Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Horváth Imre: Légbefúvásos levegőztető rendszer vizsgálata porózus befúvóelemek alkalmazásával

238 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Horváth I.: Légbefúvásos levegőztető rendszer rékok egyenletesebb elosztása céljából, mivel kedvező befúvófej elrendezés esetén betétek alkalmazása nélkül is egyenletes buborékeloszlás adódik. Ezzel szemben a perforált lemezek (és valószínűleg egyéb betétek is) a nagyobb buborékok és buborékcsoportok kialakítását eredményezik, ami a diffúziós sebesség csökkenése miatt kedvezőtlen. g) Végül célszerűnek tartjuk a jövőben megvizsgálni a kedvező medencekialakítás lehetőségeit a hidraulikailag és technológiailag kedvező keresztmetszet meghatározására való különös tekintettel. Ugyanakkor kísérleti úton megvizsgálandó — célszerűen szennyvíz alkalmazásával — a porózus befúvó elemek eltömődésének a kérdése, ami üzemeltetési szempontból alapvető jelentőségű, és meghatározó szerepet játszhat a porózus elem anyagának megválasztásában. h

v vízoszlopmagasság a reaktorban [m], h

va vízoszlopmagasság a reaktorban üzemi állapotban [m], li

r befúvási mélység (rácsmélység) [m], lirü befúvási mélység üzemi állapotban [m], dn a reaktor átmérője [m], VR a reaktorban levő víztérfogat [m

3] VRÜ a reaktorban levő víz-buborék térfogat üzemi állapotban [m

3], t idő [h], C

0 oxigénkoncentráció t = 0 időpontban [g • m~

3], Ci oldott oxigénkoncentráció t időpontban [g • m~

3], C

s telítési koncentráció [g • m~

3], Qlev befúvott levegő hozama [m

3 • h~ l], VB — VRÜ — VR a buborékok össztérfogata [m

3], d

B átlagos buborékátmérő [mm], NR a t időpontban jelenlevő buborékok száma [db], N* B a percenként keletkező buborékok száma [db/min], tB a buborékok átlagos tartózkodási ideje a folyadékban [min], 11

1 Bsz a buborékok felszállósebessége (számított) [m-s"'], W'BM a buborékok felszállósebessége (mért) [m • S '], A a t időpontban jelenlevő buborékok határfelülete [m»], A* a percenként keletkező buborékok határfelülete [m

2/min], a fajlagos felület [m

2 • m~

3], KL anyagátadási tényező [m • h~

1 j Kjrt bővített anyagátadási tényező [h~ '], Nfej a befúvófejek száma [db], T

v az áramlási közeg (víz) hőmérséklete [°C], 0 = Qlev/VR fajlagos levegőhozam [m

3 • m~ 3 • h], IRODALOM [1] Eckenfelder, W. W.jr.—O'Connor, D. J.: Biological Waste Treatment, Pergamon Press, Oxford, London, New York, Paris 1961. [2] Ouillard, J. ./?.: L'évolution dans le traitmentc des eaux par l'ozone an cours des quinze derniéres amées. Techniques et Sciences Municipales 10 (1968), 279— 312. [3] Horváth I.: Levegőztető medencék hidraulikai és oxigénfelvételi folyamatainak modellvizsgálata. VITUKI-Kiadvány, Budapest, 1970. [4] Horváth I.: Ózonbekeverő reaktorok néhány anyagátadási és reakciókinetikai problémája. Kézirat 1 969. [5] Kolin, L.: Az ívóvíz ózonos kezelése. Vízügyi Közlemények. 4 (1963), 441—469. [6] O'Donovan, D. C.: Treatment with Ozone. Journal A. W. W. A. 9 (1965), 1167—1192. [7] Bűmmel, W.—Bauer, K.: Zur Trinkwasserschönung mit Ozon und Chlordioxid. Wasserwirtscliajt Wassertechnik 8 (1964), 240—244. [8] Von der Emde, W.: Belüftung, Arten und Systeme — Sauerstoffzufuhr und Energieaufwand. Die Hamburger Tagung. ZFGW-Verlag, Frankfurt/Main (1961), 75—98. MccjieAOBaHHe B03ayxoflyBHbix aspauHOHHbix CHCTeM C nOMOlUbK) nOpHCTblX npOAyBOHHblX 3JieMeHT0B Xopeam, M. MOWHO onpeflejiHTb, HTO C NPUHATBIM OHUTHUM oöopy«0B3HHeM H B03flyXO«yBOqHbIMH rOJIOBKaMH MOWHO flOCTHMb GjiaronpuHTHbie VCJIOBHH nepeflami MaTepiiajiOB h MoryT őbiTb BbiőpaHbi Te npoH3B0flCTBeHHbie BapiiaHTbi it napaMeTpbi, KOTopue MoryT «BJiHTbca pyKOBOAHiiuiMH c TOTOH 3peHH» npOeKTHpOBaHHH. XopoumM peniemieM oi<a3ajicH npHMeHfleMbiií HaMii METOFL BBOFLA B03^yxa, npn KOTOPOM K nojiHoií Macce oőpaÖATBIBAEMOIÍ BO^M naercn ny>KHoe KOJIHMCCTBO B03«yxa. C H3MeHeHHeM BBOflHMOrO KOJIHMeCTBa B03flyxa K03(J)IIniieHT ncpeflaiH MaTepnajioB KL, xapaKTepn3yKunm'í CKOpocrb nepe^a^H MaTepiiajiOB MO>KCT H3MCUATBC5I B imipoKHX npeflejiax. OTHOCHTejlbHO B03flyX0flyB0HHbIX 3JieMCHT0B XOpOUIHC 3Ha

