Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása a cukorrépa és a paprika termésére

br. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása Hidrológiai Közlöny 11)11. 6. SS. 279 szinten is szignifikánsnak bizonyult. Az ilyen mértékben klórozott szennyvizek öntözésre való felhasználása esetén a cukorrépánál terméskieséssel kell számolni, ezért az ilyen szennyvizek öntözésre nem javasolhatók. 2. Az I. és II. kísérlet eredményei egyaránt azt igazolják, hogy a 30 mg/l-nél kisebb klóradaggal kezelt szennyvizek — öntözővízként való felhasználásuk esetén — nem jelentenek veszélyt a cukorrépa termésének mennyiségére és minőségére. Az I. kísérletben jelentkezett ugyan egy-egy esetben szignifikáns különbség a kontrol-eredmények és a 20 ill. 30 mg/l klóradagú kezelések eredményei között, a II. kísérletben azonban ugyanezek a kezelések — nem szignifikánsan ugyan, de — jobban mutatkoztak a kontrolnál. Mindent egybevetve azt mondhatjuk tehát, hogy az ezen adagokkal klórozott szennyvizek — jelentős terméskiesés veszélye nélkül — alkalmazhatók öntözésre, amennyiben az egészségügyi követelményeknek megfelelnek. 3. A II. kísérlet két változata (talajos és homokkultúrás) közötti különbségek rámutatnak arra, hogy bár a kezelések közötti relatív differenciák vonatkozásában a homokban a cukorrépa érzékenyebben reagált ugyanazokra a klóradagokra, mint a talajos változatban, az abszolút értelemben vett eredmények a vizsgált komponensek mindegyikében jobb eredményekről tanúskodnak a homokkultúrás változatban, mint amilyenek a talajosban voltak. A paprikával végzett kísérlet eredményei a következők : 1. A III. sz. kísérletben alkalmazott klóradagok közül csak a 40 mg/l-es kezelés volt egyértelműen káros a paprika termésmennyiségére, termésminőségére és a növényfejlődésre egyaránt. Kimondható tehát, hogy a 40 mg/l és az ennél nagybobb szabad klórmennyiségekkel kezelt szennyvíz paprika öntözésére nem használható fel terméscsökkenés veszélye nélkül. 2. A kísérletben alkalmazott kisebb klóradagok közül csak a 30 mg/l-es kezelésnél mutatkozott a termésmennyiség tekintetében szignifikáns differencia a kontrolokhoz képest, a többi nem okozott a kezeléshatásnak tulajdonítható különbségeket. Ennek alapján megállapítható, hogy a 30 mg/l-nél kisebb klóradagokkal kezelt szennyvizek a paprika öntözésére is felhasználhatók terméskiesés veszélye nélkül akkor, ha egyébként az egészségügyi követelményeknek megfelelnek. Fenti megállapításokon kívül mindhárom kísérletből levonható az a következtetés is, hogy a szennyvizek növényi tápanyagtartalma elősegíti a növények fejlődését, javítja a terméseredményeket mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. A tiszta vizes kezeléseket szinte minden esetben felülmúlták a klórozatlan szennyvizes kezelések, de igen sok esetben még a kisebb klóradagos szennyvízkezelések is. Különösen a cukorrépa levéltermésének adataiból és a paprika termésének mennyiségi és minőségi eredményeiből mutatható ki jól a szennyvíz pozitív hatása a tiszta vízhez képest. A klórozatlan szennyvizes kezelések, de a kisebb klóradagokat tartalmazó szennyvizes kezelések is a legtöbb esetben jobb terméseredményt, vagy termésminőséget produkáltak, mint a csapvizes kezelés. Ezek a kísérletek is igazolják, tehát a házi szennyvíznek a gyakorlatban már megfigyelt és kimutatott termésnövelő hatását. IRODALOM [1] Ballenegger Róbert: Bevezetés a növények életvegytanába. 