Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
72 Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. Dr. Szász G.: A téli csapadékösszegek változása A tavaszi vízhiány elsősorban azokban az évjáratokban ölt jelentősebb mértéket, amikor a téli csapadékösszegek csekélyek. A téli feltöltődés, illetve tározódás igen fontos a mély gyökérzetű növények számára. Végül a téli csapadékösszegek ingadozásának a függésében kell megemlíteni a belvízelvezető műszaki berendezések fejlesztésének kérdését. A belvizek számának átmeneti szekuláris csökkenése a belvízveszély fokozódó valószínűsége követi. E klimatológiai vizsgálati eredmények véleményünk szerint jól hasznosítható támpontot adnak a belvízszabályozást végző hivatalos szerveink számára is. IRODALOM [1] Berkes, Z.: A csapadék szekuláris változásának elemzése. Időjárás. 1965. 69. k. 226—230. [2] Hoffmann, E.: Der Einfluss der Witterung auf die Ertragsbildung der Zuekcrrüben. Symp. Zuckerrübenproduktion. 1965. [3] Kéri, M.—Kulin, Z.: A csapadékösszegek gyakorisága Magyarországon (1901—50). Orsz. Met. Int. Hiv. Kiadv. XVI. k. 1953. [4] Köppen, W.: Klimaformeln und reduzierte Kegenmenge. Met. Zeitschr. 1919. 36. k. 1—7. [5] Oroszlány, I.: Szóbeli közlés nyomán. [6] Thornthwnite, C. W. : The Climates of North America according to a nevv Classification. Georg. Rev. 1931. 21. k. 633—655. Sakulare Anderung der Winter-Niederschlagsummen in Debrecen (1856—1964) Dr. Szász, G. Aufgrund statistischer Untersuchungen wurde festgestellt, dass der klimatologische Stammwert der Winter-Niederschlagsummen (XII—II) nicht konstant ist, sondern sich verháltnismássig zwischen weiten Grenzen bewegt. Der Gang der Winter-Niederschlagswerte der einzelnen Jahre zwischen 1856—1965 ist in der Abb. 1 ersichtlich. Innerhalb dieser Serie können die Niederschlagswerte der einander folgenden ca. 52 jáhrigen Serie, als aus gleicher Summe stammend betrachtet werden, nachdem der Mittelwert und die Streuung dieser gleich ist. Innerhalb der 52 jáhrigen Abschnitte, wechseln niederschlagsarme bzw. niederschlagsreiehe Zeitabschnitte von ca. 25—26 jáhriger Dauer rythmisch, was ein áusserst wichtiger klimatischer Charakterzug ist. Laut den Háufigkeitsberechnungen, der Untersuchung des beweglichen Mittel, der Ergebnisse der Korrelationsanalysen, handelt es sich in diesem Fali nicht um eine klimatische Periode, sondern um sakulare Anderungen. Im Verlauf der Streuung hingegen kann wáhrend der Beobachtungsperiode eine signifikante rythmische Ánderung beobachtet und die Streuungsperiode auf 52 Jahre geschatzt werden. Als Resultat dieser letzteren Untersuchungen kann festgestellt werden, dass die Sehwankung der Winter-Niederschlagssummen sich im Ralimén der 52jáhrigen Pei'iode verringert und naehher wieder erhöht. (Folytatás a 64. oldalról) A Soproni Csoport, a Borsodi Csoport közreműködésével 1969. szept. 18-án és 19-ón tanulmányutat rendezett, amelynek során a résztvevők megtekintették a Balaton déli partján levő vízműveket (Siófok, Balatonlelle, Balatonföldvár, és Szántód), valamint a Velencei tó partján levő Agárdot . A Középdunániiíli Csoport 1969. szeptember 26-i előadó ülésén Egry Gábor a Gajavölgyí Regionális Vízmű kialakulásáról t artott vetítettkópes előadást. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Fizikai-Kémiai és Vegyipari Mérések Szakosztálya, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Erőművi Mérés- és Automatizálás, valamint Vízkémiai Munkabizottságával, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályával közös rendezésben 1969. szeptember 29-ón klubdclutánt rendezett az ipari automatikus folyadék analizátorok hazai fejlesztésének kérdéseiről. A klubdélután előadója Nika Endre volt. A Szolnoki Csoport 1969. szeptember 29-i klubdélutánján Hegedűs Lajos a. Kiskörei Vízlépcsőről és a Középt iszavidóki Vízügyi Igazgatóságra háruló kapcsolatos feladatokról tartott előadást. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, valamint a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. szeptember 30-i klubdélutánján dr. Erdélyi Mihály a Dél-Jemeni Köztársaság hidrogeológiai és geológiaiviszonyairól, valamint az ország földrajzi jellegzetességeiről, I'áris Emil pedig a Dél-Jemeni Köztársaság vízellátási és öntözési helyzetéről, valamint ezek távlati fejlesztésének irányairól tartott előadást. A Debreceni Csoport a Debreceni Műszaki Napok keretében 1969. szeptember 17-én kerekasztal konferenciát rendezett, amelynek vitaindítóját Budavári Kurt tartotta „Hajdú-Bihar megyei öntözések hatékonyságának növelhetősége elektrifikálássar' címmel. A szeptember 19-i vitaülós vitaindítóját dr. Felföldy Lajos: ,,A biológia szerepe a vízgazdálkodásban" címmel tartotta. 1969. szeptember 22-én Gábos László: „Települések és állattenyésztő telepek szennyvizeinek elhelyezése légoxidációs tó utáni öntözéssel" c. előadása hangzott el. Szeptember 12 és 16 között a csoport rendezésében vízminőségvédelmi kiállítás volt, amelyen bemutatásra kerültek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) által összeállított vízminőségvódelmi kiállítási anyagok is. A Vízkémiai és víztechnológiai Szakosztály 1969. szeptember 26-án vitaülést rendezett, amelyen dr. Öllős Géza a víztisztítási technológia fejlődésének irányairól adott elő. Az előadás számos, üzemelő, vagy tervezés alatti nyugateurópai vízmű tisztítástechnológiáját elemezte. Ismertette az ózonos és az aktív szenes vízkezelés jellegzetes eseteit, valamint a gyorsszűrósű víztisztítás alkalmazásának lehetőségeit. Foglalkozott még az előadó a lassú szűrés és a talaj vízdúsítás egyre fontosabb szerepével, továbbá az üzemelések kialakult tapasztalataival. A Szennyvíz Szakosztály 1969. szeptember 24-i előadó ülésén dr. Péchy László és dr. Sági Mihály a szerves vegyipari szennyvizek oxidációs úton való tisztításáról tartott előadást. Az előadók a folyadókfázisban történő oxidáció alkalmazási lehetőségének kiterjesztése céljából kísérleteket végeztek különböző típusú, nagy szervesanyag tartalmú gyógyszeripari szennyvizekkel. A kísérletek alapján megállapították, hogy a gyógyszeripari szennyvizek szerves, szennyező anyagai a folyadékfázisban levegővel végrehajtott oxidációval megsemmisíthetők, katalizátorok alkalmazásával pedig az oxidáció hőmérséklete és nyomása jelentősen csökkenthető. Ugyanezen az ülésen Urbányi György: „Biológiailag tisztított ipari szennyvizek kémiai kezelése, különös tekintettel a színezékekre és a maradék KOI-ra" c. előadása is elhangzott. Az előadó megállapította, hogy az ipari szennyvizek okozta elszíneződések a befogadók biológiai folyamatait előnytelenül befolyásolhatják. így esetenként szükség lehet a maradék szennyeződések koaguláló szerekkel végezhető eltávolítására is. Az előadó beszámolt saját kísérleteinek eredményeiről, amelyek szerint a színező anyagok mennyisége a minimálisra csökkenthető. A Borsodi Csoport 1969. szeptember 25-i előadó ülésén láz old Ádám a borsodi ipari vizek és ipari szennyvizek minőségi vizsgálatait ismertette.