iieHHíi CKopocTii nepe^aMH MaTepiiajiOB MoryT őbiTb flocTHrnyTbi c oőenMH n3jio>KeHHbiMH BapnanTaMH. Bce>Ke MO>KHO CKa3aTb, HTO HanSonee SjiaronpuaTHbie pe3yjibTaTbi nojryMHJiHCb c FUIOCKHMH BAVBOMHIIIMU ajieMemaMH. HJW OCHOBHMX flaHHbix npoeKTHpoBannji, nepHee fljia FLUPEKTHB MO>KHO npefljio>j<HTb cjie^yiouuie: — npHMeneHHe nnocKHx BflyBO'iubix sjieMeHTOB, pacNOJROJKEUHBIX B ROPH30HTAJII>HOIÍ IIJIOCKOCTH; — npHiweHenHe BflyBOHHbix nopbicTbix sjieMeHTOB IUKHBOBOH (J)OPMBI c FLUAMETPOM 30/50 MM; — uejiecooőpa3Hbiií pa3Mep nop 25 MIIKPOH; npu yCTaHOBJieHHH flByBOMHblX 3J7CMeHT0B B TOpHaoHTajibnyio iuiocKOCTb MaKCHMajibHne BepTHKajrbHoe OTKJlOHeHIie MO)KeT FLOCTH'Ib 1 MM. Untersuchung des Lutteinblas-Beliittungssystems mit Anwendung von porösen Diissenelementen Horváth, I. а) Es kann festgestellt werden, dass mit der angewandten Versuchseinrichtung und den Anemostaten günstige Stoffübergabverháltnisse erreicht werden und jene Betriebsvarianten und Parameter angewendet werden können, die aus Sicht der Projektierung massgebend sein können. б) Als eine Lösung von gutem Wirkungsgrad erwies sich die unserseits angewandte Luftzuführung, bei der wir die notwendige Luftmenge zu der gesamten Masse des zu behandelnden Wassers zukommenlassen können. Mit Anderung der eingeblasenen Luftmenge kann der die Geschwindigkeit der Stoffübergabe kennzeichnende erweiterte Stoffübergabe Faktor Kz,a zwischen weiten Grenzen verándert werden. c) Die Diisenelemente betreffend, können mit beiden besprochenen Varienten günstige Stoffübergabe—Geschwindigkeitsbeiwerte erreicht werden. Trotzdem ergaben sich aber mit der Anwendung von ebenen Einblaselementen günstigere Ergebnisse. d) Als Entwurfs-Grundlagen bzw. Richtlinien können empfohlen werden: — Anwendung von in horizontaler Ebene angeordneten Platten-Einblaselemente; — Anwendung von 30—50 mm 0 kreisscheibenförmige poröse Einblaselemente; — die zweckmassige Porenabmessung von 25 u; — die bei der in horizontalen Fláchen erfolgende Einstellung der Einblaselemente zulássige maximale Abweichung in senkrechter Riehtung H^l mm.