Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme

204 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek A vitaülós folyamányaképpen az alapjavaslat némileg újból módosult. Felülvizsgálva a Vendl-féle tervnek Budaörsre vonatkozó részét, mivel a területen levő keserűvíz kutak gyakorlatilag megszűntek, a védőövezetnek e területre történt kiterjesztése már nem volt indokolt. Módosult a határvonal Buda-Északon, ahol a csillaghegyi és pünkösdfürdői kutak, Pest-Délen, ahol a csepeli kút védelme érdekében szükséges volt a határvonal kiterjesztése Üröm és Budakalász, valamint Szigetszentmiklós községek területének egy részére. Némileg változott a terület határvonala Pest-Keleten a Pascal-kút védelmére is. A vitaülésen azonban olyan újabb szempontok is felmerültek, amelyeket részleteiben további vizsgálat tárgyává kellett tenni. Újabb észrevételek a tervezettel kapcsolatban Az előzetes tárgyalások során egyes szakemberek hangot adtak azon véleményüknek, hogy a javasolt VÉDŐÖVEZET „eszmei" jellegű, amely „figyelemre méltó, de önkényes, a természeti adottságok nem épültek bele eléggé" [6]. Kétségtelenül igaz, hogy a budapesti hévizek főbb tározó kőzete (a triász, a dolomit és a mészkő) a Duna jobb parti egyes helyeken felemelkedik a térszintig, a bal parton pedig nagyobb mélységre süllyedt le. E kőzetek törésvonalai mentén történik a hévizek feltörése. Ebből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy teljesen szükségtelen egv nagykiterjedésű VÉDŐÖVEZET kialakítása, elégséges volna a törésvonalak mentén azt kijelölni. Ez a nézőpont kizárólag hidrogeológiai szempontokat figyelembe véve helytálló bizonyos esetekben, de nem a főváros területén, mert egy ilyen szabálytalan sávszerű övezet kialakítása államigazgatási szempontból nem valósítható meg. Így pl. szabálysértési eljárásoknál olyan helyzet alakulna ki mind jogi, mind vízügyi szemponból, 2. ábra. A budapesti hévizek (ásvány- és gyógyvizek) közös hidrogeológiai védőövezetének kialakítása a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság H 30776/5/1970. számú határozata alapján Puc. 2. Coíöanue eudpozeojioeunecKoü 3aupimnoü 30hu öydartewmcKux mepMaAbtmx (MutiepaAbiibix u Aeneöiibix) eod na ocuoeaHuu nocmanoeAeuiin CpednedynaücKozo Bodoxo3HücmeeHHoeo ynpae.ieuun Na 30 776/5/1970 Abb. 2. Ausgestaltung der gemeinsamen hydrogeologischen Schutzzone der Budapester Thermalwasser (Mineral- und Heilwásser) auf grund der Verordnung Nr. H 30 776/5/1970 der Wasserivirtsehafts Direktion Donautal-Mitte 4 fávirosi hévizek (ásvány- és gyógyvizek) közős hidrogeológiai védöövezete Szikkosztasi tilalom alá eső területek BUDAKALÁSZ Nagybudapest hatóra Asvony-, gyógy-és hévlznyero helyek / \ PÜNKÖSDFÜRD

Ő ÍU/V / 5 KÍITJA "íi I J ,o ~7T, jk/í CSILLAGHEGYI STRAND FDRRAS

AE^j II L

g_KúTj

A 0 Ty ujpi "J^ROMATSTRAND^-/ / g ;j ^X

FUROft FORRÁSA

I/ / Pesthidegkút ' /

5ZABADSAG STRANDFÜR

DŐ KÚTJA J/ 7/

kx

' jbr

ELEKTROMOS S.E. KÚTJ

A p> ÍARGITOIGET lákossienlrnihaítk iZFCHENyi II. KUT Cinkota SZÉCHÉNYI I. KUT FORRÁSAI feBüDASfUBCO FORMSAI

ES KUTJAI ^K'GELtÉRTFÖRÓ8 FORRÁSAI ' 'Rákoscsaba Rákoskeresztúr •/'FERENC JÓZSEF HUNVADI JÁ

NOS I KESERŰVÍZ FORRÁSOK ^ Budafok II Budatétény ' l ^^ Hispesl^\ r'

PESTERZSEBETI FÜROO KÚTJA

I Pest/őrit , Pesterzsébet CSEPEIISTRANDSoroksár