Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
12. szám - Dr. Balogh János–dr. Petrasovits Imre:Evapotranszspirációs állomáshálózat és mérési adataik felhasználása
Dr. Balogh J.—dr. Petrasovits I.: Evapotranszspirációs állomáshálózat Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 561 a) az öntözött növényállományok öntözővízigényének és b) az öntözött növényállományok öntözési időpontjainak és öntözési fordulóinak megállapításához. 2. táblázat A meteorológiai, hidrológiai és fenometriai adatok 2 1 5 6 2. ábra. Az evapotranszspirométerek vízellátása A mérések azonban egyéb meteorológiai hidrológiai és fenometriai tényezők alakulásának rögzítésére is kiterjedtek. Az adatokat a tenyészidő alatt naponta, dekádonként, illetve időszakonként a 2. táblázatban foglaltak szerint rögzítettük. A fenti adatokon kívül rögzítik az állomásokon az egyes növényállományok talaj előkészítésének, trágyázásának, vetésének, fejlődésének és ápolásának valamennyi agrotechnikai adatát és a teljes és szárazanyagtermését is. Az adatok felhasználásának lehetőségei Az állomások szerkezete, elhelyezése, a mérések és észlelések irányai már utalnak arra, hogy milyen kapcsolatok, illetve összefüggések meghatározását várjuk. Ismeretes Thornthwaite, Penmann, Turc és mások formuláiból, hogy a meteorológiai tényezők meghatározóak az ET alakulására — azonban csupán a környezet részéről. Másik meghatározó körülménye a növény vízfogyasztásának — maga a növény lehet csupán. Erre szintén számosan mutattak rá. így Blaney-Criddle, Alpat'jev és mások. Mindezek a kutatók a „növényzet" hatását statikusan fogták fel és fajtától, állománysűrűségtől, az agrotechnika színvonalától stb. függetlenül mindig azonos „növényfaj" szorzókat alkalmaztak. Azonban nem csupán a növényfajt és fajtát, hanem a növény tömegét—mindenek előtt a transzspiráló felületét kell figyelembe venni. Kapcsolatokat várunk ezen kívül a szabad vízfelszín párolgása és az ET között mivel mindkét folyamat ugyanazon fizikai törvényeknek is alá van rendelve. Végül hangsúlyoznunk kell, hogy az állomáshálózattal kapott ET értékek a vízzel optimálisan ellátott — tehát megközelítően az öntözött — növényállományok vízfogyasztásával azonosíthatók. A hároméves időszakban rengeteg adat — több mint 1 millió halmozódott fel, s évente újabb, közel 300 ezres adattömeg begyűjtésével kell számolni. Reméljük, hogy ezeknek az adatoknak a feldolgozásával feltárhatók lesznek az ET és a meteorológiai, az ET és a hidrológiai, valamint az ETésa fenometriai tényezők közötti összefüggések. Természetesen érdeklődésre tarthatnak számot — az ET vizsgálat szempontjából függetleneknek tekintett — meteorológiai, hidrológiai és fenometriai tényezők egymásközötti kapcsolatai is. A legszorosabbnak talált kapcsolatokat: kombinálva az öntözött — vagyis vízzel optimálisan ellátott — növények ET-ját számít hatóvá kívánjuk tenni. Az ET értékek számítási lehetőségeinek megteremtése két célból történhet: as jA- -Q Szám Jel Az észlelt tényezők Szám Jel megnevezése ^ 60.-2 c 1 S Napfénytartam [óra] naponta 2 G Globálsugárzás [gcal] naponta 3 tk A levegő középhőmérséklete [°C] _ naponta 4 tmax A levegő maximális hőmérséklete [°C] naponta naponta 5 íroin A levegő minimális hőmérséklete [°C] naponta naponta 6 e A páranyomás napi középórtéke [mm] naponta 7 Uk A levegő relatív páratartalmának napi középértéke [%] naponta 8 Wraax A levegő relatív páratartalmának napi maximális értéke [%] naponta 9 Wrnin A levegő relatív páratartalmának napi minimális értóke [%] naponta 10 N A felhőmennyisóg napi középértéke [az égbolt borítottságának 1/10-eiben] naponta 11 v k A szélsebesség napi középórnaponta 12 téke [m/s] naponta 12 trad A csupasz talaj fölött 5 cm magasságban mórt napi minimális léghőmérséklet naponta naponta 13 t 2 A talaj hőmérséklete 2 cm-es mélységben [°C] naponta naponta 14 15 h <10 A talajhőmérséklet 5 cm-es mélységben [°C] A talajhőmérséklet 10 cm-es mélységben [°C] naponta naponta 16 <2 0 A talajhőmérséklet 20 cm-es mélységben [°C] naponta 17 ho A talajhőmérséklet 50 cm-es 18 mélységben [°C] naponta 18 <100 A talajhőmérséklet, 100 cm-es mélységben [°C] A talajhőmérséklet, 100 cm-es mélységben [°C] naponta 19 A növényállomány magassága az evapotranszspiromóterekben [cm] 10 20 K20 A levelek száma az evapot,ranszspirométerekben[db] 10 21 K 2 L A levólfelület az evapotranszspirométerekben [m 2/2 m] 10 22 23 PA PGOI Szabad vízfelszín párolgás „A" típusú kádból [mm] Szabad vízfelszín párolgása „GGI" típusú kádból [mm] naponként naponként 24 tA A „A" típusú kád vizének napi középhőmérséklete [°C] naponként 25 tGGI A „GGI" típusú kád vizének napi középhőmérséklete [°C] naponként 26 ET A megelőző mérési időszak evapotranszspi rációja [mm] 1—20
