Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Schiefnek Kálmán–Fázold Ádám: Gyógyvíz minőségének változása összefüggésben az üzemeltetéssel

•QS Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. VÍZKÉMIA Gyógyvíz minőségének változása, összefüggésben az üzemeltetéssel TAKÁCS SÁNDOR dr.». SCHIEFNEK KÁT. MÁN, dr..»» F Á Z O L D ÁDÁM* A feltörő vagy feltárt hévizek, ásvány- és gyógyvizek therápiás hatása régen ismert. Számos betegség — gyomor- bélbántalmak, szív és keringési megbetegedések, bőrelváltozások stb. — gyógyítására kiterjedten alkalmazzák. A hévizek ós gyógyvizek hatásmechanizmusa komplex, ugyanis a víz mechanikai, fizikai és kémiai hatása együttesen, de külön-külön is érvényesül. A gyógyvizekben oldott állapotban levő ásványi sók, mikroelemek és egyéb alkotórészek a szervezetre specifikus hatást gyakorolnak. A gyógyvizek ós hévizek fiziko- és balneotherápiás felhasználhatóságáról számos hazai ós külföldi közlemény számol be [1, 2, 3, 4, 5, 6]. A részletes irodalmi ismertetést Schulhof fi. [2] könyve tartalmazza. A gyógyvizek műszaki feltárásának lehetősége után a hidrogeológiai adatok birtokában számos helyen létesítettek hévízkutakat. Megyénkben az általunk vizsgált gyógyvíz kutat 1938 — 193!). évben fúrták. A kút talpmélysége —875 m. Vízhozama a kezdeti időszakban 5000 l/perc volt, jelenleg 419 —1100 l/perc között ingadozik. A vízmenynviség csökkenését és ingadozását a feltörő víz kalciumhidrogénkarbonát tartalma is befolyásolja, ugyanis a belső csőfelületen aragonit réteg válik ki beszűkítve a cső keresztmetszetét. Létesítéskor a feltörő víz hőmérséklete 7(1,9 — 71,7 °C volt. A kútvíz a részletes, több évtizedre kiterjedő elemzések szerint kalcium- és magnéziumhidrogénkarbonátos, vátlamint kloridos hévíz, mely szulfid-ion tartalmánál fogva a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. A víznek jelentékeny fluorid-ion, metabarsav és metakovasav tartalma is van. A szabadszénsav mennyisége is számottevő (Sarló K. 1948, Papp Sz. 1956. 1966. Papp Sz.—Hegyessy L. 1967). Ez a kút látja el vízzel jelenleg is a fürdőtelepet. 1968. évben sorozatvizsgálatot kezdtünk annak tisztázására, hogy; a) az alkalmazott üzemi technológia milyen hatással van a gyógyvíz minőségére, b) változott-e a termelőkút vízminősége, a kúton végzett beavatkozások befolyásolják-e a kitermelt gyógyvizet, c) a különböző típusú medencékben milyen vízminőség változás következik be. Vizsgálati módszerek Az üzemeltetés módja: A feltörő gyógyvíz egy gázleválasztóba jut, ahonnan nyitott fémcsatornában vezetik a vizet a medencékig. A medencék vízhőmérséklete 35—39,5 °C, tehát a feltörő vizet hűteni kell. A gyógyvíz hűtésére felszín közeli talajvizet használnak. A medencék feltöltése után a vízutánpótlás szakaszos. A kis medencék vizét kétnaponként, a nagy medencékét 5—0 naponként cserélik. Ha a kút vízhozama lecsökken, a kutat kompresszorozzák. Ez az üzemeltetési mód kény

Tszerflség következménye, amely összefüggésben van a hévíz rendkívül erős vízkő kiválási hajlamával. A me* Borsodmegyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Miskolc. ** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. dencék nyitottak. A kis medence méretei: 9,2 X 9,2 X 1,15 m. Vízfelület 84 m

2, térfogata 97,4 m

3. Nagy medence méretei: 50x30x1,42 m, vízfelület 1500 m-, térfogata 2137, 5 m

3. Hígítási arány a nagy medencében, meleg víz : hideg víz 1 : 0,25. A kis medencék vizét nem hígítják. A gyógyvíz elemzése céljából a helyszínen mintát vettünk a termelőkútból, az ún. kis ós nagy medence vizéből, valamint a hűtővízből. Kémiai vizsgálatra 2 liter, bakteriológiai vizsgálatra 200 ml vízmintát vettünk. A helyszínen határoztuk meg a szabadszénsavat, oldott oxigént, kónhidrogént és a vastartalmat. Megmértük a víz és levegő hőmérsékletét. Laboratóriumban vizsgáltuk a kalcium, magnézium, ammónium, mangán, klorid, nitrát, nitrit, jodid, bromid, fluorid, szulfát, metabór ós metakovasav tartalmat. Megmértük a pH-t, kiszámítottuk a kálium, nátrium és hidrogénkarbonát mennyiségét. A bakteriológiai vizsgálat során meghatároztuk az E. coli ós összbaktérium számot. A vizsgálatokat a Magyar Vízszabvány előírásai szerint végeztük (MSZ 448). Egy alkalommal a napszaki ingadozás ellenőrzésére kétóránként vett mintákat vizsgáltunk. A vizsgálatsorozatot három hónapon át (június, július, augusztus) folytattuk, összesen 22 mintát vettünk és azokon 430 meghatározást végeztünk. Kiszámítottuk a mg/egyenérték ós Than-féle egyenérték százalékos nagyságát is. Vizsgálati eredmények A feltörő gyógyvíz kémiai összetétele lényegesen nem változott az előző vizsgálatokhoz képest. A kémiai elemzések adatait (minimum és maximum értékek) az 1. táblázat tartalmazza. Kalicum- és magnézium-tartalma nagy (215—328 mg Ca, 61 — 78 mg Mg). A klorid is 300 mg/liter felett van. A fluorid minimum értéke 4,0 mg/liter, de a bromidion is jelentős (1,55 — 2,17 mg). A hidrogénkarbonát 1200 mg/liter alá nem csökkent. A szabadszénsav minimum értéke ezzel szemben igen alacsony (legkisebb a kompresszorozáskor). A kén általában 4—7 mg/liter között ingadozott, egy esetben mértünk 15,2 mg-ot és egy alkalommal 1,7 mg-ot (kompresszorozáskor). A kút magas oxigénfogyasztásának értékei abból adódnak, hogy a kénhidrogént nem forraltuk ki. A vízhőmérséklet 63 — 66 °C volt. A nagy és kis medencékben bekövetkezett változások lényegében azonosak. A kalcium, szabadszénsav és hidrogénkarbonát nagymértékben csökkent (a kalcium közel egyharmadával, de a szabadszénsav csökkenése még ennél is nagyobb). Szulfid a medencék vizéből nem volt kimutatható. A medencékben bekövetkezett minőségi változásokat grafikonon ábrázoltuk. (1., 2., 3., 4. ábra). Az előbbiekkel ellentétesen viselkedett a klorid, ugyanis a klorid mennyisége a medencékben emelkedett (hasonló irányzatú a nátrium is). A klorid változását az 5. ábrán tüntettük fel. A jodid és fluorid is kevesebb volt a medencében, a bromid viszont változatlan maradt. A metaborés metakovasav sem változott értékelhetően. A vízhőmérséklet 35 — 39,5 °C volt.