Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
11. szám - A márkó tározó komplex vizsgálata (Folytatás) - Bukovszky György: A márkói tározó műszaki terve
518 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. Főglein I.: 5. A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata ség felé nyúló oldalvölgy 3-as számú szelvényben talált porozus dolomitkavics letakarása a vízszint alatt. A meredekebb hegyoldalon a takaróréteg csiiszásának veszélye a tározó feltöltése és az erdő kiirtása után helyenként fennáll, de az egész hegyoldalra vonatkozóan nem jelenthet különös veszélyt. A takaróréteg alatti dolomit kevésbé repedezett, erősen kolmatálódott, így még lecsúszás esetén sem kell nagyobb beszivárgással számolni. A tározótérben óhatatlanul előforduló beszivárgás sem jelent komoly veszteséget. A Beruházó ugyanis nem a helyszínen kívánja a vizet kivenni, hanem a Sédben továbbvezetve Hajmáskér környékén kívánja a vízkivételi művet megépíteni. A beszivárgó víz bármilyen kevés is legyen, végsősoron visszatérül. A beszivárgás a tározótér alatti karsztvízszintet emeli, a karszt tárolt vizét viszont a Séd völgyében Veszprém körül fakadó források csapolják meg. A márkói völgyben a márkói malomnál van egy ásott kút, ami a karsztba nyúlik bele. Ennek a kútnak a vízszintje jelezheti a völgyalatti karsztvíz helvzetét. A kútban a víznívó 16—17 méter között van. Általánosságban a völgyben is ez az érték valószínűsíthető. Fúrásaink a karsztvízszintet sehol sem érték el. A karsztvízszint emelkedése a Sédbe ömlő források vízhozaviának növekedésében jelentkezik. A tározótér ily módon szinte 100%-osan vízzárónak tekinthető. A tározógát alatti lösz határfeszültségének értékére (a) vizsgálatot nem végezhettünk. A lösz átmosott lösz jellegű, így szerkezete már nincs homoklisztnek tekinthető. Az MSz. 15004-64. szabvány alapján a gát megépítése utáni telített állapotra 0 = 1,8 kg/cm 2 érték adható meg. Az alatta levő agyag határfeszültsége a löszhöz hasonlóan 1,8—2,0 kg/cm 2. IRODALOM [1] Kézdi Á.: Talajmechanika I—II. Tankönyvkiadó, Bp. 1960. [2] Mosonyi—Papp: Műszaki földtan. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1959. [3] Hcrzog—Kovács—Nagy—Öllős—Papfalvy: Alkalmazott talajmechanika a vízépítésben. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Kézirat. Bp. 1966. [42 tíalli L.: Árvízvédelmi töltések tervezése I—II. VIZITERV segédlet Bp. 1968. 6. A Márkói tározó műszaki terve BUKOVSZKY GYÖRGY* Geológiailag és domborzatilag alkalmas tározási lehetőség a Séd patak 46 + 250 szelvényében adódik, Veszprém városától 5,5 km-re. A tározó építési munkái a következő részekből tevődnek össze: - völgyzárógát, —- leeresztő műtárgy, — 5 túlfolyó, - völgyoldali szigetelések, — iszapoló művek. A vízkivételi műtárgy és vezeték a hajmáskéri vízhozammérő műtárgy felett van, ezzel részletesen itt nem foglalkozunk. A völgyzárógát koronaszélessége 6 m, útburkolattal ellátott. A víz felőli rézsűje 1 : 3 hajlású, a mentett oldali rézsű 1 : 5 hajlású 6 m széles padkával (15. ábra) A mentett oldali rézsűn hullámvédelemre a víz felőli oldalon rakacai típusú lapburkolatot terveztünk. * Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, SzókosfehérA gát anyaga föld, belső vízzáró maggal. Az építési földanyag a bal oldali völgyoldalon biztosított . Az alvízi rézsű állékonysága érdekében a gát alatti dolomitkavics réteget réseléssel lezárjuk. Az alvízi oldalon szivárgót terveztünk. Töltéskorona-szint Árvízszint Túlfolyó bukó szint Üzemi vízszint Leeresztő műtárgyküszöb felső A gát hossza 272,00 m A.f. 270,30 m A.f. 269,50 m A.f. 269,50 m A.f. 252,50 m A.f. 330 m. Veszprém város közelsége és a magas vízoszlop miatt nagy biztonságra törekedtünk, innét adódnak a viszonylag nagy gátméretek. A leeresztő műtárgy 3,60 X3,10 keresztszelvényű vasbeton vezeték, a víz felőli oldalon aknával (16. ábra). Az üzemi víz leeresztője -f 2 db NÁ 400 mm-es acélcső, Az acélcső a vasbeton vezeték két oldalán 217 264 256248 240 • 269,50 ú. v. JmrrÓRÉSI ^/VÍ/ZÁMMAtlJÁm BurKoltfelület SZELVENYEZES: 83 i i c> • & i i i 15. ábra. A töltés mintaszelvénye Humusz leszedése __!£-— • 11 1 •'s — ——— i searenéK vonnia _ Résfal Résfal 8,00^ 8,00 m Vúltozö szint a dolomit felszínig
