHHOH BOfle, neM ripn RPYHTOBOM BapnaHTe. 4. M3 OTJlHHHií, HMeiOIHHXCH MeJKfly HHCTaBOflHblMIl H CTOMHOBOflHbIMH OÖpaÖOTKaMII MO>KHO CflejiaTb T3K>Ke Ta­KOH BbiBOfl, HTO nHTaTejibHbie BeujecTBa, iiaxoflamriecji B CTOHHblX B0«ax CnOCOŐCTByiOT pa3BHTIIIO paCCTeHIlií. 06­paőoTKy c HHCTbiMH BOflaMH, Bcerfla npeBHCHJiH oőpaőoTKii C HeXJIOpupOBaHHblMH CTOHHbIMH BOflaMII, H0 BO MHOTHX cjiynajix TaK öbino H co CTOHHWMH BO#aMH, oő^aíjaiomiiMH c HeöojibiuHM KOJiHnecTBOM xjiopa. OcoőeHHO flaHHbie ypo­>Kaa jiHCTbeB caxapHoií CBeKJibi n pe3yjibTaTbi ypow<aH nepna B KOJiiiHecTBeHHO.M H KanecTBenHOM OTHOiiieHiinx xopouio noKa3biBaioT noJio>KHTejibHoe BJiHHHiie CTOHHHX BOfl no cpaBHeHiuo c HHCTMMH BOflaMH. Einfluss (les gechlorten Abwasscrs auf den Erírag von Zuckerriiben und Paprika Dr. Vermes, L. Das Problem tritt auf, wenn das zur Bewásserung ver­wendete Abwásser — infolge hygieniseher Vorachrif­ten — nach dem Vorkláren auch gechlort werden muss. Nach Darlegung der Wichtigkeit der Abwasserbe­wásserung und der Zielsetzungen des Themas, wird ein­gehend das Schrifttum über die Wirkung der Chlors und der Chloride erörtert. Chloride in kleinen Mengen sind für das Pflanzenleben unentbehrlich, ihr Mangel beein­trachtigt in jedem Fali ihre Entwicklung. Die grösseren Chloridmengen üben von der Empfindlichkeit der ein­zelnen Pflanzen abhángig, günstige oder schádliche Ein­flüsse auf das Waehstum und auf die Entwicklung aus. Dicse Wirkungen superponieren sieh letzten Endes in den Ertrágen, ihr Ergebnis ist aber auf die meisten Pflan­zen, so auch auf die Indikatorpflanzen, noch nicht be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents