Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Dr. Oroszlány István: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztásából fakadó károk. II. rész

220 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. SÁ. Dr. Oroszlány I.: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztása 5. táblázat A sugár végén észlelt cseppek átmérőjének és sebességének alsó és felső határa, 10 mm 0 nyílású és 22,3° kuposságú fúvóka esetén Tabelle 5. Untere und obere Grenze des Durchmessers und der Geschwindigkeit der am Ende des Strahles walirgenommenen Tropen, ím Falle von Düsen mit 10 mm 0 Öffnung und 22,3° Konizitát H [atm] Cseppátmérők Cseppsebessógek H [atm] 66%-a 95%-a 66%-a 95%-a 2,0 7,1 mm és 8,9 mm 6,2 mm ós 9,8 mm 931 m/s és 1083 m/s 855 m/s és 1159 m/s 3,5 5,55 mm ós 6,45 mm 5,10 mm és 6,9 mm 792 m/s és 896 m/s 740 m/s és 948 m/s 5,0 3,25 mm és 4,15 mm 2,8 mm és 4,6 mm 674 m/s ós 854 m/s 584 m/s ós 944 m/s nogy a cseppméret egyenletessége 0,9 R környezetében a nyomás növekedésével javul, míg a cseppsebesség egyenletessége előbb javul később romlik. A paraméterek megbízhatóságát eloszlásvizsgálattal vizsgáltuk. A szabatos mat. stat. vizsgálat 5%-os megbízhatósági szinten normális eloszlást igazolt mind <Vkre mind a Uj-kre. A paraméterek 5%-os konfidencia intervallumait a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat A cseppátmérők és sebességek 5%-os szintű konfidencia intervallumai Tabelle 6. Konfidenz-Interwalle der Tropfendurchmesser und Geschivindigkeiten 5°/

0igen Niveaus hatrértékek közé esik fmm/IOáthaladis] H [atm] Aő ő ő—Ad [mm] v+ Av V v—Av [m/s] 8,29 1028 2,0 8,00 1007 7,79 985 6,15 857 3,5 6,00 844 5,94 832 3,81 785 5,0 3,7 764 3,60 743 1969-ben megismételtük a méréssorozatot, kiterjesztve a vizsgálati tartományt úgy, hogy a nyomást 0,5 atm-ánként változtattuk 2—4,5 atm. nyomásig, és a szórási sugár mentén 4 helyen filmeztük a becsapódó cseppeket . A mérés pontosságának megállapítására egy-egy nyomáson 3 ismétlésben készítettünk filmfelvételt. így lehetőségünk lesz a zavaró tényezők nagyságrendjét becsülni. (A kísérlet pontosságát ui. sok tényező befolyásolja, így: meteorológiai viszonyok, szivattyú üzeme felvételtechnika, értékelés pontatlansága . . .) Az értékelési munkák még folynak. Az intenzitáseloszlás vizsgálatára a sugár 1 menkénti távközzel felállított ombrométer-sort használtunk. A vizsgált sugarat a kézi forgató-berendezéssel mozgattuk, s mértük az időegység alatt lehullott csapadékmagasságot. A vizsgálatot 2 fuvókaátmérővel (^=6 mm; d

2= 10 mm) 2—4,5 atm. nyomásig 0,5 atm.-ánként zavartalan vízsugárral végeztük. Megállapítottuk, hogy a nyomás növelésével „javuló" szóráskép nem ad kielégítő vízelosztást. — — — -4a, d=6mm i-2atm / b >> d=6mm i-2atm / — / * / V 0 — — — \ r 6 5 4 3 lI 0' I 1 3 i S 6 7 8 9 10 11 11 13 li 15 16 17 1! [mf [mm/10 ilfioladis] 1110-0,2Sd• -0,S0d zavart mór' h i ii i i i i i lovortolon suaór — u, — / \ 0,25d ^ zavart sugór^ — S ^ zavart sugór^ — / s — / / ____ N — / / V\ / \ s V \ v L / S — — -1 I 13 1, 5 6 7 S S 10 11 12 13 « IS 16 17 IS IS 20 21 Z? 13 li S . S. ábra. Sugármenti intenzitáseloszlás ábrák Abb. 8 Radiale Intensitatsverteilung- Abbildungen A vízeloszlás megváltoztatására készítettünk egy sugárzavarót, amely a fúvókából kilépő sugarat megbontja. A sugárzavaró hatását az eloszlásra, 2,0 és 3,5 atm. nyomáson, 6 és 10 mm-es fúvókákkal vizsgáltuk, a sugárzavaró 2 helyzetében (0,25 d és 0,5 d állásnál). Az eloszláskép megváltozását a 8. ábra szemlélteti. (Érdekes a d= 6 mm, H= 2 atm., 0,5 d eloszlás!) Ezekről a sugarakról 1970-ben a cseppméret- és sebességeloszlás megállapítására gyorsfilmfelvételeket is készítettünk. E néhány kezdeti eredmény bemutatására azért mertünk gondolni, mert az öntözővíz egyenlőtlenségéből eredő károk elhárítása időszerű feladattá vált. Az esőszerűen kiadott öntözővíz viszont még egyenletes intenzitás esetén sem elégíti ki a növénytermesztési igényeket, ha a cseppeloszlás változékonyságát nem csökkentjük egy eltűrhető határérték alá. Keresnünk kell olyan szórófej megoldásokat, amelyekkel a jelenleg igen változó cseppméretet előállító szórófejek helyett a minél egyenletesebb cseppeloszlású esőszerű öntözést lehet megvalósítani. Az ismertetett kísérletek e cél elérésére mutatnak biztató lehetőséget. I)r. Balogh János tudományos munkatárs Minden viszonylatban, az öntözőgazdálkodás viszonylatában is, a tudomány és a gyakorlat kölcsönhatásban van egymással, amikor előbbre lép. így talán most, amikor az öntözővíz eloszlás egyen-