Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska: A budapesti fürdők bakteriológiai vizsgálata

572 Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. Dr. Némedi L.—dr. Török P.: A budapesti fürdők 5. táblázat Kétszeres és háromszoros előfordulások megoszlása a niedeneevizek minősítésére használt paraméterek típusa szerint Ta6ii. 5. Pacnede/ieHue deOÜHMX U mpoűHbix noemopenuü no munam ifaKmeopoAoeuHecKUX napaMempoe, ucnoAb3oeaHHbix ŐAH oifeHKU eodbi öacceüHoe Tabelle 5. Verteilung der zweifacben und dreifachen Vorkommen lant dem Typ der für die Qualifizierung der Bas&inwdsser verwendelen bakteriologinche Parameter Index-variációk 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 2.3 2.4 2.5 2.6 3.4 3.5 3.6 4.5 4.6 5.6 Előfordulások száma .... 81 39 75 40 69 51 98 53 90 57 30 50 76 101 79 Index-variációk 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.2.6 1.3.4 1.3.5 1.3.6 1.4.5 1.4.6 1.5.6 2.3.4 2.3.5 2.3.6 2.4.5 2.4.6 2.5.6 3.4.5 3.4.6 3.5.6 4:5.6 Előfordulások száma 35 64 35 61 34 18 31 32 55 34 43 20 37 42 72 45 24 47 26 58 Jelmagyarázat az index-variációkhoz: 1. =20 °C-on növö baktériumszám 2. =37 °C-on növő baktériumszám 3. =Colif'orm-szám 4. =Streptococcus faecalis-szám 5. =Staphylococcus aureus-szám 6. = Pseudomonas aeruginosa-szám tes kifogásolás eseteit mutatja. Ez igen kedvezőmert azt jelenti, hogy a megállapított határértékek lehetővé teszik a szennyezett medencevíz minták több paraméter alapján való minősítését. Nem kívánhatjuk ugyanis, hogy mind a 6 paraméter egyszerre szerepeljen a kifogásolás indokaként, hiszen az egyes paraméterek más és más szennyezettség indikátorai. Nem indokolná viszont a 6 index alkalmazását az, ha azt találtuk volna, hogy a minták nagy részénél csak 1 vagy 2 index alapján kifogásolhatjuk azokat. A 4. táblázatból kivetítve az egyes indexek számsorait, azt találjuk, hogy ezek 1 kivételével a szabályoshoz közelálló Gaussgörbét adtak. A Pseudomanos aeruginosa-index határértéke szerint a 241 mintából 24-et csak azért kellett kifogásolni, mert a minták Ps. aeruginosaszáma meghaladta a 32/100 ml-t. Ez higiénés szempontból nem indokolt. A 6 index együttes alkalmazhatóságának érdekében módosítottuk ezt a határértéket 32-ről 100-ra. A korrigált határértékkel újra minősítettük a mintákat. így most már erre az indexre nézve is megkaptuk az ideálishoz közelálló OawA'S-görbét, és 7-re csökkent azon minták száma, melyeket csak a Ps. aeruginosaszám alapján kellett kifogásolnunk. Az eddigi számításoknál nem vettük figyelembe az egyes indexek minőségi differenciáit, az eltérő típusú szennyezettség indikációját illetően. A több index alapján való kifogásolás tartalmát ilyen szempontból az 5. táblázatból olvashatjuk le. A 6 index lehetséges párosításainak kétszeres és háromszoros variációit számláltuk meg, függetlenül attól, hogy az egyes mintákat a két ill. három indexen túl hány másik alapján kellett még kifogásolni. A legnagyobb együttes előfordulásokat azok a párosítások mutatták, melyekben a Ps. aeruginosa-szám is szerepelt, de ez a túl szigorúan megállapított határérték miatt adódott. Jól összhangban van ismereteinkkel a 20 °C-on és a 37 °C-on növő baktériumszám ; a 37 °C-on növő bakt. szám és a Streptococcus faecalis-szám ; valamint a Streptococcus faecalis-szám, és a Staphylococcus aureus-szám korrelációja. Ezek közül az első variáció a szaprofita baktériumok másodlagos elszaporodását, a második variáció a fekális szennyezettséget, a harmadik variáció pedig a coccusok túlsúlyát jelzi. A táblázat második oszlopában három index együttes előfordulásainak lehetséges, pontosabban, előfordult variációit mutatjuk be a gyakoriság feltüntetésével. Itt a legkisebb előfordulási gyakoriságot mutató variáció érdemel figyelmet. Ez a variáció a 20 °C-on növő bakt. szám + a coliformszám -f a Staphylococcus aureusszám volt. E variációban levő baktériumok eltérő ökologiai tulajdonságokkal rendelkeznek, közöttük tehát kismértékű korreláció van. A 6. táblázaton a humán mikroflóra fontosabb baktériumainak előfordulási gyakoriságát tüntettük fel. A medencék vizének bakteriális szenynyezettsége az irodalmi adatok alapján, de saját vizsgálataink szerint is elsősorban a fürdőzőktől ered. Nem érdektelen ugyanakkor, hogy az emberi test mely részéről kerül a legtöbb baktérium a medencébe és milyen fajok azok. A külföldi felmérések szerint a fő szennyező forrás az orr-torok nyálkahártya és a kültakaró ; és csak harmadsorban a béltraktus [4, 13]. A mi felmérésünk ellenkező eredményt adott. A humán mikroflóra baktériumainak kimutatása során a pozitív tenyésztések 54%-ában a bélflóra baktériumait találtuk meg és a különböző nyálkahártyákrólésakiiltakaróról lemosódó baktériumokat csak 25%-ban. A vegyes eredetű baktériumok a pozitív tenvésztések 12%-át adták. A táblázatból kitűnik, hogy a coliform baktériumokat a medencevíz minták 88,6%-ában találtuk meg, de E. coli-t csak 18%-ban. Előfordulási gyakoriság .szempontjából a Streptococcus faecalis és a Pseudomonas aeruginosa következett, de nem kórokozó Corynebacteriumot is a minták 73,1%ában mutattunk ki. Salmonellát és Shigellát nem találtunk egy esetben sem. Az obligát kórokozó baktériumok előfordulási gyakorisága a következőképpen alakult: Enteropatogén E. coli 1,7%, Stretococcus pyogenes 8,1% és Pneumococcus 3,1%. Megbeszélés A közfürdők négy fő funkciója közismert. A tisztálkodás, a pihenés, a sportolás és a gvógyhatás egy-egy fürdőüzemnél elkülönítve, de sokszor vegyesen is szerepelhet. Mint a bevezetőben említettük e négy funkció rendkívül nagy szerepet játszik a jobbára mesterséges környezetben élő vá-