Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

528 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. hasonló nagy áradások idején módosulhatnak, ós a vízállások előrejelzésében a rendkívüliség elemeire eleve számítanunk kell. Bizonyos esetekben csak nagy valószínűségi intervallumok figyelembevételével szervezhetjük meg az árvízvédekezést. Egyes túlzott becslésekkel ellentétben kimutatható volt, hogy a Tisza 1970. évi árvize 100 évenként, a Maroteó pedig 180 évenként ismétlődhet meg átlagos körülmények között. Ami az árvízi vízállások előrejelzését illeti, a Vízügyi Igazgatóság szegedi központjában egy hét időelőnyű, gyakorlatilag pontos vízállás-előrejelzéseket sikerült készíteni, amelynek alapján nemcsak Szeged árvízvédelmét, hanem a jugoszláv Tisza szakasz árvízvédelmét is előrelátóan lehetett megszervezni, anélkül, hogy az árvízvédekezők nyugalmát az időközbeni változások megbolygatták volna. Kétségtelen azonban, hogy az árvízvédelmi előrejelzéseknek bővebb információkkal ós korszerűbb eszközökkel kell rendelkezniük, ós ebben a külföldi információk is lényeges szerepet kapnak. Ami Szeged jövőbeni árvízvédelmi helyzetét jellemezheti: a Tisza folyó hasonlóan nagy árvizeinek a Maros folyó 1970. évi első árhullámához hasonló áradásával való pontosabb találkozása nem zárja ki az 1000—1020 cm-es vízállás előfordulásának lehetőségét, így az árvízvédelem felkészültségi szintje az 1970-ben előfordult védekezési szükségleteket meg kell hogy haladja. Galli László (Budapest), a Vízügyi Tervező Vállalat főtechnológusa előadásában az árvízvédekezés során gyűjtött szivárgási és talajmechanikai megfigyelések eredményeit értékelte. Szólott a védvonalakon tapasztalt meghibásodások típusos és egyedi jelenségeiről. Típus jelenségnek tekintette a töltések megrepedését, a talp- és kontúrszivárgásokat, a szikes talajok elfolyósodását ós a fakadó vizek jelentkezését. Megállapította, hogy az Alsó-Tisza vidék jó állapotú töltésein is problémákat okozhat az időszaki töltésfejlesztésekből származó ráépítések kontúrvonalán keletkező szivárgás, az általa kontúrszivárgásnak nevezett jelenség. Véleménye szerint azonban a legnagyobb zavarokat a talpszivárgások, esetleg a talpcsurgások okozhatják, amelyet az árvízvédekezés csak nagy erők bevetésével háríthat el. Az előadásokat követően került sor Fajka Lászlónak, az ATIVIZIG árvízvédelmi csoportvezetőjének szakmai filmbemutatójára, amelynek során helyszíni felvételeket láthatott a megjelent közönség az 1970. áprilisában az Alpári Nyárigáton folytatott árvízvédekezésről, a Maros árvizéről, a makói buzgár elfogásáról, a Tisza körtvélyesi szakaszáról ós további Tisza szakaszokról, elsősorban Szeged város és az algyői olajmező védelmét szolgáló intézkedésekről. Az árvízvédekezésről és elsősorban a körtvélyesi töltésmeghibásodás részleteiről, valamint a szikes altalajokon bekövetkező jelenségekről állított össze színes kcskenyfilmet Salamin András (Budapest), a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hidrológus mérnöke. A film különleges megjelenítő erővel, a védekezés szakmai tapasztalatainak felhasználásával mutatta be a szikes meghibásodás folyamatának előrehaladását. Az ankét határozata alapján a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöksége szűkebb körű bizottságot alakított az elhangzott javaslatok tanulmányozására és az árvízvédekezés tapasztalatainak ós emlékének méltó megörökítésére. Az ankét anyaga — megfelelő kibővítésekkel — külön kiadványban is megjelenik. Az ankét Dévény István zárszavával ért véget. V. I. Vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnökképzés Vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnökkópzós indul 1971. februárjában a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán a Vízgazdálkodási Tanszék szakmai irányításával. A képzés célja az, hogy a vízellátás-csatornázás-egészségügyi problémákkal foglalkozó szakemberek a műszaki egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó, specializáltabb, magasszínvonalú elméleti, tervezési ós üzemeltetési ismeretekre felépülő képzésben részesüljenek. A képzés négy féléves. A képzés különösen nagy gondot fordít a vízkémiai-, vízbiológiai, egészségügyi ismeretekre, a tisztítástechnológiai ismeretekre, az ipari vízellátással és csatornázással kapcsolatos tananyagra, a vízgazdálkodás, az automatika, távjelzés, távvezérlés körébe tartozó tananyagra. Jelentkezés: a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Dékáni Hivatalában (Budapest XI., Műegyetem rkp. 3. Központi épület I. em.) A jelentkezés formája a levelező tagozaton érvényben levő formával azonos. A képzésben azok a Műszaki Egyetemek valamelyikén szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők részesülhetnek, akik az egyetemi tanulmányaik befejezése után legalább két óvi gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezési határidő: 1970. november 30. Dr. Ollós Géza egyetemi docens Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakinériiökképzés Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnökképzés indul 1971. februárjában a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmórnöi Karán a Vízgazdálkodási Tanszék szakmai irányításával. A képzés célja egyrészt magas színvonalú mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú elméletek és tervezési módszerek elsajátítása, másrészt, a Tisza II. öntözőrendszereivel kapcsolatos mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok megoldásának elősegítése. A tantervben nagy teret kap a mezőgazdasági tananyag, a hidrológia (hidrológia-statisztika), a számítógépek és ezek alkalmazásának témaköre a hidrológiában, vízrendezésben és vízhasznosításban egyaránt. Az előzőekhez számítógép-gyakorlatok, gépbemutatók, vízkémiai vízbiológiai és talajfizikai laboratóriumi gyakorlatok kapcsolódnak. A tanterv az előzőeken kívül a hallgatók egyéni érdeklődósének kielégítését célzó fakultatív tárgyakat is tartalmaz. Jelentkezés a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Dékáni Hivatalában (Budapest XI. Műegyetem rkp. 3. Központi épület I. emelet). A jelentkezés formája azonos a levelező tagozaton érvényben levő formával. A jelentkezés legkésőbbi időpontja: 1970. november 30. A szakra felvételt azok kérhetnek, akik mérnöki vagy mezőgazdasági mérnöki oklevéllel rendelkeznek. Dr. Fekete András egyetemi adjunktus