Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
12. szám - Dr. Némedi László–dr. Török Piroska: A budapesti fürdők bakteriológiai vizsgálata
Dr. Némedi L.—dr. Török P.: A budapesti fürdők Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 571 lemzőek. A visszatérően kifogásolt források szenynyezettsége a budai karsztvidék hidrogeológiai védőterületének beépítettségével kapcsolatos. Örvendetes viszont, hogy a legnagyobb fürdők forrásai több éves távlatban is megbízhatóan ivóvízminőségű vizet adnak. Összességében tehát biztosítható az a feltétel, hogy a közfürdőket ellátó források, ill. kutak vize ivóvízminőségű legyen. A 2. táblázat a medencék folyamatos vízcseréjét biztosító befolyóvezetékekből származó minták bakteriológiai vizsgálati eredményeit tartalmazza. A befolyóvezetékek vizét az általa táplált medence vizének vizsgálatával egyidőben végeztük, így a kifogásolt minták halmozódásával nem kell számolnunk. Vizsgálataink szerint ezen minták 50%-a nem volt ivóvízminőségű. Jelen közleményben a fürdők fázis vizsgálati eredményeit nem ismertetjük, de megjegyezzük, hogy az esetek 82%-ában a befolyóvezetékek vízminősége rosszabb volt, mint az azokat tápláló források, ill. kutak minősége. A másodlagos szennyeződés a fürdő területén, a medencevíztől, ill. a fürdőzőktől közvetlenül is származhat. Ezt mutatja ezen minták magasabb kifogásolása %-a a coliform-szám, a Streptococcus faecalis-szám és a Pseudomonas aeruginosa-szám alapján. A 3. táblázaton foglaltuk össze a fürdőmedencék használt vizének vizsgálati eredményeit a közepes terhelésnél vett minták alapján. A G index együttes figyelembevételével a megvizsgált 283 medencevíz mintából az általunk alkalmazott határértékekkel 241-et kellett kifogásolni (85,1%). Pedig a határértékek a kissé szennyezett, ill. a szennyezett felszíni vizek bakteriológiai normáihoz igazodtak. Nem egy esetben szennyvizekre jellemző értékeket találtunk, amit a táblázatban feltüntetett maximum értékekből jól kiolvashatunk [18]. A különböző indexeknél alkalmazott határértékek és a számított átlagértékek nagyságrendileg párhuzamosságot mutatnak. Az átlagok abszolút értékei viszont meghaladják a határértékeket. Ez azt jelenthetné, hogy a határértékek megállapítása túl szigorú volt. Mégis — számos meggondolás mellett • — a határértékrendszer alkalmazhatóságát igazolja az a tény is, hogy a nyári csúcsterhelések idején, a legnagyobb strandoknál, ott ahol megfelelően tisztítják és fertőtlenítik a medencéket és elegendő víz áll rendelkezésre a vízcseréhez, nem egyszer találtunk kifogástalan minőségű medencevizeket. A medencetérfogat szerinti csoportosítása a mintáknak megmutatta, hogy a legszennyezettebb medencék a 200 m : ! alattiak. Ez érthető, de korántsem kívánatos. Kbbe a kategóriába tartoznak ugyanis az ún. lubickoló és gyermekmedencék, valamint a termál-és gyógyfürdőink medencéinek nagyrésze. Az elszennyeződés tényezői ebben a kategóriában a legnagyobb fajlagos terhelés, az elégtelen vízcsere, a magasabb hőmérséklet és a magasabb szervesanyag tartalom lehetnek. Annak megállapítására, hogy az általunk alkalmazott 6 bakteriológiai index együttes vizsgálata megfelelő információt ad-e a különböző módon és eltérő mértékben szennyezett medencevizek higiénés állapotáról, megvizsgáltuk matematikai módszerekkel az egyes paraméterek egymáshoz való viszonyát. A 4. táblázaton feltüntettük, hogy az egyes indexek hányszor fordultak elő önmagukban, mint a kifogásolás indokai és hányszor 2, 3, 4 és 5 másik index társaságában. Ha a táblázat adatait grafikusan ábrázoljuk, az összesített számsor ún. normális eloszlású gyakori ságot mutat, amit Oatm-görbével jellemezhetünk. A görbe csúcspontja a 4 index alapján való egyiit4. táblázat A medencék vizének bakteriológiai minősítésére használt paraméterek együttes előfordulásának esetei és grafikus ábrázolása Taöji. 4. Cnyiau. coeMecmuoao nponeAenua u epacfnmecKoe u3oöpa3KeHue napaMempoe, iicnoAb3oeamibix ÖAH fíaKineopoA0aimecK0Ü oifeHicu eoábi öacceÜHoe Tabelle 4. Falle den gemeinsamen Vorkommens der für di.e bakteriologische Qualifizerung der Bassinwasser verwendeten Paraméter mid ihre graphische' Darstellung Paraméterek (határérték) Együttes előfordulások száma Grafikus vázlat Paraméterek (határérték) 1 2 3 4 5 6 Grafikus vázlat 20 C°-on nő vő, taktérium-szam (50000per 1ml) 7 6 18 32 27 12 37C\on növő baktérium-szóm (10000 peri ml) 2 10 29 45 28 12 LA Caliform szám (7000 per 100 ml) 2 5 15 16 21 12 Slreptacoccus faecalis szóm (700 per 100 ml) 13 29 28 44 28 12 Staphylococcus aurcus szam (20 per 100 ml) 1 15 22 29 18 12 Pseudomonas oeruginose szóm (32 per 100 ml) 24 21 44 42 28 12 A |7\ A 6 paraméter együtt 50 86 156 208 150 72 /\