2. kiad. Pécs, 1934. Dt. Pécsi Egyet. Könyvkiadó. 286 p. [2] Berqmnnn, Werner: A növények tápanyaghiányának felismerése és megelőzése. (Ford.: Horváth Péter) Bp. 1961. Mg. K. 71 p. [3] Borys, M.: The effect of boron, calcium chloride and calcium sulfate nutrition on the resistanee of peach trees to Fusicoccum amygdali, Del. (A bór, a kalciumklorid és a kalciumszulfát tápanyagok hatása az ŐBzibarackfák ellenállóképességére a Fusicoccum amygdali, Del.-val szemben. Dokt. dissz. tézisbeszámolója.) Kézirat. Az eredeti és fordítása megtalálható az Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, Növénytani és Növényélettani Tanszékén. [4] Brennan, E., Ida A., Leone and R. H. Danies: Chlorine as a phytotoxic air pollutant. Air Water Pollid. (1965) 9. 791—797. p. [5] Brugovitzky Edit: Növényélettani vizsgálatok. 1—2. kötet. Bukarest, 1956. ill. 1957. BASS. 221, ill. 303 p. [6] Ghambers, C. W.—N. A. Clarké: Control of Bacteria in Nondomestic Water. Advences in. Applied Microbiology. Edited by Wayne W. Umbreit. Vol. 8. New York and London, 1966. Academic press 123—128. p. [7] Di Gléria János: Mezőgazdasági Kémia. Bp. 1959. Akad K. 399. p. [8] Dijkshoorn, W.: Cl, K in perennial ryegress and their relation to the mineral balance. Netherlands Jour. Agric. Sci. (1958) 6 (2) : 131—138. p. [9] Elliot, J. M.—L. S. Vickery: The effect of chlorine on the hygroscopicity of flue-cured tobacco. Canadian Jour. Soil. Sci. (1961) 41 (1) : 195—198. p. [10] Elliot, J. M.—B. J. Finn: The influence of manganese, iron, calcium, phosporus and chlorine on the occurence and chemical composition of grey tobacco in Ontario. Tobacco Sci. (1966) 10. 35-40. p. [11] Farkas—Hirnsley, N.: Killing of clilorine-resistant bacteria by chlorine-bromine solutions. Appl. Microbiol. (1964) 12 (1) : 1—6. p. [12] Frenyó Vilmos: Növényélettan. Bp. 1969. Mg. K. 272. p. [13] Friberg, L.: Available chlorine and bacterial reduction in pre-cleaned sewage as related to the amount of chlorine added. Nordisk. Hyg. Tidskr. (1956) 37 (6) : 141—151. p. [14] Gopalahari, N. C.: Studie in the physiology of spangleformation in „Bidi" tobacco (Nicotina tabacum, L.) Indián J. Plánt Physiol. (1961) 4 (1) : 47—54. p. [15] Hancsarik, M. M.— V. M. Ivancsanka: Adnosznaja karakterisztika fotoszinteticsnaja aparata bulbjanoj raszlinyi pri liskra kloru v hlebje. — Vjestsi Akad. Nauk BSZSZR Szerija Biol. Nauk. (1965) 2. 60—65. p. [16] Hays, H., P. R. Elliker and W. E. Sandine: Effect of acidification on stability and bacterioidal activity of added chlorine in water supplies. Jour. Műk and Food Technol. (1963) 44 (3) No. II. 951. [17] Heukclekian, K.—S. D. Faust: Compatibility of wastewater disinfection by chlorination. Jour. Water Roll. Control Fed. (1961) 33 (9) : 932—941. p. [18] Hortobágyi Tibor: Növénytan. 4. jav. kiad. Bp. 1963. Tankönyvkiadó. 998. p. [19] Kaenpfee, C.: Chlorgas im Rieselfeldbetrieb. Ges Ing. (1953) 74 (15—16) : 256—258. p. [20] Kelly, S. M.—W. W. Sanderson: The effect of chlrorine in water on enteric viruses. Amer. Jour. Publ. Health. (1960) 50 (1) : 14—20. p. [21] Komlóssy György: A szántóföldi növények betegségeinek meghatározása, a védekezés módjai. (Nö-