Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska: A budapesti fürdők bakteriológiai vizsgálata

Dr. Némedi L.—dr. Török P.: A budapesti fürdők Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 573 6. táblázat Humán mikroflóra előfordulása a budapesti fürdőmedencék használt vizében TÜÖA. 6. NpoHSMHue zyMaHnoü MUKpotfiAopbi e ucnoAb3oeawwü eodu e öydanemmcKux KynaAbiibix őacceünax Tabelle 6. Vorkommen der Humán-Mikrojlora in den Schwimmbecken der Budapester Báder Kitenyésztett baktériumok Minták megoszlása a medeneetérfogat alapján 0—200 m

3 (153) 200—800 m

3 (56) 800— 1200 m

3 (19) 1200— 2000 m

3 (29) 2000 m

3 felett (2) Pozitív minták száma Összes minta (283) Salmonella Shigella Entropatogen E. coli Coliform baktériumok Escheriehia coli Proteus csoport (rajzó) Streptococcus faecalis Pseudomonas aeruginosa Staphylococcus airreus Staphylococcus epidermidis Microcoecus sp Staphylococcus albus Streptococcus salivarius Streptococcus pyogenes Pneumococcus Haemophilus influenzae Corynebacterium Bacillus sp Clostridium sp Alcaligenes faecalis—Pseudomonas alcaligenes 4 145 31 98 143 129 80 44 21 30 19 14 99 30 48 77 50 8 41 47 47 22 16 5 11 4 3 3 51 8 19 41 18 6 13 17 16 9 6 4 6 3 1 I 1 8 13 1 20 3 24 20 21 5 10 3 14 7 4 1 29 3 19 18 3 14 20 21 11 12 8 10 3 4 16 12 5 21 5 251 51 190 247 234 127 88 41 71 36 25 9 12 206 54 85 171 rosi lakosság egészségvédelmében A fürdőzés, jótékony hatásai mellett, bizonyos veszélyeket is magába rejthet. Nem kétséges, hogy az elszennyeződött medencevíz, mint közeg nagy fertőzőképességgel rendelkezhet. A budapesti fürdők vízcserével csökkentik a használatban levő medencék vizének fokozódó szennyeződését. A külföldi fürdők többségénél, ahol nem áll elegendő víz rendelkezésre, a használt vizet visszaforgatják és regenerálják [8, 17]. A regenerálás 3 fázisból áll: derítés, szűrés és fertőtlenítés. Mivel Budapesten közvetlenül nem fertőtlenítik sem a töltővizet sem pedig a medencevizet, itt csak hivatkozunk a medencevizek fertőtlenítési lehetőségeire [5, 6, 7, 8, 10, 11, 13, 21, 22], Az esetek többségében halogénekkel vagy származékaikkal történik a fertőtlenítés. A Budapesten újonnan létesítendő fürdők tervezésénél fel kell vetni a visszaforgatás lehetőségeit is, amennyiben azok nem therapiás célokat szolgálnak. Felmérésünk során nagy eltéréseket találtunk a budapesti és a külföldi fürdők medencevizének mikroflórája között. Az eltérést mind minőségi mind mennyiségi szempontból a használt víz bakteriális elszennyeződésének megakadályozására alkalmazott módszerek különbözősége magyarázza. Altalánosságban az összbaktériumszám alakulása a terheléssel [19], a mikroklimatikus tényezőkkel és a vízcserével kapcsolatos. A mikroflóra összetétele viszont összefügg a fürdőzők személyi higiénéjével [1, 2, 13], az életkor, a nem és az egészségi állapot alakulásával [3]. Befolyásolja a mikroflóra összetételét a víz hőfoka és szervesanyagtartalma is. Mindezeken túl a folyamatos fertőtlenítés feltűnő flóra-spektrum eltolódást eredményez. Ezt igazolják a mi vizsgálataink is. A klórozás hatására például visszaszorulnak a Gram-negatív bélbaktériumok — beleértve a coliformokat is — és dominálnak a Staphylococcusok ill. a buccális Streptococcusok [4, 5, 14, 23]. A medencevizek bakteriális szennyezettsége másodlagos eredetű és öntisztulással gyakorlatilag nem számolhatunk, tehát a szennyezettség időben fokozódik. Mint említettük a legjelentősebb szenynyező forrás maga az ember, aki testének egész felületével és testnyílásainak közvetítésével szenynyezheti a medence vizét. Ezért a használt medencevízben számolni kell az összes emberi kórokozó, fakultatív kórokozó és egyéb szaprofita mikroorganizmus jelenlétével. Saját vizsgálataink megerősítették ezt, az irodalomban több helyen szereplő megállapítást [8, 13, 14, 16, 19, 20, 22, 24], A medencevizeknek a töltővíz, ill. a talaj és a levegő által való bakteriális szennyeződése alárendelt jelentőségű. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a medencevizek közegészségügyi veszélyeivel számolni kell. A tényleges veszély megállapítása azonban nehezebb, mint az ivóvízellátás vagy a közétkeztetés területén. A nehézség abban áll, hogy a medencevíz bakteriális szennyezettsége szélesebb spektrumú, mint a fertőzött vízé vagy élelmiszereké. A fürdőzők nagyfokú fluktuációja is megnehezíti, hogy az esetleges megbetegedéseket egyértelműen a medencevízre vezessük vissza. Nem tisztázott az sem, hogy egyes kórokozó baktériumok, mekkora sejtszám mellett idéznek elő klinikai tüneteket. Faji különbségeket is figyelembe véve, ezres nagyságrenddel lehet számolni [3]. A medencevízben a baktériumok eloszlása nem homogén és így a