Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - A márkó tározó komplex vizsgálata (Folytatás) - Főglein István: A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata

Főglein I.: 5. A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 515 20 10 5 l 1 0,5 0,2 0,1 0,05 0,02 0,01 0,005 0,002 0,001 Szemátmérő [mm] 13. ábra. A tározó jellemző szemeloszlási görbéi tehát vízzárás szempontjából összefüggő agyagrétege miatt igen jónak minősíthető (11. ábra). Vízzárás szempontjából a gátszelvény leggyengébb pontjai azok a szakaszok, ahol a patak mellett a lösz dolomitkavicsra, vagy szálbanálló dolomitra közvetlenül települt. Azonban még ezeken a helyeken is a lösz 4—5 méteres, s csaknem vízzárónak tekinthető. A szálbanálló dolomit repedései bizonnyal lösszel, vagy agyaggal tömődtek el, így az elszivárgás még ezen a részen is csak minimális lehet. A 2-es számú szelvényben csak öt fúrás van. A szelvény hasonló a gátszelvényhez (12 ábra). A Márkó község felé nyúló oldalvölgyben levő 3-as számú szelvény a völgytalpon agyagot tárt fel. (12. ábra) Jobb oldalán igen vastag a lösz, még 5 m-es fúrás sem liarántolta. A baloldal dolomit törmelék, itt elszivárgás lehetséges. A tározott víz ide viszont már alig nyúlik fel. Megfontolandó a dolomitkavics esetleges letakarása a tervezett vízszint alatti részeken. Legkedvezőbb a rétegződés a 4-es számú szelvényben, (12 ábra) mert itt az egész völgyet agyag borítja, (néhány agyagos homoklencse betelepüléssel). Az agyag közvetlen a dolomitra települ. 5.3. A feltárt rétegek talajfizikai jellemzőinek alakulása Minden fúrásból vettünk mintát, rétegváltozásonként, azonos rétegből kb. méterenként, s azt laboratóriumunkban feldolgoztuk. Elsődleges célunk, a vizsgált anyagok vízzáróságának megállapítása volt. Vizsgálatainkat két csoportra oszthatjuk: a kötött talajok konzisztencia tulajdonságainak megállapítására és a szemcsés talajok szemeloszlásának meghatározására. 5.3.1. Konzisztencia vizsgálatok A kötött talajokon meghatároztuk a folyási- és sodrási határt, a plasztikus indexet és a konzisztencia indexet. A vizsgált kötött talajok néhány kivételtől eltekintve, soványagyagnak minősültek. Plasztikus indexük 15—25 közötti. A PÍ= 15 alatti anyagok erősen löszösek voltak, a lösz rontotta le a plasztikus indexet. Vízzáróságuk jó, tökéletes vízzáróknak tekinthetők. Az agyagok konzisztencia indexe Ki—0,8—1,0. Néhány zavartalan kötött talajmintának hézagtényezőjét és térfogatsúlyát is meghatároztuk. Hézagtérfogatuk n = 26—36%, a térfogatsúlyuk 7sz&raz = l,6 2,0. 5.3.2. Szemcsés talajok vizsgálatai A minták zöme szemcsés szerkezetű volt. Ezek szemeloszlási görbéinek meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a finom szemcsék eloszlását is jól megismerjük, ezért vegyes eljárással, hidrometrálással és szitálással megállapított frakciókból szerkesztettük a szemeloszlási görbéket , összesen 105 szemcseösszetételi vizsgálatot végeztünk. A 105 szemeloszlási görbéből a négy legjellemzőbb görbetípust a mellékelt ábrán mutatjuk be. (13. ábra). A szemcsés összlet zömét alkotó löszös agyag legjellemzőbb görbetípusa az l-es számú görbe, (a gátszelvény 35-ös számú fiirásának 3,3—6,1 m közötti rétege). A görbe főleg a homokliszt tartományba fut le kb. 20% durvább homokkal, s 20% körüli iszapfrakcióval. Az összlet alján helyenként a 2-es számú görbének megfelelő szemcseösszetételű anyag található (a gátszelvény 30-as számú fúrásánál, 6,1—• —7,4 m közötti rétege). Ez a görbe már a kavics tartományban indul, a durvább szemű frkkció főleg kisebb-nagyobb szögletes dolomit törmelék, kevés homokfrakció után 50% körül metszi a homokliszt tartományt, s 10% körüli iszapfrakciót is tartalmaz. A jobboldali aknákban feltárt, s a lösz alatti dolomittörmelékes rétegek szemeloszlására a 3-as és 4-es számú görbe jellemző, (3-as számú görbe a 2-es számú akna 1,08—1,78 m közötti rétege, a 4-es számú görbe pedig az l-es számú akna 0,45—1,3 m közötti rétege). A görbék több mint 50%-ban a kavics tartományba esnek, a