Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos–Sellyey Gyula: Eltőmödött vízadó kutak feltárásának tapasztalatai

Marton L.—Sellyey Gy.: Eltömődött vízadó kutak Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. 115 1. táblázat foltárt 3sz kút új aknakút siemens kútrendszet kevert ipari víz Sajó folyó Szinva patak vizsgálat időpontja 1965. II. 25. 1965. II. 21. 1965 X.1. 1966. X.12. 1966. II. 10 1965 VU. 21. 1966 II. 10. 1966.11.10 vízhőfok C* 10,6 130 — 12,4 10,7 12,8 2,2 5,8 tevegó hőfoka c 3,5 24,8 — 19,7 3,7 25,8 3,6 V pH 6j9 7,1 70 6,7 6,8 6,9 74 7,7 összes száraz marad mq/l 1250 1692 1477 1528 1609 1364 302 C9l SÍO2 mg/l 5p iop 15(0 HP 20p iop P 200 Ca mg/t 294,1 383,5 391,0 397,0 389,0 309,2 57 9 100|7 Mg mgfl 28,2 4Q6 43,6 57,7 42,8 34,0 15,3 24,5 lugosság n/ttfc 6|30 9,38 7,11 6,45 6,58 7,76 2,82 3,55 ossz- kem. nkf 47,50 62,88 64,65 61,85 64,20 51,01 11,62 19,71 karb. kem. nkf 17,60 26,26 19,91 1^06 18,42 21,72 7,90 9t94 áll. kem. nkf 29,90 36,62 44,74 43,79 45,78 29,90 3,72 9,77 Cl mg/l 48,0 44fi 42,0 39£ 42,0 39,0 21,0 21,0 SO4 -11560,5 829,7 8079 774,4 800Ű 645,7 78,6 163,4 0? fogy. 3,44 3,44 1,92 2,92 2,39 3,88 5,54 4,10 Fe -11,55 1,00 0,59 1,65 1,50 3,50 Mn 0.30 033 0(70 0,40 0,30 0,65 NO3 -r0 P —. 6,90 L a 3,1 77 N02 -1— 9 gy. nyom — 0 eros nyom gy. nyom. eros nyom. NH3 -10,60 0,15 nyom. 4 0£5 1,00 1,00 P2°S 4 0 9 91 4 i> 4 szabad CO2 -1116,70 104,60 166,85 161,15 134,70 14,25 0 mészagr CO2 -125,4 39,0 370 • ¥ _8p fl oldott O2 -13j90 S^80 441 167 11,03 11,48 Na -15^8 125,1 4^7 40,5 3Í5 _ 93,8 20,7 11,5 lebegj anyag -1flT 0 fl f* .._ J( 4 779^9 459,4 vízhozam l/p 100 100 98 200 1000 2000 kútcsö eternit eternit eternit beton acél acél A kútcső körüli mesterséges kavicsszűrőből vett minta szemcsenagyság adatai : 300 — 800 mm 0 gyűrűben Z>

5

0=10,() mm /)

1

0 —5,5 mm, U= 2,2; a 800—1200 mm 0 gyűrűben pedig D

5

Q= 5,5 mm, /J

l

o = 0,4 mm, U = 23,0. A minták kémiai összetételének meghatározására kétféle módszert alkalmaztunk: sósavas kioldást és teljes feltárást. A szemcsékre lerakódó — kicsapódó — anyagok kémiai összetételének meghatározására a sósavas kioldást alkalmaztuk. Minthogy főként vas- és alumíniumhidroxidról, továbbá karbonátokról van szó, 1:1 hígítású sósavval való 30 perces kirázás útján végeztük el a kioldás műveletét. Megmérve az oldhatatlanul maradt részt, kiszámítható volt a kioldódott anyag súlyszázaléka az egész rétegmintára vonatkoztatva. A sósavas oldatból azután a szokásos talaj vizsgálati elválasztás módszerével meghatároztuk a főbb komponenseket: Fe,,0

3, A1

2ü

3, CaO, Mg() grammban és súlyszázalékban. Szulfát-általában csak nyomokban volt jelen. Külön vizsgálat tárgyát képezte az izzítási veszteség és a CaC0

3 meghatározás. Ez utóbbi értéke 0 volt. Példaként csupán a —4,0 m-es B-jelű szintből vett minták vizsgálati eredményeit közöljük a 2. táblázatban, ahol a kioldott mennyiséget százalékosan, az egyes komponenseket gramm/kg-ban adjuk meg. A 3. táblázat szintenként összefoglalt átlagértékeket tartalmaz. Mint a táblázatból látható; a sósav csak kis mennyiséget, 1—3 súlyszázalékot oldott ki a minV A ^ / /1 3 ^ / /1 11 X 3. ábra. Talajmintavételi helyek Puc. 3. Mecma e3nmun npoB epynma