Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - A márkó tározó komplex vizsgálata (Folytatás) - Főglein István: A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata

Főglein I.: 5. A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 517 Mivel az állékonyság alapfeltétele: es amiből Ebből I TYI^I max (2) ^max— 1 >2/ (3) H - B - ° (4) I max 1,2 (5) Ha ^max helyebe I

m- et helyettesítünk és hogy a (2) feltétel teljesüljön, a nevezőt megnöveljük 1,3' ha / helyébe (4)-et helyettesítjük 1,3 H &0 — -T J m Esetünkben H maximális értéke 18 m, így: 23 (6) B

0=0,082 = 285 m. Ebből a gát talpszélessége a gát alatti rétegek lezárása nélkül B=B

n- 2B

:^280 m. Ezek ismeretében meghatározhatók a rendszer hidraulikai jellemzői az alábbi összefüggések alapján : A vízvezető képességi tényező: v

0=djc

0 [m

2/nap] A réteg szivárgási ellenállása: E

0 = ^ [nap] Szivárgási mérőhosszak homogén réteg esetén: Bt=0,45 d

0 [m]. Fajlagos vízhozam: V q

0 = -f-H [m

3/nap/fm]. 1

3 o A száraz oldali töltéslábnál fellépő mértékadó nyomás: B

2 B„ H[ m]. A töltés alatti nyomásveszteség: hB=—ö~H [m], A maximális szivárgás gradiens a töltés alatt: I -10 H J- max — i)^ —> Az 5 szakaszra felbontott gátszelvény minden egyes szakaszának meghatároztuk a jellemző hidraulikai adatait. Ezeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A jobb oldalon teljes talajcserét tételeztünk fel, így erre számítást nem végeztünk. Az egész gáttest alatt az óvatosan becsült &=104 cm/sec. vízvezető képességi együttható alapján a gáttest alatt: <3=3,644 m

3/nap vízmennyiség átszivárgásával lehet számolni. Mivel az átszivárgó vízmennyiség nem jelentős, s a gát állékonyságának alapfeltételeként megadott összefüggés (3) kielégíthető, a gátalatti löszös réteg szigetelése nem okvetlen fontos. 5.5. A vizsgálatokból leszűrhető következtetések A komplex vizsgálatok alapján a tározótér vízzárónak tekinthető. A kiviteli terv előtt esetleg nagyobb átmérőjű gépi fúrás lemélyítése a gátszelvényben indokoltnak látszik. A kutatások feltárták a gátszelvény legkedvezőbb helyét, a területen az üledékes kőzetek vastagságát és elhelyezkedését. A fúrásokkal meghatároztuk a vízzárórétegek helyét az üledékes összletben, ezek térbeli helyzete az egész területen a geofizikai eredmények alapján jól követhető volt. A sok szemeloszlási vizsgálat lehetőséget adott a gátalatti rétegek szivárgási együtthatójának megnyugtató meghatározására. Biztonság okáért a szivárgási számításokat a legkedvezőtlenebb értékkel végeztük el, így is a gátalatti szivárgásra csak 3,6 m

3/ nap vízmennyiséget kaptunk. Ez a vízmennyiség elenyésző. A számítások megmutatták, hogy vízzáró fal építése a gát alatt nem feltétlen szükséges. A gátszelvényben a jobboldali hegyoldal talajcseréje viszont elengedhetetlen. Megfontolandó a Márkó közA gát hidraulikai jellemzői 280 m talpszélesség esetén 1. táblázat Számítási, szakasz s c |—i Jt 3

3 TO M N CG w O cő £ KÍ ö? -C3 K £ w « a i Bal oldal I. . Bal oldal II. Bal II Középső . . . Jobb oldal . . i 130 60 30 70 5,8 6,45 4,2 2,5 0,08 0,08 0,08 0,08 0,4 0,51 0,33 0,2 62,5 80,5 52,4 31,0 2,25 2,9 1,89 1,12 T e 1 284,5 285,8 283,78 282,24 j e s t a 5,6 11,4 15,8 18,0 la j e 0,0078 0,02 0,0184 0,0127 s e r o 0,044 0,117 0,105 0,071 5,53 11,1 15,6 1.7,8 0,082 0,082 0,082 0,082 0,0197 0,040 0,0558 0,064