Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska: A budapesti fürdők bakteriológiai vizsgálata

574 Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. Dr. Némedi L.—dr. Török P.: A budapesti fürdők hígulás ellenére is fennáll a fertőződés veszélye. Ilyen módon a fürdőző egyedi fogékonyságától és a kontamináció mértékétől függ, hogv a fertőzés a kórokozó-tartalmú vízben való fürdés közben létrejön-e. Nem kétséges viszont, hogy a fertőződés veszélye nő a medencevíz baktériumszámának emelkedésével. Számos szerző hangsúlyozza, hogy a medencevizek bakteriális elszennyeződését meg kell akadályozni [4, 8, 13]. Felmérésünknek az a tapasztalata, hogv a budapesti közfürdők medencéiből vett minták átlagos baktériumszáma 10-, ill. 100-ezres nagyságrendű, valamint az obligát és fakultatív kórokozó baktériumok előfordulási gyakorisága magas volt, szükségessé teszi, hogy a fővárosi közfürdők közegészségügyi veszélyeit csökkentsük. Az alábbiakban néhány lehetőséget említünk meg. 1. A közfürdők létesítésénél, fenntartásánál és üzemeltetésénél irányadónak és kötelezőnek kell tekinteni a 26/10(50 (Eü. K. 17) Eü. M. és az OVF sz. együttes utasítás előírásait [32]. Ezen felül különös figyelmet kell szentelni a medencék kiképzésére az optimális hidraulikai viszonyok biztosítása érdekében 117], A folyamatos vízcsőre ugyanis csak akkor eredményes ha a medence egész víztömegét érinti és ezáltal csökkenti a pangó terek nagyságát. Túlterhelés esetén a vízcserét fokozni kell, az előírt %-ot meghaladóan is. 2. Egységes álláspontot kell kialakítani a használt medencevíz bakteriológiai és kémiai szennyeződésének jellemzésére és szükségesnek mutatkozik egy határértékrendszer kidolgozása a különböző terhelésnél vett minták minősítésére. Magunk részéről a jelenlegi budapesti állapotnak megfelelően, javasoljuk a dolgozatban alkalmazott határértékeket. A határértékekre vonatkozó irodalmi adat kevés [3, 13], de ezek mindegyike szigorúbb az általunk javasoltaknál. Mint a matematikai számítások is bizonyítják, indokolt a bakteriológiai minősítésnél a ü index alkalmazása, mivel ezek egyrészt korrelációt mutatnak, másrészt kiegészítik egymást a különböző típusú szennyezettség indikációját illetően. A kvantitatív minősítésen túl a kvalitatív vizsgálat és minősítés is szükséges, mert a közegészségügyileg annyira exponált közfürdők vizében a kórokozó baktériumok jelenléte aggályos. 3. Fontolóra kell venni gazdaságossági, népegészségügyi és idegenforgalmi érdekből a vízvisszaforgatásos rendszer bevezetését legalább az újonnan létesítendő közfürdők esetében [2], és ezzel biztosítani a megfelelő fertőtlenítő hatást a medencevizek elszennyeződésének megakadályozására. A therápiás célokat szolgáló gyógyvizek esetében visszaforgatásról nem lehet szó, ezeknél az 1. pontban említett fokozott vízcserét kell szorgalmazni. 4. Végül fokozni kell a fürdőközönség egészségügyi felvilágosítását, mert a személyi higiéné színvonala meghatározza a medencevíz alapszennyezettségét. * Köszönetnyilvánítás. Köszönetünket fejezzük ki Dr. Bánhegyi Mátyásnak a higiénés vélemény kialakításában nyújtott segítségéért. IRODALOM [I] Bakács T.—.Jcney K.—Tarján li.—Ti már M.— Vihnon Gy.: A higiéné tankönyve. Budapest. I960. Medicina. [2| Bánhegyi M.