Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme

202 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek műtárgyat létesíteni, amely a vizeknek a védőövezet te­rületéről való szabad lefolyását akadályozza. A vódőövezet területén dolgozóknak, illetve ott lakók­nak egészségügyi védelme fertőzéses megbetegedés ese­tén azonos a belső védőövezetnól ismertetett eljárással. Mind a belső, mind a külső védőövezeten levő épüle­tek, lakások szennyvizeit meghatározott módon készült házicsatorna útján kell a közcsatornába, vagy a védő­övezeten kívül levő szennyvíztisztító berendezésbe el­vezetni. A háztartási és fürdővizeket csak a vódőöve­zeteken kívül szabad elszikkasztani, a házi szemetet vízzáróan ós jól tisztítható tartályokban kell gyűjteni ós a védőövezeteken kívülre szállítani, az árnyékszékeket betonlapra helyezett kiemelhető vastartállyal kell el­látni ós azt a közegészségügyi szabályok megtartásával kell kiüríteni. A hidrogeológiai védőövezetre vonatkozó főbb rendel­kezések: A hidrogeológiai védőövezet határát a víznyerő hely­hez tartozó vízgyűjtő terület nagyságának és hidrogeo­lógiai adottságainak figyelembevételével kell megálla­pítani. Ezen a területen nem szabad olyan létesítményt épí­teni, amely a víznyerő helyet szennyezéssel veszélyez­tetheti. Az övezetben tilos az erdőírtás, a bányaművelés, és minden, a víz tisztaságát és természetes állapotát ve­szélyeztető munka elvégzése. A védőövezet területén a szennyvíznek elvezetésére, a szennyező anyagok elhe­lyezésére és kezelésére vonatkozó általános rendelkezé­seket a védőterületre vonatkozó határozatban kell meg­állapítani. A vízügyi törvény Vhr 36. §-a tovább megy az említett rendelkezéseknél és a kétdimenziós védő­terület mellett, ha a vizek egészségügyi szempont­ból történő megóvása, vagy utánpótlódásának, mennyiségének, illetőleg minőségének védelme a káros felszínalatti behatások távoltartását teszi szükségessé, a vízügyi hatóság a felszín alatti víz­készlet védelmére — vízföldtani szakvélemény alapján — védőidom (védőpillér) kialakítását ír­hatja elő. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a három­dimenziós védelmi rendszer kialakítását. 3 A történelmi előzményekből levonható tanulságok A század elején kiadásra került belső és külső védőövezeteket kijelölő vízjogi engedélyek elavul­tak. Az akkori Budapest települési helyzete lehe­tőséget adott arra, hogy egy-egy forrás részére nagyobb kiterjedésű területeket lehessen kije­lölni a geológusok szakvéleménye alapján külső 3 Az említett 11/1965. (VII. 11.) Korm. sz. rendelet ós az ezt — 1966. július 6-ával — életbe léptető 4/1966. (VII. 6.) Eü. M. sz. rendelet új fogalmat vezetett be. E szerint „A gyógyhelyen belül a betegek nyugalmának ós a gyógyítás rendjének biztosítása érdekében a beteg­ellátási célra szolgáló részt védett területként kell kije­lölni. A kijelölés az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik" [9], Különleges rendelkezést tartalmaz a vízügyi törvény Vhr. 35. §.(2) bekezdése is, amely szerint „Az egészség­ügyi jogszabályokban előírt esetekben a fürdők ós gyógy­fürdők védelmére is védőterületet kell megállapítani" — A 11/1965. (VII. 11.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1966. (VII. 6.) Eü. M. sz. rendelet 20. §-ának(l) bek. részletesebben fogalmazza az előbbi rendelkezést: „A vízügyi hatóság — az ORSZÁGOS GYÓGYFÜRDŐ­ÜGYI IGAZGATÓSÁG javaslatára — a gyógyfürdőkön kívül védőterületet állapít meg: a) az elismert ásvány­vízzel vagy hévízzel üzemelt fürdőt fenntartó gyógy­üdülők, b) az ásványvizet alkalmazó fizikotherápiás gyógyintézetek, végül c) a gyógyvíz ivó csarnokok vé­delmére". védőövezetként — A jelenlegi rendelkezéseket figyelembe véve, ezek a vízjogi engedélyek ma már nem tarthatók fenn. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a főváros rohamos fejlődése miatt előállt jelenlegi viszonyok között az említett hármas védőövezet rendszer és ezeken túlmenően a háromdimenziós védőidom kialakítása, amely pontosan a hévíznyerő helyek védelme érdekében nagyfontosságú, rendkívül összetett és szerteágazó feladat. Kizárólag a fő­város területét figyelembe véve a jelenlegi rendel­kezések számos esetben nem vihetők keresztül és a törvények, valamint rendelkezések szellemének megfelelő korlátozásokkal, egyedi elbírálással le­het csak a védőövezeteket kialakítani. Fokozza a nehézséget az is, hogy az ivóvízellátó forrásokra és kutakra kiadott rendelkezés mellett a hévizek védőterületének kialakítására vonatkozó hasonló uta­sítás kiadásra még nem került 4» 5 Vízügyi vonalon — és ez alapjaiban érinti az egészségügyi és balneológiai szerveket is — az 1964. évi IV. t. c. 45. § (2) bek. szerint a vízügyi hatóság köteles a vízhasználatokat, — így a védő­területeket is — 1972. december 31-ig felülvizs­gálni. Ennek során az új vízjogi engedélyek kiadá­sához elengedhetetlenül szükséges olyan egységes intézkedés, amely egyrészt tisztázza a fogalmakat, másrészt, az élettel és a gyakorlattal szorosan össz­hangban álló rendelkezéseket ír elő. Tervezetek és javaslatok a közös hidrogeológiai védőövezet kialakítására A Fővárosi Fürdőigazgatóság által készíttetett, a főváros területére kiterjedő egységes, közös hidrogeológiai védőövezet (Továbbiakban: VÉDŐ­ÖVEZET) kialakítására vonatkozó tanulmánnyal kapcsolatban az érdekelt szakszervek és szakértők részéről több kiegészítő javaslat és észrevétel tör­tént. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál mű­ködő Balneológiai Bizottság 1965. december 14-én tartott ülése foglalkozott a kérdéssel, mely alkalom­mal bemutatták a hozzászólásokkal kiegészített tervezetet, amelyet a Bizottság további eljárási alapként elfogadott [10], Az összes érdekeltek megegyeztek abban, hogy a múltbani gyakorlattól eltérően, egy közös VÉDŐ­ÖVEZET kialakítása elengedhetetlenül szükséges, mert a budapesti langyos és melegvizet szolgál­tató források és kutak között a hidraulikai tör­vényszerűségeknek megfelelően, a vízutánpótlódási 4 Az ez irányú Eü. M — OVH. utasítás elkészítése fo­lyamatban van. 5 A 2/1970. (I. 17.) ÉVM. sz. alatt életbeléptetett új Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet, IX. fej. Víz­ellátási létesítmények 112—117. §-ai a védőterület hár­mas védőövezetének kialakítására változatlan tartalmú előírásokat tartalmaz, de itt sem történik megkülön­böztetés az ivó- és a hévízvédelem között. Ezzel kapcso­latban meg kell jegyezni azt is, hogy az ivóvíznyerő he­lyek védőövezeteinek kialakításánál — fővárosi viszony­latban — az előzőkben ismertetett nehézségek még fo­kozottabb mértékben fennállanak.

Next

/
Thumbnails
Contents