Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme

208 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek Az új törvény 27. §. [1] bekezdése kétféle vízjogi engedélyt ír elő: a létesítési és üzemeltetési engedélyt. A már üzemelő hévízhasználatokra utólagos üzemeltetési engedélyezési eljárás lefolytatására kerül sor, amely az egész feladatkör befejező ténykedése. A törvény által előírt és az előbbiekben említett felületvizsgálat lebonyolítása a Vízügyi Igazgatóság által készített részletes terv alapján történik és kiterjed a szokványos vízügyi, jogi és statisztikai természetű adatokon túl a vízilétesítmény teljes működésére és vizsgálja annak kihatását a környezetére és a népgazdaság érdekeit képviselő vízgazdálkodásra. A tervszerű komplex vízgazdálkodás szakszerű üzemeltetést követel. Ennek alapfeltétele a vízkészlet számbavétele, minden egyes víznyerő helyre a vízháztartási egyensúly biztosítása, mennyiségi és minőségi vízmérleg készítése, a víztermelési viszonyok megjavítása, a vízkészletgazdálkodás, tehát a tervszerű víztermelés, felhasználás és hasznosítás. A jelzett feladatok teljesítése mind a Vízügyi Igazgatóság szakágazatai, mind az üzemeltetők részéről elmélyedő, körültekintő munkát igényel, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosi hévízforrások és kutak vízhozama erősen ingadozik és azt a Duna vízállása, sőt a légnyomás is befolyásolja, nem is szólva a vizek kémiai és hőmérsékleti változását okozó behatásokról. A hévíz népgazdasági jelentősége egyre növekszik és ez megköveteli a hévíznyerő helyek jobb és gazdaságosabb kihasználását. A vízügyi hatóság által kiadásra kerülő üzemeltetési engedélyeknek tartalmazniuk kell mindazokat a paramétereket, amelyek ismerete az optimális üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges. Erre vonatkozik az OVH elnökének a hévízművek (hévízkutak) üzemeltetési szabályzatának kiadásáról szóló 8/1970. (V.É.6.) OVH. sz. utasítása. (Utalunk itt egyben az 5191/1—1961. MSZ. kútszabványban foglaltakra is). Végezetül rá kell mutatnunk a teljesség kedvéért egy olyan figyelemre méltó újabb elgondolásra, mely a hévforrások és mesterséges hévízfeltárások hőutánpótlódásának kérdését tette vizsgálat tárgyává és a ,,termikus háztartási egyensúlyi helyzet" biztosítása érdekében ,,termikus védterület" kijelölését is szükségesnek tartja [17]. Az előzőekben nagyvonalakban vázoltuk azokat a feladatokat, amelyek a közeljövőben megoldásra várnak a hévízgazdálkodás keretében a mennyiségi-minőségi védelemtől a korszerű üzemeltetésig. Ennek a kérdésnek gyökeres rendezése most már elkerülhetetlen, mert ez adhat biztosítékot a főváros értékes hévízkincsének védelmére és hasznosítására. összefoglalás A fővárosi hévíznyerő helyek közös hidrogeológiai védőövezetének kialakítása az első lépés az egész hévíz-kérdés végleges rendezéséhez. Ezt célozza a Vízügvi Igazgatóság által kiadott HATÁROZAT. Elengedhetetlenül szükséges a HATÁROZAT ban foglalt rendelkezések, kikötések, előírások szigorú betartása és betartatása. Gondoskodás történt arról, hogy a HATÁROZAT megfelelő példányszámban minden érdekelt és ez ügyben intézkedésre jogosult hatósághoz, intézményhez és szakszervhez eljusson. A Vízügyi Igazgatóság ezzel is biztosítani igyekezett a hatóságok együttműködését a vízügyi szervekkel. A hévíz-védelem közös ügy, melynek elhanyagolása súlyosan veszélyeztet heti népgazdasági érdekeinket, a közegészségügyet, és nem utolsó sorban az idegenforgalom jövőbeni fejlődését. E kérdéssel kapcsolatos feladatok a közeljövőben az egyes hévíznyerő helyek belső- és külső védőövezeteinek kialakítása, az üzemeltetési kérdések tisztázása, a vízháztartás egyensúlyának biztosítása, a hévízmennyiség szakszerű elosztása és hasznosítása érdekében a mennyiségi és minőségi vízmérlegek elkészítése. Halaszthatatlan annak a kérdésnek eldöntése is, hogy milyen területekre terjed ki a hévízforrások és kutak hidrogeológiai védőövezete. Elsőrendű fontosságú ehhez a további kutatások beindítása, hogy az ideiglenes jellegű HATÁROZAT mielőbb végleges jelleget nyerhessen. Ez a munkálat, nemcsak a főváros érdekeit érinti, de befolyással lehet a környező megyék vízgazdálkodására is és a jelek azt mutatják, hogy bányagazdálkodásunkra is jelentős kihatással lehet. Amennyiben a regionális védőövezet (védőidom) kialakítása időszerűvé vált, középtávon sor kerülhet az államigazgatási eljárásoknál egyes jogi kérdések szabályozására és a védelmi rendelkezések egységesítésére, kiegészítésére. A szakhatóságok feladata, hogy a vázolt szempontokat állandóan figyelemmel kísérjék és adandó alkalommal javaslatot tegyenek a HATÁROZAT kiegészítésére, módosítására. Köszönet illeti mindazokat a hatóságokat, intézményeket, szakszerveket és szakértőket, akik hosszú évek fáradságos munkája alatt hozzászólásaikkal, indítványaikkal, szakvéleményeikkel lehetővé tették a HATÁROZAT létrehozását és így megindulhat az a további munkálat, mely a főváros hévizeinek mennyiségi és minőségi védelmét kívánja minél teljesebben szolgálni. IRODALOM [1] Dános M.: A vízjogi törvény, a kapcsolatos törvények és reájuk vonatkozó rendelkezések. I. kötet. Budapest. 1905. [2] Böckh J.: A M. Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1895-ről. [3] Schafarzik F.: Szakértői javaslat a rácfürdői gyógyforrások védőterületének megállapítása ügyében. 1898. [4] Magyar Törvénytár: 1913. évi törvénycikkek. Budapest. Franklin Társulat kiad. 1914. A t. c. 1. és 4. §-ihoz fűzött indokolás. [5] Szviezsényi Z.: Budapest fürdőváros technikai kérdései a háború utáni időkben. Hidrológiai Közlöny. Budapest kötet. 1941. [6] Bapp F.: A budapesti langyos- ós meleg gyógy vizek védőterületének kérdése. Gyógyfürdöügy. 1961 1. [7J Vendl A.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny. 1944. 1—3[8] ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat: Budapesti thermálvizek közös védőterülete. Műszaki tanulmány. (60/217 tervszám) Kézirat. 1962.