Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
64 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Haszpra O.: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok II. 5. kép. A felfüggesztési pont mozgását közvetítő rúd tetején levő ,,erkély", az elmozdulásait mérő fejjel Bild 5. „Erker" am oberen Ende des Stabes, der die Bewegungen des Aufhangepunktes übertragt, sarnt dem Messkopf zur Erfassung der Bewegungen dulást. Mértük még a felfüggesztő kötél tövének függőleges mozgását és a gerenda végének függőleges mozgását. A felfüggesztő kötél tövének kivételével Valamennyi ponton egy-egy alumíniumlapocskát ragasztottunk a gerendára s ennek elmozdulását mértük a VITUKI által kifejlesztett rezgésmérőfej [15] segítségével. A felfüggesztő kötél tövének mozgását egy könnyű alumíniumcső közvetítésével felhoztuk a víz felszíne fölé, ott egy erkélyszerű alumínium lapocskát erősítettünk rá (5. kép) s ennek a mozgását mértük. Végeredményben tehát két ponton a vízszintes, három ponton a függőleges elmozdulást mértük. A mérési állapotokat az említett vizsgálatok [6, 7] alapján határoztuk meg. Ezek a következők: 1. Felül nyitott, alul zárt, tehát teljesen leeresztett gátszerkezet (lehajtott billenőlap, maximális felső átbukás), mint felső átbocsátásra mértékadó beállítás. #,= 107,80 B. 2. Felül zárt (felemelt billenőlap), alul 70 cm-re megnyitott gátszerkezet, mint alsó nyitásra megengedhetőnek minősített maximum. Hf= 107,55 B, H a=99,05 B. 3. Teljesen kiemelt gátszerkezet és 6000 m 3/s-nak 9 nyíláson való átbocsát ása, mint a gerenda elképzelhető, de nem üzemi terhelési állapota, inkább mint hidraulikailag érdekes állapot. H f= 104,50 B, H a= 103,97 B. Ezeknél a vízátbocsátási állapotoknál a gerendát felszíntől fenékig leeresztettük és közben a szükségesnek ítélt sűrűséggel (0,5, 1, 1,5 vagy 2 menként) elvégeztük a gerenda rezgéseinek vizsgálatát. Az eredmények megfelelőbb értékeléséhez azonban szükséges volt a gerenda természetes rezgéseinek vizsgálata is, azaz saját-rezgésszámának és csillapodási mértékének meghatározása. Ezeket a vizsgálatokat levegőben, valamint álló és mozgó vízben is elvégeztük. (Folytatjuk.) (Folytatás az 55. oldalról) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Öntözéses Növénytermesztési Szakosztályával közösen 1909. június 9-én rendezett előadás ülésén dr. Franz Blttmel, a Petzenkircheni Kultúrtechnikai és Technikai-Talajtani Intézet (Ausztria) igazgatója ,,Talajtani módszerek alkalmazása mezőgazdasági rendeltetésű víztelenítő rendszerek tervezésénél" címmel tartott előadást. A Magyar Hidrológiai Társaság Győri Csoportja, az Agrártudományi Egyesület Mosonmagyaróvári szervezete, valamint a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Oéptani és Kultúrtechnikai Tanszéke 1969. június 6-án lívassay Jenő halálának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendezett Mosonmagyaróváron. Az emléküléssel kapcsolatosan kiállítás, is nyílt, amelyet dr. Márton Géza egyetemi tanár nyitott meg. Az emlékülés során elhangzott előadások: Nagy Györgyné: Megemlékezés Kvassay .Jenőről. Dr. Salamin Pál: A belvízrendezés és lecsapolás időszerű kérdései. Dr. Oroszlány István: A vízgazdálkodás fejlődésének tendenciái. Mohos Ottó: A Szigetköz és Hanság vízgazdálkodásának várható alakulása. Dr. Varga Sándor; Az öntözés időpontjának megválasztása a talaj nedvességtartalmának közvetett mérése alapján. Az emlékülés résztvevői az ülésszakot követően a helyszínen tekintették meg a sövényházi bélvizátemelő szivattyútelep építését. A Szegedi Csoport 1969. szeptember 10-i előadó ülésén Szilléry László a szegedi szennyvízelvezetési és tisztítási problémák gazdaságos megoldási lehetőségeiről adott elő. Az előadó érintette a városi szennyvizeknek a RókusMóraváros főgyűjtő üzembe helyezésével kapcsolatos mennyiségi és minőségi kérdéseit, a korszerű biológiai szennyvíz tisztítások lehetőségeit, a megvalósításra vonatkozó szegedi adottságokat és az ezzel kapcsolatos gazdaságossági kérdéseket. A Szolnoki Csoport a Borsodi Csoport közreműködésével 1969. szept. 10-én és 11-én tanulmányutat rendezett az északmagyarországi tároló medencék megtekintésére, ill. a Bodrog árvízvédelmi töltésépítésének tanulmányozására. A tárolókról Markó Jenő adott helyszíni ismertetést. A töltésépítésről az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei tartottak ismertetést. A Vízépítőipari Szakosztály, a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, a Borsodi Csoport, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítményi és Közműépítési Szakosztálya 1969. szeptember 12-én tanulmányulat rendezett a Köszörüvölgyi és a Markazi tároló megtekintésére. Helyszíni ismertetőt tartott Zsámboki Lajos és Wittinghoff Béla. ABalneotechnikai Szakosztály 1969. szeptember 18-án előadóülést tartott, amelyen dr. Molnár Miklós a vizek szervesanyag tartalmának egészségügyi jelentőségéről; Hegyessy László, Gaál László és Hannák Vilmos a mezőkövesdi termálfürdő I. sz. gyógyvízkútja vízkőlerakodási kísérleteinek eredményéről adott elő. (Folytatás a 72. oldalon)
