Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Déri J.: Sztochasztikus program Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 85: Sicherheits-Wasservorrat (mit áhnlicher Methode) aucli die vom Wasserverbraucher betreuten ausserbetriebliohen und mehrere Betriebe bedienenden SieherheitsWasservorrate berechnet. Der 3. Artikel fasst. einige l'robleme der operatíven Lenkung des Wasserdargebots zusammen. Anhand der Grenzen und Bedeutung der mathematischen Projektierung und Programmierung kann festgestellt, werden, dass anstelle der herkömmliehen Projektierung die allgemeine mathematische l'rojektierung bzw. Programmierung heutzutage oder in der Zukunft noch auf zahlreicbe Schwierigkeiten stösst, (4. Abschnitt), Die praktisehe Bedeutung der Ausarbeitung und Ariwendung des hier behandelten stochastischen Programms betont die Tatsache, dass dieses die Regulierung des wasservorratswirtschaftliehen Prozesses in exakter Weise und von der Wirtschaftlichkeit ausgehend annáhert. KŐIM V VISMER TE TÉS Az erózió különleges fajtája Új-Zélandban Peter L. Hosking a Journal oj Sóit and Waier Conservatión 19(17. évi 4. számában az erózió egyik különleges fajtájáról ír. Az angolul „tunnel erosion" (alagút-erózió), ,,pothole erosion" (fazék-gödör erózió), „piping" (csövezés), ,,subcutaneous erosion''' (kéregalatti erózió), vagy „rodentless rodent erosion" (féreg nélküli féreg erózió) elnevezésű jelenséget - amit magyarul leghelyesebben járateróziónak nevezhetnénk — az USA-bari, Hawaiban, A usztráliában és Új-Zélandban figyelték meg. A járat-eróziónak eddig kevés irodalma van, s főként a megfigyelések leírására korlátozódik. Az erózió e különleges fajtájának megjelenési formáját a sokféle elnevezés együttese elég jól kifejezi. Bizonyos körülmények között — talaj- és éghajlati viszonyoktól, növényzettől, fekvéstől, lejtési viszonyoktól függően nagyobb esők, záporok után a talajban kisebb-nagyobb járatok alakulhatnak ki. A járatok feneke száraz időszakban is nedves. A mélyebb gyökérzetű füvek színe itt üdébb, zöldebb. Az ismétlődő záporok hatására a járatok mérete növekszik, ezzel egyidejűleg gyengül a fedőréteg alátámasztása. Egyes helyeken a boltozat beszakad, „fazék-sor" keletkezik. Az így létrejött gödröket összekötő járatok növekedésével, további beszakadásokkal a járat összefüggő, nyílt vízmosássá alakulhat, amelyet néhány hosszabb-rövidebb ideig még megmaradó természetes híd szakít meg. Járatképződést eddig löszön jellegű lejtőkön figyeltek meg, olyan területeken, ahol az évi csapadékösszeg 500—700 mm, a nyár aszályos, s időnként heves zivatarok érik a területet. A legtöbb esetben igen fontos a növényzet szerepe, Ha szívós gyepszőnyeg, gyökerekkel átszőtt vastag felső talajréteg alatt keletkezik a járat, a beroskadás, gödörképződés csak később, nagyobb járat kialakulása után következik be. A gyepszőnyeg hiányosságai legeltetés, gyeptéglakiemelés, gyümölcsöstelepítés stb. következtében járatképződés okozói lehetnek, a fokozott beszivárgási lehetőség kövezteztében. Különösen esősegíti a járatok kialakulását az, ha a talaj kiszáradáskor repedezésre hajlamos, s a víz a repedéseken át egy nem túl mélyen levő keményebb fekiiig juthat, ott lejtő irányban tovább szivároghat, s a lejtő alsóbb szakaszán ismét a felszínre kerülhet, a magával szállított finom szemcséket kihordva a felszínre. Hosking az Új-Zélandban Christcliurch mellett levő l'ort-Hüls északi oldalán végzett megfigyelései alapján megkísérelte a járateróziót annak állapota szerint csoportosítani, s az alábbi 1. táblázatban foglalta össze, A járatképződés sok gondot okoz a gazdálkodónak, A legelőterületet tönkreteszi, állandó baleseti veszélyt jelent birkának, gazdájának egyaránt. Gyümölcsösben a fák kidőlését, pusztulását okozhatja. A járat képződésre hajlamos területen a felszín alatti járatok kialakulása elleni védekezés egyetlen eredményes, de igen költséges módja a víz távoltartása megfelelően telepített drének segítségével. A járaterózióra vonatkozó eddigi ismeretek meglehetősen hiányosak. Ezen a területen érdekes és hasznos munka vár még a kutatókra. /. táblázat Az állapot A járat jellemzői A felszín jellemzői szama megnevezése állapot meret megrongált felület % 1. a) l>) c) Kezdeti korai Közepes Kései Nem alakult ki Kezd kialakulni Fejlődik, szétágazik néhány cm 30 cm-ig Kepedések a felszínen Nagyobb repedések, iszap a felszínen Nincs beomlás, de a járat vonala látható 2. a) h) <•) Kifejlődőt t korai Közepes Kései Folyamatos, egyenetlen Tágulás Tágul, de betölti a berogvott boltozat 30—1)0 cm 30—90 cm 30—120 em Néhány „fazék", kb. 30 cm átmérővel ' Nagyobb és több fazék Vízmosás, kevés gyepszőnyeg áthidalással 5 10—20 15—40 3. a) b) o) Vízmosás korai Közepes Kései Teljesen berogyott, füves felület, Összefüggő vízmosások, megszakítatlan összekötő vízfolyás A vízmosások nőnek (3—4 in-ig), bozóttal benőve, esetleg új járatképződés Az egész lejtőt vízmosások borítják, közönséges fluviális erózió 20—00 100-ig 100 Csobok Veronika