Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

527 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. ANKÉT az 1970. évi Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezésről A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1970. szeptember 24-ón Szegeden, a Csongrád megyei Tanács székházában ankétot rendezett az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés műszaki tapasztalatairól. Az ankét megnyitójában Dévény István, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke az 1879. évi szegedi árvíz tanulságaiból kiindulva mutatott rá, hogy a vízügyi szervezet ós vízügyi szakemberek irányításával, az ország erőinek tervszerű összefogásával, az árvízvédelmi művek megfelelő kiépítésével, tervszerű fenntartásával ós rendszeres fejlesztésével az 1879-ben Szegeden katasztrófát okozó árvíznél jóval nagyobb áradások is megfékezhetők, ós az 1970. évi, nagy erők bevetésével végrehajtott árvízvédekezés a második szegedi árvíz veszélyét teljes sikerrel elhárította. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja már az eddigiekben is fontosnak tartotta az 1879. évi katasztrófát okozó árvízről történő rendszeres megemlékezést, abból a célból, hogy a nagyközönség érdeklődését mindenkor ébren tartsa árvízvédelmünk iránt. Az 1970. évi sikeres árvízvédekezés tapasztalatai további ösztönzést jelentenek árvízvédelmünk jövőbeni fejlesztése számára. Forgó László, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője védelemvezető előadásban ismertette a Tisza, Körös ós Maros folyókon az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén vívott küzdelem legfontosabb eseményeit és leglényegesebb műszaki tapasztalatait. Megállapította, hogy a vízügyi szolgálat az Alsó-Tisza vidéken felkészültenf o gadhatta a hegyekből lezú( luló árhullámokat, és annak ellenére, hogy mindhárom védett folyón a tetőző vízállások olykor többször is lényegesen meghaladták az eddig észlelt maximumokat, sikerült a töltések erősítéséhez szükséges személyi és anyagi erőket tervszerűen készenlétbe helyezni, ós a veszélyeztetett szakaszokra azonnal odairányítani. Meg kellett szervezni a szegedi védelmi központban a vízállások helyi előrejelzését, és olyan egységes, ütőképes védelmi szervezetet kellett az Igazgatóság területén az árvízvédekezés felmerülő követelményeinek megfelelően kialakítani, amelylyel lehetővé vált a vízáradás által okozott veszély elhárításának átgondolt megoldása. A rendkívül magas ós tartós árvíz eddig nem ismert meghibásodási problémákat is előidézett, viszont a műszaki felkészültség lehetővé tette, hogy számos új módszert eredménnyel alkalmazzanak a védekezés során. Mód volt arra, hogy az árvíz okozta meghibásodási jelenség felismerésekor annak hatását a legnagyobb erőkkel és a legnagyobb biztonsággal el lehessen hárítani. A rövid összefoglaló előadás jól érzékeltette azt a nyugodt határozottságot, amely az árvízvédekezés során szükséges intézkedések sorozatát jellemezte. Az előadó kiemelte az árvízvédekezés résztvevőit és vezetőit egyaránt jellemző öntudat, gyorsaság, erő, odaadás és megfontoltság döntő hatását a fenyegető veszély sikeres elhárításában. 5" Az ankétot az árvízvédekezés alatt fennállott Árvízvédelmi Kormánybiztosság nevében Bencsik Béla, az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi főosztályvezetője, az Árvízvédelmi Területi Bizottság nevében dr. Pacznk István, Csongrád megye Tanácsa VB elnökhelyettese, az árvízvédekezésben részt vett szakértő gárda, és egyben a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja nevében Kiss György, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője üdvözölte. Mindhárom hozzászólás az üdvözlő szavakon kívül foglalkozott az árvízvédekezés néhány fonlosabh mozzanatával ós műszaki, valamint szervezési értékelést is adott az árvízvédekezésről. Simándy Béla, az ATIVJZIG termelési igazgatóhelyettese előadásában Szeged városának ós az algyői olajmező területének árvízvédelmét ismertette. Ezen túlmenően az árvízvédelem szervezetére vonatkozó fontos megállapításokat is tett. Kifejtette, hogy az árvízvédekezés