Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
4. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Magyarország vízföldtani tájai
Dr. Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. 151 JELMAGYARÁZAT: 1 birtokában ugyanilyen szerkezeti vonal rajzolódik ki a Tisza mentén a Bodrogköz és Rétköz határán is [17], , A pleisztocén formáció Ny—K-i irányban (Karcag—Püspökladány É—Kaba D—Sáránd—Kókad sávban) hirtelen vastagodik meg dél felé (6. ábra). Ugyanitt a hozam és vízminőségi adatok gyors változása is ennek a szerkezeti vonalnak fontosságát jelzi. 6. ábra. A mgyedidöszaki formácio vastagsága az ÉK - Alföldön 1 — az Alföld határa Fig. 6. Thickness the of Quaternnry formation in thenorth-eastrrn part of the Plains 1 — Boundary of the Plains Az Alföld vízföldtani tájainak ismertetése (16) A Budapest D és Pásztó vonalú középhegységi határ, meg a Pásztó — Ceglédbercel K szerkezeti irány közötti háromszögű területen vékony és hézagos a pleisztocén [29]. Csak a völgyek durvaszemcsés homokjában van helyenként közepes mennyiségű talajvíz. A fő vízadó képződmény a felső-plioeén ós felső-pannon homok. Kz a homokos és korban nehezen szétválasztható rétegsor ÉNy-on nagy területen a felszínen van, DK felé lejt s egyre vastagabb a pleisztocén fedője. A Cserhát alatt, a Zagyva és a Galga közének (16.1) legkedvezőbb része a Calga torkolata körüli kis helyi süllyedék. Ebben a pleisztocén alja a fő vízadó. A Galga—Tápió közben (16.2) a vékony pleisztocén a völgyekben kevés talajvizet tartalmaz. A Tápió völgye ós a Vecsés—Monor— Ceglédbercel közötti szerkezeti vonal határolja a magas helyzetű Monori hátat (16.3). Csak a völgyekben van kevés talajvíz. A pliocén összletet feltáró kutak hozama is gyenge. (17) A Zagyva és a Sajó völgye között a hegység peremétől közvetlenül délre a Mátraalja (17.1) és a Bükkalja (17.2) az alföldi depresszió felé egyre enyhébben lejtő terület. E sáv déli határa ott van, ahol a lejtőt elég feltűnően felváltja az Alföld „vízszintes" akkumulációs felszíne. A felszínt borító pleisztocén takaró, a völgyek kivételével, vörös és barna agyag, kolluvium [29]. A 1 m -25 l/p/m 3 f\\ l 50-100 l/p/m 2E3 15-501,p/m ;EE3 m- t/p/m LLJJJLlP* 7. ábra. A mélyebb pleisztocénből termelő kutak fajlagos hozama az ÉK-Alföldön. Fig. 7. The specifie yield of ivells dratving on the deeper Pleistocene in the north-eastern part of the Plains JELMAGYARÁZAT•
