Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Aujeszky G.–Dr. Karácsonyi S.–dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Eger környékén

Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.—dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. 257 DNY Kavicsos agyag vízzáró fekü (rio/ittufa) V/ / Ó'.'c . •.-0 ; jxj. • • ' ' " V • V v M_ V itc 2f faB-Q v t2

0° •195 190 185 180 175 110 ^^r Nyugalmi vízszint (19B5.jan.-febr.) 6. ábra. A Tárkányi patak völgyében feltárt felszínközeli rétegek település és vízszint esés viszonyai Puc. 6. ycAoeiin pacn0A03Kenun u yxAoiia eodbi CAoee, pacKpurnux eőAU3it noeepxmcmu e doAune pennu Tapnanu vízigényű fogyasztók hasznosítják. A forrásvíz nagy része jelenleg felhasználatlanul elfolyik. A VITUKI mérései szerint a forrás vízhozama igen egyenlőtlen (észlelt max.: 4500 m

3/nap). A figyelési időszakban egy alkalommal teljesen el is apadt. Jelentős karsztvíz termelés folyik a Berva bérctől D-re létesített karsztaknából az Egri Finomszerelvónv Gyár részére. Az üzem vízellátása érdekében számos kutatófúrás készült az aknatelepítést megelőzően és azt követően, mivel a vízigény növekedése miatt további víznyerő helyek kialakítása vált szükségessé. E fúrások mindegyike elérte a karsztos tároló kőzetet és a töréses, repedéses szintekből hasznosítható vízmennyiséget tártak fel (4—5. ábra). A vízföldtani vizsgálatok szerint az egyenlőtlen beszivárgás miatt egyes időszakokban a karsztaknában a folyamatos üzemelés melett csökken az üzemi vízszint. A megfigyelések szerint a beszivárgás szempontjából kedvező csapadékeloszlású években a karsztrendszer a folyamatos vízkivétel mellett is annyira telítődik, hogy a víz egy része források alakjában eltávozik. Ezért helyes vízgazdálkodással — mélyebb vízszintek kialakításával — nagyobb vízmennyiség is hasznosítható volna. Eger város vízellátásának javítására a leszálló karsztvíz a meglevő igénybevételek miatt nem vehető figyelembe. A fedett karsztból azonban Felnémet-Felsőtárkány környékén nagyobb mélységű kutakkal (400—500 m) a karsztvíz kitermelésére a lehetőségek adottak, azonban természetesen tekintettel kell lenni az esetleges egymásra hatás (Szikla forrás, fürdőterület) lehetőségére és megengedhető mértékére. c) Fürdőterület Az egri fürdőterület vizei a szemcsés üledéken áttörő források csoportjába tartoznak [6, 8]. A triász időszaki sasbérc törései mentén és repedéseiből feláramló víz — helyenként a felsőeocén kori 7. ábra. A D/l próbakút kiképzése és vízhozamadatai Puc. 7. <t>opMiipoeaiiue npoöiioü CKsajicwibi D/l n pnd ÓQHHbix pacxoóoe D/1 p ró bah üt 424tmm 1J0m

s $165 mm szűrlcsö 20-as bronzjzitaszövet borítással | 5,5m | 0 Humusz 0,40 Homokos kavics Riolittu/n e[i/p] ^ (min=1,8m) 2 •Fajlagos vízhozam•• _ q-2801,/p/m _ H[m]