—Jándy K. Némedi L.: Budapesti fürdők komplex higiénés laboratóriumi vizsgálata az 196(1 -67—68-as években. Buda pesti Közegészségügy. I 969. 3. 73—76. old. [3] Bolberüz K. - Török I'.: Fürdővizek kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdései. Hidrológiai Közlöny. 1953. 33. 185—191. old. 14J Favero M. S.—Drake C. H.— Randall G. B.: Use of staphylococci as indicators of swimming pool pollution. Publ. Health Rep. 1964. 79. p. 61—70. [5] Favero M. S.—Drake C. H.: Comperative study of microbial flóra of iodinated and chlorinated pools. Publ. Health Rep. 1964. 79. p. 251—257. [6] Favero M. S.—Drake C. H.: Faetors influencing the occurenee of high numbers of iodinated resistant bocteria in iodinated swimming pools. Appl. microbiol. 1966. 14. p. 627—635. [7] Fitzgerald G. P.—DerVartanian M. E.: Faetors influencing the effectivenes of swimming pool bactericides. Appl. mierobiol. 1967. 15. p. 504—509. [8] .Jeney E. : Fürdővizek regenerálása. Hidrológiai Közlöny. 1968. 12. 564—568. old. [91 Kende É.: Verbreitung von Staphylokokkenstámmen mit dem neuen Lysotyp 1380 in Ungarn. 7J. med. Mikróbiol. u. Immunul. 1966. 152/2. p. 93. [10] KoskiZ. A.—Stuart L. S.—Ortenzio L. F.: Comparison of ehlorine, and iodine as disinfectants for swimming pool water. Appl. mierobiol. 1966. 14. p. 276—279. [11] Koski 7J. A. —Beloian A.—Stuart L. S.: Effeets of neutral salts on the activity of iodine, bromine, and ehlorine as swimming pool water disinfectant. Journal of the A. O. A. C. 1966. 49. p. 261 -267. [12] Lányi B.: Acta mierobiol. Acad. Sei. hung. 1966/67. p. 295. vol. 13. [13] Leclerc H.—Savage G.: Etude et controle bactóriologique des eaux de piseine. Rev. Hyg. et Méd. soc. 1967. 15. p. 503—540. [ 1 4] Mallmann W. L.: Cocci test for detecting mouth and nose pollution of swimming pool water. A. J. P. H, 1962. 52. p. 2001 -2008. [15] Némedi L.—Lányi B.: l'seudomonas aeruginosa előfordulása és közegészségügyi jelentősége a budapesti vízmintákban. Egéxzségtudomány. 1970. Közlés alat I. [ 16] Némedi /..; línteropatogén E. coli előfordulása a budapesti ivóvizekben és egyéb vizekben. Egészségtudomány. 1968. 12. 390—398 old. [17] ÖUős G.: Személyes közlés. [18] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny. 1961. 41. 188. old. [19] Preite R.: Controllo batteriologico dell'acqua della piseina eoinmunale di Modena. Kivista Italiana d'lgiene. 1965. XXV. p. 23—33. [20] Robinion E. D.—Mood E. W.: A quantitative and qualitative appraisal of microbial pollution of water by swimmers. .7. Hyg. Camb. 1966. 64. p. 489. [21] Robinton E. D.—Mood E. W.: A11 evaluation of the inhibitory influence of cyanuric acid upon swimming pool disinfection. A. J. P. H. 1967. 57. p. 301. [221 Robinton E. D.—Mood E. W.: A study of baeterial flóra in swimming pool water treated with high-free residual ehlorine. A. J. P. H. 1957. 47. p. 1 101. [23] Seligmann E. B.: A study of Streptococci and Mierococei as indicators of pollution in swimming pool waters. Ph. I). thesis. Michigan Sl. Univ. 1951. [24] Speers R.: Increased dispersal of skin bacteria into the air after shower-baths. The Lancet. 1965. Febr. 27. p. 478—480: [25] Szalontay G.: Személyes közlés. [26] Török 1'.: A fővárosi vízellenőrzés fejlődése. Élelmi szervizsgálati Közi. 1964. X. kötél. 31 -38. old.