Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Dr. Szalóki Sándor: Módszer a természetes vízellátottsági viszonyok nyújtotta termelési lehetőség kihasználásának becsléséhez
132 Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. Dr. Szalóki S.: Módszer a természetes vízellátottsági Példu a módszer alkalmazására Tabelle 7. Beispiel zur Anwendung der Metliode Termőhelyek B [mm] P 0 [mm] P' [mm] k [mm] w [111111] w' [mm] I'f [mm] 11" [111111] Sopron Szombathely 425 372 338 31 (5 0,91 168 153 324 477 Sopron Szombathely 301 385 244 315 1,29 148 191 264 455 Győr 201 204 302 277 1,12 160 179 188 367 Siófok 240 303 359 320 1,08 172 186 222 408 Készt hely 245 360 312 340 1,27 162 206 226 432 Zalaegerszeg 400 392 409 353 0,92 180 166 316 482 Szentgotthárd 421 400 351 357 1,06 170 180 322 502 Nagykanizsa 460 380 410 397 0,89 182 162 332 494 Pécs 347 299 406 362 0,88 180 158 290 448 Szeged 211 275 340 298 1,09 168 183 198 381 Miskolc 261 310 327 266 1,00 166 166 238 404 Nyíregyháza 234 292 371 291 1,01 174 176 216 392 Debrecen 295 297 334 288 0,93 168 156 260 416 Békéscsaba 254 279 418 284 0,89 182 162 232 394 Jelmagyarázat: P=a tenyészidőszak alatti csapadék az adott évben; P 0 — ugyanaz a sok óv átlagában (a kukorica és cukorrépa esetében V. 1—IX. 30.); P' — a tenyészidőt megelőző időszak tényleges csapadéka és i o — ugyanaz sok óv átlagában (X. 1—IV. 30.); y= korrekciós tényező, amely a sokéves átlag és az adott óv csapadókmennyiségének viszonya [(8) képlet]; w = a tenyószidőn kívüli csapadókból hasznosan tározódott vízmennyiség (1. ábra); w' = a hasznos tározódásból az adott évben ténylegesen felhasználható vízmennyiség [(7) képlet], Pfi = a tenyészZfichrnerkltirunK: P = Niederschlag wáhrend der Vegetationszeit im gegebenen .Tahr; P 0—irn langjáhrigen Durchschnitt (ím Falle von Maié Zuckerrübe voni 1. V.—3]. IX); P' =effektiver Niederschlag der der Vegetationszeit vorangehenden Periode und P 0=im langjáhrigen Durchschnitt (1. X.—30. IV.) = Korrektionsbeiwert, Verháltnis der langjáhrigen Durchschnitts und der Niederschlagsmenge des gegebenen Wirtschaftsjahres (Abb. 8); IV =die ausserhalb der Vegetationszeit aus Niederschlagen nützlich gespeicherte Wassermenge (Abb. 1.); W'=die aus der nützlichen Speicherung ira gegebenen Jalír tatsachlich verweudbare Wassermenge (Gl. 7.); 7'=die aus den Niederschlagen walirend nálásának hányadosát, röviden a vízkihasználási tényezőt (h) kapjuk. (11) Az adatok szerint az 1967-ben adott reális lehetőséget kukoricával a íobb kukoricatermő övezetekben is csak 40—60%-ig használtuk ki. Cukorrépánál kedvezőbb kihasználási tényezőket kaptunk, különösen a fontosabb répatermesztő körzetekben, mint Békéscsabán, ahol 86%, Győrött 80% és Debrecen környékén 76%-ot tett ki a ,,h" tényező. 3. ábra. A vízellátottsági tényező (A') és az elérhető termésátlag (T n) kapcsolata [I ] oukorrépa lehetséges gyökértermése, [2] kukorica lehetséges szemtermése Abb. 3. Beziehung zwischen Wasserversorgungs beiivert (A'J und dem erreichbaren Ertragsdurchschnitt (T 0) [1] Möglicher Wurzelertrag der Zuckerrüben, [2] Möglicher Kornertrag des Mais Ezek az adatok is rámutatnak arra, hogy öntözetlen viszonyok között még a jelenlegi fajtákkal is nagy kihasználatlan lehetőségeink vannak, az újabb fajták termesztésbevonása pedig még tovább bővíti a termésátlagok növelhetőségét. Úgy vélem, a fenti módon számított ,,/<" tényezővel jól lehetne jellemezni egyrészt az egyes termőhelyeket és évjáratokat, másrészt az egy-egy termőhely-típusokhoz tartozó körzetek, üzemek és az üzemen belüli táblákon folyó termelési tevékenység agrotechnikai és vízgazdálkodási színvonalát. Az sincs azonban kizárva, hogy a ,,h" és a fontosabb termesztési tényezők kvantitatív kapcsolatának vizsgálatán keresztül azok termésalakító szerepére, súlyára, továbbá kedvező mértékének megállapítására vonatkozóan is hasznos támpontot lehessen kapni. A felhasználható vízmennyiség produktivitását (R) a tényleges termés alapján számoltuk (12) Ezzel a módszerrel számított vízhasznosulás az eddigiekkel (Hank, 1952) szemben annyival pontosabb, amennyivel a termés előállításához rendelkezésre álló vízmennyiséget ( W') a (7) képlet szerint sikerül pontosabban megállapítani. Az 11 tényező egy fontos mutató, de nem alkalmas az elérhető termésátlag, sem pedig a lehetőség kihasználtságának megítélésére. A gazdálkodás színvonalának jellemzésére azonban felhasználható, bár e célra is jobban megfelel a ,,h" tényező, amely a környezet párologtató képességének hatását is magában foglalja.