során létrehozott védelmi körzetek rendszere bevált, mert a szakaszmérnökségek területével megegyező körzetek az ott levő teljes műszaki létszámot az árvízvédekezés, sőt az ezzel párhuzamosan szükségessé váló belvízvédekezés rendelkezésére mozgósíthatták, ós az irányítást a körzetekben egységesíthették. Szeged városában mintegy 1500 m hosszon a Tisza vízállása hosszú időn keresztül túlhaladta a parti sétány járdaszintjét. Csak egy tégla mellvédfal akadályozta meg azt, hogy a Tisza vize szabad kiöinléssel elöntse Szeged városát. A már elavulófélben levő mellvédfalat az árvízvédekezés során kellett megerősíteni. Szeged város önálló szervezetű védelmét a veszély nagysága miatt a Vízügyi Igazgatóságnak kellett átvennie. A város a várszerű homokzsák építmények védelmében nyugodtan folytathatta megszokott életét és termelő munkáját. Az algyői olajmező fokozott biztosítására nyúlgátakkal kellett növelni a vódtöltések magasságát, az átázások helyén bordás terheléseket ós az átszivárgásokat gátló fólia borításokat alkalmaztak. A fakadó vizek lokalizálására töltésrendszert építettek. Az előadó kifejtette, hogy olyan rendkívül fontos területek védelménél, mint Szeged városa, vagy az olajmező, az árvízvédekezésnek a maximális biztonságra kell törekednie és emellett az árvízvédekezés túlbiztosítása csak másodlagos kérdés lehet. Kardos Imre, az ATIVIZIO Vízrendezési Osztályának vezetője előadásában a védekezési tapasztálatok felhasználásával a töltésfejlesztési tervek elkészítéséhez tett javaslatokat. Megállapította, hogy a megáradt három nagy folyó töltései döntő részükben megfeleltek a műszaki követelményeknek, és igen megbízható védvonalnak bizonyultak. Azon a néhány töltésszakaszon, ahol buzgár, átázás, vagy más meghibásodás keletkezett, egyedi beavatkozásra, a töltéstest növelésére, szivárgórendszer létesítésére stb. van szükség. A meglevő magassági hiányokat is ki kell küszöbölni. Külön figyelmet kell fordítani az árvízvédelmi töltésbe épített műtárgyak fokozott biztonságára. A töltésfejlesztésnél a jövőben nagy jelentőségre emelkedik a hidromechanizációs földmunka, mert ez nagy tömegben gazdaságosan végezhető. A legfontosabb töltésszakaszokon az újjáépítés ós fojlesztés munkálatai már megkezdődtek. Az ankét délutáni ülésszakának első előadását Polgár István, az ATIVIZIO ig. h. főmérnöke tartotta. Ennek során riportszerű jellemzést adott a Maros folyó menti árvízvédekezés 16 kritikus napjáról. A riportszerű visszapillantás egymás Titán idézte a hallgatóság elé a védekezés idején gyors egymásutánban szükségessé váló intézkedéseket: az Árvízvédelmi Területi Bizottság öszszehívását, az árvízvédelmi fokozatok soron kívüli elrendelését, a román területi információk beszerzését, az országhatár körzetében foganatosított védelmi munkákat a töltések magassági biztonságának fokozására, a Sámson—Apátfalvifőcsatornába visszaduzzasztó ós Makó városát elöntéssel fenyegető marosi árvíz elleni intézkedéseket a csatorna elzárására ós a belvízlevezetés biztosítására, a makói buzgár elfogásának ós a ferencszállási töltésmeghihásodás megfékezésének munkálatait, a Makó biztonságát szolgáló lokalizációs töltés megépítésének részleteit és a védelemvezetés további tevékenységét. Az előadás megállapította, hogy a Maros töltésein tapaszt alt egyes meghibásodások a későbbiekre vonatkozóan fokozottabb óvatosságra intenek, és szükséges nagyobb keresztmetszeti méretű, magasabb és a mentett oldalon laposabb rézsűhajlású töltésszelvények kialakítása. Ugyancsak szükséges az árvízvédelmi fokozatok elrendeléséhez szükséges mértékadó vízállások felülvizsgálata, valamint az országhatár szelvényének vízmércével és vízhozammérési lehetőséggel való ellátása. Az előadó rámutatott a Maros-menti védelmi intézkedések gyors és határozott meghozatalára és azok szakszerű végrehajtására. Dr. Vágás István, a műszaki tudományok kandidátusa, az ATIVIZIG Vízgazdálkodási osztályvezetője az AlsóTiszán és mellékfolyóin kialakult árhullámokat hidrológiai szempontból jellemezte. Megállapította, hogy a Tisza vízjárásának ismert jellegzetességei az 1970. évihoz